Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

GROSSCHMID Géza GROSSCHMID Géza (Kassa, 1872. ?- Miskolc, 1934. ?): jogi szakíró, politikus, Márai Sándor író és Radványi Géza filmrendező apja. A gimnáziumot szülővárosában, jogi és államtud. tanulmányait Bp.-en végezte, utána különböző jogászi munkakörökben dolgozott Kassán; egy ideig a jogakadémia előadója volt. Az államfordulat után bekapcsolódott az Országos Keresztényszocialista Párt munkájába, és szenátor lett. Ő alapította az ún. Társadalmi Nagybizottságot, mely a magyar egyetemisták szociális ügyeit karolta fel. Élesen bírálta a Sarló fokozódó balra tolódását. 1932ben Mo.-ra költözött, s közjegyzőként működött Miskolcon. M.: Kisebbségi sors, Kassa 1930. T. L. GROSSCHMID Sándor -> Márai Sándor GUDMON Ilona; Fülöp (Perbenyik, 1952. aug. 13.): néprajzkutató, muzeológus. Királyhelmecen érettségizett (1970), a Komenský Egyetemen néprajzból szerzett diplomát (1975), azóta az érsekújvári Honismereti Múzeumban dolgozik mint néprajzkutató-muzeológus. - Kutatási területe a népviselet, -szokások és népi építkezés. Magyar és szlovák nyelven írott cikkei, tanulmányai az érsekújvári múzeum évkönyvében, valamint helyi lapokban jelentek meg. M: Népi építkezés az Érsekújvári járás területén. Nové Zámky-Érsekújvár 1992 (Liszka Józseffel közösen). G WERK Ödön (Selmecbánya, 1885. febr. 15. - uo. 1956. dec. 4.): festőművész. 1914 és 1918 között a bp.-i Képzőművészeti Akadémián Bal la Edénél és Réti Istvánnál tanult festészetet. Nagy hatással volt rá a nagybányai művésztelep, melynek kétszer (1915, 1918) volt a résztvevője. 1919-ben részt vett a Tanácsköztársaság eseményeiben, tagja volt a Magyar Képzőművészek Szakszervezetének. Miután politikai állásfoglalása miatt kiutasították Mo.-ról, hazatért Selmecbányára. 1920 és 1932 között Bécsben, Münchenben, Berlinben, Párizsban, Olaszországban és Spanyolországban járt tanulmányutakon. Monumentális expresszív festészete a 30-as években érte el csúcspontját. Együttműködött a Sarlóval, aktív antifasiszta volt. Több tanulmányt írt a társadalomról és művészetről. 1932 és 1938 között Po.-ban, később Selmecbányán élt. 1939 után a Komenský Egyetemen hallgatott művészettörténetet és esztétikát, doktori disszertációt írt Ľudovít Fulla művészetéről, a doktori címet azonban végül is nem szerezte meg. A második vh. után, melyben elveszítette feleségét, Alžbeta Göllnerovát, megszakította kapcsolatait a magyar kulturális élettel, és politikai tisztségeket töltött be. M.: O umení (szerk. Oliver Bakoš; a húszas-harmincas években írt tanulmányainak szlovák fordításai), Po. 1975. Ír.: Brogyányi Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón, Kassa 1931; Marian Váross: Slovenské výtvarné umenie 1918-1945, Po. 1960; Oliver Bakoš: Edmund Gwerk - miesto svetonázoru v tvorbe E. Gwerka, Po. 1961. K. K. K. 136