Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

HIZSNYAN Géza M: Műfajtalankodás. Vízilovak és egyéb szellemi ingóságok, esszék, pamfletek, Po. 1996. Ir.: Zalán Tibor: Útpróba - gulliveri csendben. És 1987. júl. 31.; Nagy Atilla Kristóf: Haláltudatosság, anti-eposz, uo. 1987. dec. 11.; Zalabai Zsigmond: H. Z. - Z. Zs. Verstörténés, 1995; Géczi János: Lát­vány és látomás között Népszab. 1995. aug. 24.; Molnár Sára: Egy fiktív vers per-verziói. Korunk 1995/9; Németh Zoltán: Expanzió és otthonosság. Hizsnyai Zoltán költészetéről. Bárka 1999/4; uő.: Olvasáserotika, esszék, krit., tan., 2000; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) II., 2001; Tőzsér Árpád: Életérzés és kortudat. H. Z.: Bárka és ladik c. kötetéről, ISZ 2002/6. F. Z HIZSNYAN Géza (Rimaszombat, 1956. jún. 22.): orvos, színházi író, színikritikus. A gim­náziumot szülővárosában, orvosi tanulmánya­it Prágában végezte, s ott három évig a magyar egyetemi hallgatók Ady Endre Klubjának el­nöke volt. 1981-től a nyustyai kórház belgyó­gyászati osztályán dolgozik. - A 80-as évektől publikál, színházi írásai, drámaelemzései a Hétben, az Új Szóban, az ISZ-ben, a Napban, a Kalligramban, a Színházban, a Világszín­házban, az Új Tükörben, a Criticai Lapok­ban, a Film a divadlóban, a Medzičasopis­ban, a Teatróban, a Smeben, a Svet a divad­lóban jelennek meg. A Medzičasopis szer­kesztőbizottságának tagja. 1990-ben egyik alapítója volt és elnöke lett a Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Társaságának (1993-tól: Szlovákiai Színjátszók Társasága). Jelentősebb tanulmányai: Rendkívüli deficit s a színészmesterség Mohácsa, Kalligram 1992/2-3; Jó rendező kerestetik, uo. 1993/ 7-8; Egy helyben topogás vagy hosszú hátra­menetel, uo. 1994/10; Divadlo medzi dvoma stoličkami. = Medzičas. Antológia súčasného divadla, 1996. A Fordulatok (Bp. 1995) c. drámatörténeti antológiában tanulmánya je­lent meg a szlovákiai magyar hivatásos szín­játszás fejlődéséről. T. L. HLADÍK Ágoston (Pozsony, 1895. máj. 31.­uo.. 1947. máj. 11.): kat. lelkész, lapszerkesz­tő. Papi működésének nagy része a po.-i dóm­hoz kötődik. Több magyar kat. szervezet veze­tője s a kat. íróegyesület alapításának egyik kezdeményezője volt. A leghosszabb életű csehszlovákiai magyar lapot, a Po.-ban 1919 máj.-tói 1945 ápr.-ig megjelent hitbuzgalmi Új Szívet és ifj. mellékletét, a Szívgárdistát ő szerkesztette. Szerkesztője volt a Plébániai Ér­tesítőnek (1936, 1937) és a Katolikus Figyelő­nek (1938) is. Öntudatos magyar magatartása miatt a hatóságok irredentának tartották, neve túlzott, nevetséges vádakkal gyakran szerepelt a po.-i rendőrigazgatóság aktáiban. A halála előtti években a Szentháromság-templom pap­ja volt, 1947-ben súlyos betegség s műtét után halt meg. Ir.: Turczel Lajos: Magyar nyelvű katolikus sajtó Szlovákiában 1945 előtt. Remény 1990/11-13; uő: Magyar írószervezkedési kísérletek az első Cseh­szlovákiában. = Visszatekintések..., Dsz. 1995. T. L. HLAVICSKA László -> Holbay László HODINKA Antal (Ladomér, 1864. jan. 13.­Budapest, 1946. júl. 15.): író, történész. Bp.-i teológiai tanulmányai befejeztével az Orszá­gos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd ösztöndíjas volt Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél. 1891-ben doktorátust szerzett a bp.-i egyetem bölcsészkarán, 1892 és 1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros; Rómá­ban is kutatott. A po.-i jogakadémián 1906-tól 1912-ig, az egyetemen 1923-ig tanított. 1935­ig, nyugalomba vonulásáig pécsi egyetemi ta­nár, 1932-1933-ban rektor volt. Főleg orosz és délszláv források magyar vonatkozásaival foglalkozott. 1910-től az MTA levelező, 1933­tól rendes tagja volt. M.: A szerb fejedelemség viszonya Magyarország­hoz, Bp. 1889; A munkácsi görög katolikus püs­pökség története, uo. 1909, Okmánytár 1911; Az o­rosz évkönyvek magyar vonatkozásai, uo. 1913; Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez, uo. 1918; A kárpátaljai ruténok lakóhelye, gazdaságuk és múltjuk, Po.-Bp. 1923. Ir.: Szabó Pál: A Magyar Királyi Erzsébet Tudo­mányegyetem és irodalmi munkássága, Pécs 1940; Holub József: H. A., nekrológ. Századok 1945-1946: Perényi József: Emlékezés H. A.-ra, Századok 1965. B . Zs. 152

Next

/
Oldalképek
Tartalom