Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

GYÖRY Dezső 1990-ben. Volt segédmunkás, kazánfűtő, újságkihordó, könyvárus. 1994 és 1996 között magyar-esztétika szakot hallgatott a nyitrai Pedagógiai Főiskolán. 2000 és 2002 között a füleki regionális televíziónál dolgozott mint kameraman, vágó és szerkesztő. Jelenleg Füleken él, szabadfoglalkozású író. - 1990 és 1998 között öt rövidjátékfilmet készített, melyek sikerrel szerepeltek különböző magyarországi független fesztiválokon és egy ízben a Magyar Filmszemle versenyprogramjában (Amatőrfilm, Túl élet, Gabika és Hugó, Poszt, A lejárat napja). Témáiban a kommunikációs félreértés, az ellehetetlenülés, a magány „rögzíthető" mozzanatait dolgozza föl, többnyire ironikus hangnemben. Lényegében ugyanez mondható el a Klára (2004) c., fordulatos cseiekményű, a minimalista prózához közelítő regényéről is, amely az utóbbi évek egyik szlovákiai magyar irodalmi szenzációja volt. ír.: Dusik Anikó: Korkép - kórkép - körkép. ÚSZ Könyvjelző, 2004. júl. 15. G. L. GYŐRY Attila (Dunaszerdahely, 1967. jan. 30.): író. A komáromi gépipari szakközépiskolában érettségizett. Folyamihajó-kormányos, majd hajóskapitány volt, később a Kalligram Könyvkiadó munkatársa. 1994-ben Tűznézés címmel magazint szerkesztett, ennek négy száma jelent meg. Jelenleg a Családi Könyvklub igazgatója. Dunaszerdahelyen él. - Novelláiban és Kitörés (1993) c. regényében főleg a nyolcvanas-kilencvenes évek szlovákiai magyar fiataljainak életérzését, a punkok zárt közösségét emeli be az irodalomba. Műveiben azoknak a fiataloknak a lázadása kap hangot, akik szembekerültek, ill. tudatosan szembefordultak szűkebb környezetükkel és a társadalmi normákkal. Kerékkutya (2002) c. regénye mind szemléleti, mind stiláris szempontból fordulópontot jelent pályáján. Ebben a regényben az író kilép a fiatal nemzedék szubkultúrájának világából, hogy egy másik szubkultúrába, a meghasonlása elöl a szexbe, alkoholizmusba, kábítószerezésbe menekülő nagyvárosi (müvész)értelmiségiébe lépjen át. A Kitörés óta ez Gy. művészileg legegyenletesebb színvonalú, legnépszerűbb és a kritika által is pozitívan fogadott müve. M.: Vércsapolás, n„ 1992; Az utolsó légy, n„ 1995; Ütközés, r., 1998. Ir.: Tóth László: Kitörés. = Filep-Tóth: Próbafelvételek, 1995; Németh Zoltán: Számadás mint értékkorrekció. Az utolsó légy, ISZ 1996/5; uő: A test kielégülése a halálban, Kalligram, 1998/11-12; Kocur László: Szemléletvált(oz)ás Győry Attila írásmüvészetében, Kalligram, 1999/1-2; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) II., Po. 2001. G. L. GYŐRY Dezső; Wallentinyi (Rimaszombat, 1900. márc. 19. - Budapest, 1974. febr. 1.): költő, író, publicista. Iskoláit szülővárosában végezte, 1918-ban hadiérettségit tett, majd tisztképző tanfolyamokon vett részt. 1919 januárjától az Eötvös Kollégium magyar-német szakos diákja volt; a kollégium küldötteként díszőrséget állt Ady ravatalánál. 1920-ban ösztöndíjasként Németországba utazott, Hamburgban, a kereskedelmi iskolában szerzett diplomát. Hazatérve újságíró lett, előbb a Gömöri Magyar Gazda és a Losonci Hírlap munkatársa, 1924-től a Kassai Napló, 1925-től a PMH irodalmi mellékletének, a Magyar Vasárnapnak felelős szerkesztője. Az íróink arcképcsarnoka c. sorozata miatt elmozdították tisztségéből. Tiltakozásul megjelentette a Levelezőlap - barátaimnak c., kisebbségi körökben híressé vált írását, amelyre Fábry Zoltán reagált Válaszlevelezőlap címen. Prágai tartózkodása sorsdöntő volt. Megismerkedett a prágai magyar diákok Szent György Körével, a későbbi Sarló tagjaival. Velük kapcsolatban fogalmazódott meg benne a küldetéstudat, a felvidéki magyarság iránti elkötelezettsége (Kisebbségi Géniusz, A Mi Lapunk 1927). A Sarlóval való termékeny kapcsolatból születtek olyan expresszionista jellegű versek, mint A magyar falu, Láthatatlan gárda stb. Átmeneti nevelősködés után az aktivista Magyar Újság (1933-1938) szerkesztője lett, az itt kifejtett munkássága a magyar antifasiszta és háborúellenes publicisztika élvonalába emeli. Csehszlovákia széthullása, a fasiszta szlovák állam megalakulása menekülésre késztette, az akkor Mo.-hoz tartozó Beregszászra költözött. Itt vészelte át félillegalitásban a háborús éveket. 1949-ben Bp.-re települt, itt élt haláláig. Költői ambíciói németországi tartózkodásakor 139