Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
GYURGYÍK László magyar mellékletet közölt. A Galántaiba beolvasztott korábbi Vágsellyei járásban is jelent meg magyar melléklet Roľník vpred - Földműves, előre (1952-1960) címmel két oldalon 2000 példányban. A volt Szenei járásban JRDnáš cieľ - EFSZ-Célunk (1952-1954), majd Za krajší život - A Szebb Életért (1955-1960) címmel adtak kijárási földművesújságot kétoldalas magyar melléklettel, 2000 példányban. F.Z. GYURCSÓ István (Garamkövesd, 1915. jan. 27. - Dunaszerdahely, 1984. márc. 16.): költő, publicista. 1952-től nyugdíjba vonulásáig a Csemadok KB munkatársa volt. Egy időben (1969-1970) az írószövetség Magyar Szekciójának, majd a CSMTKÉ titkári funkcióját is betöltötte. - Munkásként lett költő, élményeit a kisebbségi magyar sorstragédia (1945 után), majd a hazára találás és az újjáépítés társadalmi eseményei motiválták (1948 dec. után). Első köteteiben (Anyám mosolyog, Po. 1955; Termő időben, uo. 1960) a kor költészeti „dokumentumait" találjuk egyéni élményen átszűrve. A „kis magyar tragédia" későbbi kötetei {Nyugtalan ének, Po. 1964, Percmutatók, uo. 1968) mikroorganizmusában is benne van. Verseinek hangulata, gondolati és érzelmi töltése a későbbi években elmélyült. Szorongva figyelt a világ dolgaira, a társadalomban megjelent erkölcsi válságra, elidegenedésre. Versei a hűségről, a közösség összetartó erejéről és a magyarság megmaradásának gondjairól szólnak (Zöldből pirosba, Ahogy nézem az erdőt, Népvándorlás kora II., Európában, Dajkálva). Rendszeresen publikált, riportjai, irodalmi és néprajzi, valamint színházi vonatkozású írásai kedves színfoltjai a kisebbségi magyar újságírásnak. - Szülőfaluja hűségét és megbecsülését mutatja, hogy Gyurcsó István emlékére 1995-től Garamkövesden (április közepén) emléknapot tartanak, a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya pedig alapítványt nevezett el róla, és Gyurcsó István Alapítvány Füzetek és Könyvek címmel publikációkat jelentet meg. M: Hegyeken-völgyeken, útinapló, Po. 1961; Csigaháton, gyv., uo. 1977; Tükördarabok, v., Po.-Bp. 1983; Mélység és magasság, v., uo. 1985; Nem voltunk rosszak, vál. v., Dsz. 1995. Ir.: Fábry Zoltán: Kevesebb verset - több költészetet. = F. Z.: Öí 7.; Sas Andor: Termő időben, krit.. Hét 1960. máj. 15.; Turczel Lajos: Gy. I. új versei. = T. L.: írás és szolgálat, Po.-Bp. 1965; Duba Gyula: A szépség szomja a vagyonom, ISZ 1975/1; Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945-1980, Bp. 1982; Szeberényi Zoltán: Nyugtalan ének. = Sz. Z.: Visszhang és reflexió, Po.-Bp. 1986; Turczel Lajos: Gy. I. (1915-1984), Utószó a Nem voltunk rosszak c. válogatáshoz. F. Z. GYURGYÍK László (Ipolyság, 1954. jún. 18.): szociológus, szabadfoglalkozású kutató. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1973), majd a po.-i egészségügyi szakközépiskolában tanult (1974-1976). A Komenský Egyetem BTK-n szociológiát végzett (1985). 1985 és 1990 között a po.-i Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársa (1988-89-ben fűtő), majd két évig a Remény c. katolikus hetilap munkatársa, ill. főszerkesztő-helyettese volt. 1992-től szabadfoglalkozású kutató. Részt vett a Csehszlovákiai Magyarok Jogvédő Bizottsága munkájában (1979), 1990-ben az MKDM egyik alapító tagja volt. Elsősorban a szlovákiai magyarság demográfiai adatait kutatja. Munkásságának egyik meghatározó müve Asszimilációs folyamatok a szlovákiai magyarság tükrében (2004) címmel jelent meg. M.: Ingázás Szlovákiában - adalék egy társadalmigazdasági jelenség megközelítéséhez, tan., Új Mindenes Gyűjtemény 9., Po. 1990; Katolikus magyarok Szlovákiában, tan.. Regio 1991/3; Szlovákiai magyarok új népszámlálási adatai, tan., Regio 1992/3; Szlovákiai magyarok az 1991. évi népszámlálás tükrében, NDC évkönyv '93, 1994; A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében. = Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből. Po. 1993; Magyar mérleg. A szlovákiai magyarság a népszámlálási és a népmozgalmi adatok tükrében, uo. 1994; Adalékok a szlovákiai magyarság lélekszámának és településszerkezetének alakulásához. = Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája (1910-1990), KSH Bp. 1994; Adalékok a szlovákiai magyarság asszimilációs folyamatainak vizsgálatához 1950-1991. = KSH Népesedéstudományi Kutatóintézet, Történeti Demográfiai Füzetek 13., Bp. 1994; A szlovákiai magyar család a demográfiai adatok tükrében, Valóság 1995/1; Fónod Zoltán: 141
