Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Gramma Nyelvi Iroda járói doktori értekezést írt (Debrőd története és népi gazdálkodása, 1979). - 1966-tól publi­kált. Ismeretterjesztő és művelődéstörténeti jellegű írásai főleg a Hétben jelentek meg. Ne­véhez fűződik A kassai Batsányi-kör évköny­ve 1965-1968 c. kiadvány anyagának váloga­tása (szerk. Turczel Lajos); megalakulásától (1965) 1976-ig e kör elnöke volt. M: Vikár Béla, a folklór és a Kalevala tudósa, cikk. Hét 1969. ápr. 27.; Pálóczi Horváth Ádám, a hagyo­mánygyűjtés magyar úttörője, ism.terj., uo. 1970. febr. 22.; Népi mészégetés Debrődön, tan., Honis­meret 1979/5-6. Ir.: Szalatnai Rezső: A kassaiak évkönyve, És 1970/30; Kovács Sándor Iván: A kassai Batsányi­kör évkönyve, Tiszatáj 1970/10. p ^ Gramma Nyelvi Iroda (2001 aug.): nyelvter­vező, oktatási, kutatási tevékenységet és nyel­vi jellegű szolgáltatásokat végző inézmény. ­A Gramma Egyesületet a Mercurius Társada­lomtudományi Kutatócsoport nyelvész tagjai alakították 2001 augusztusában. Az egyesület­nek és belső szervezeti egységének, a Gramma Nyelvi Irodának fő célja, hogy szervezője és kivitelezője legyen a nyelvtudomány és né­hány más társadalomtudomány körébe tartozó kutatásoknak Szlovákiában, a kutatási ered­mények felhasználásával nyelvtervező és ok­tatási tevékenységet folytasson, valamint nyel­vi jellegű szolgáltatásokat nyújtson intézmé­nyeknek és magánszemélyeknek. Az iroda egyúttal az MTA szlovákiai kutatóállomásá­nak funkcióit is ellátja, s az MTA Kisebbség­kutató Intézetének koordinálásával együttmű­ködik az erdélyi, a vajdasági és a kárpátaljai testvérállomásokkal. - Az egyesületnek meg­alakulásakor 15 nyelvész és nyelvész-dokto­randusz tagja volt. Az iroda kutatási és tudo­mányszervező tevékenységét az Arany János Közalapítvány és az Illyés Közalapítvány tá­mogatásával végzi. Az egyesület és az iroda Dunaszerdahelyen (a Csemadok-házban) mű­ködik. - A 2001-2002-es közös kutatás (Kár­pát-medencei kisebbségek nyelvpolitikai hely­zete) eredményét összefoglaló tanulmánykötet - Szarka László és Nádor Orsolya szerkeszté­sében - Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpoliti­ka Kelet-Közép-Európában címmel (2003) je­lent meg a bp.-i Akadémiai Kiadó gondozásá­ban. - A határon túli magyar nyelvváltozatok leírása szempontjából áttörést jelentett szá­mukra, hogy a Magyar értelmező kéziszótár második, átdolgozott kiadásába bekerültek az erdélyi, kárpátaljai és a szlovákiai magyar sza­vak és szójelentések is. - Az MTA Kisebbség­kutató és Nyelvtudományi Intézetével együtt­működve 2002-ben elkezdődtek a szlovákiai magyar elektronikus szövegtár kialakításának a munkálatai is. Az elektronikus szövegtárba in­tegrálódik majd az a nyelvjárási anyag, melyet a po.-i magyar tanszék hallgatói Sima Ferenc vezetésével a 60-as évektől gyűjtöttek, ill. me­lyet a Csemadok KB Nyelvi Szakbizottságának nyelvjárásgyüjtő szakcsoportja (valamint jog­utódja, a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága) a 80-as, 90-es években nyári tábo­rok révén gyűjtött össze. A hangfelvételek digi­talizálása 2003-ban a somorjai Fórum Intézet­ben megkezdődött. - 2002 febr.-tól Misád Ka­talin vezetésével nyelvi ügyfélszolgálat indult. - Az iroda vezetője dr. Szabómihály Gizella. F. Z. GRENDEL Lajos (Léva, 1948. ápr. 6.): író, publicista, szerkesztő, egyetemi oktató. Tanul­mányait szülővárosában és Po.-ban végezte. 1973-ban a Komenský Egyetem BTK-án ma­gyar-angol szakos tanári oklevelet szerzett. 1973-tól a Madách Könyvkiadó szerkesztője, 1990-től az ISZ, 1992-től 1994-ig a Kalligram c. folyóirat főszerkesztője volt. 1994 jún.-tói 1997-ig a Kalligram Könyvkiadó kiadóveze­tője, az 1997/98-as tanévtől a Comenius Tudományegyetem BTK-ja magyar nyelvi és irodalmi tanszékének az adjunktusa. Jelentő­sebb irod. díjai: a Szlovák írószövetség Díja (1985), Déry Tibor-díj (1987), a Magyar írók Szövetségének Artisjus-díja (1988), József Attila-díj (1990), Füst Milán-díj (1995); Madách Imre-díj (1997); Ady Endre-díj (1997); Kossuth-díj (1999); Pribina-kereszt, I. fokozat (2003). - Első elbeszélése 1970-ben jelent meg az ISZ-ben. A hazai kritika érdek­lődéssel és elismeréssel figyelte indulását, az 1981-ben megjelent Éleslövészet c. kisregé­nye, majd az ahhoz témában lazán, de beszéd­és szerkesztésmódjával annál nyilvánvalóbban kapcsolódó Galeri (1982), ill. Áttételek (1985) 134

Next

/
Oldalképek
Tartalom