Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004

A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke

Gál Sándor M. Szélkötő Kalamona, mesejáték. Po. 1984; Ko­rabeli táncok, drámaford.. Bp. 1987. GALAMBOS Zoltán (Réte, 1894. jún. 22. ­Komárom, 1973. jan. 29.): egyházi író, lap­szerkesztő, műfordító. A középiskolát Po.-ban és Pápán, ref. teológiai tanulmányait németor­szági és hollandiai egyetemeken végezte. 1925-től 1971-ig Komáromban volt lelkész, szerkesztője és kiadója a Kis Tükör c. helyi egyházi lapnak. 1925-től 1929-ig előadott a losonci ref. teológián. Német és holland vallá­sos műveket fordított. M.: A hollandiai reformátusok egyházi élete, Bp. 1922; Szentföldön, Beregszász 1929. T. L. GÁLÁN Géza; Vavreczky (Komárom, 1942. máj. 4.): színművész, rendező, vállalkozó, cégtulajdonos. Komáromban érettségizett (1959), a po.-i Művészeti Főiskola Színház­művészeti Karán színészi oklevelet szerzett (1963), majd a prágai Film- és TV Művészeti Akadémián dramaturg és rendező szakon ta­nult (1974). Foglalkozásai között az erdei munkás, színész, dramaturg, rendező, fotós, operatör, forgatókönyvíró, szerkesztő egyaránt szerepel. Főbb irodalmi tevékenysége: forga­tókönyvírás, publicisztika, műfordítás. 1965­től színészként és rendezőként működött Ko­máromban, Po.-ban, Kassán, Bp.-en. 1988­ban megalapította a zselizi SZABADtéri SZÍNHÁZat (ez volt az első színházi magán­kezdeményezés). Segédrendezője volt az ítélet című Dózsa-filmnek, s a Jókai Napok nagydí­ját nyerte el a Betyárok sírja (Tőzsér Árpád válogatása alapján írt és rendezett) műsorral. 1990-től vállalkozó, megalakította a TDK Gálán Külker. Vállalatot, s megindította a Le­hetőség c. hetilapot, melynek szerkesztője is volt. A lap néhány szám után anyagi okokból megszűnt. Ő alapította az első videostúdiót Csehszlovákiában (Gálán video, 1984 -2000). A HAZAHÁZ nevű Közhasznú Alapítvány el­nöke és létrehozója, azon belül a NEMZET­színlSKOLA alapítója Budapesten (2000­2004). - Kiemelkedő szerepet játszott az iro­dalmi színpadok szervezésében és műsorrend­jük gazdagításában. Színpadi műsorai közül kiemelkedik a Hazánk, Európa (1969) c. ösz­szeállítása és a Petőfi perben (Petőfi művei alapján, 1973) c. monodrámája. Egyesült Álla­mok-beli tartózkodásakor (1989) videokazet­tát készített József Attila és Ady Endre verse­iből, saját előadásában. Közíróként főleg a nemzetiségi kultúra kérdéseiben hallatja sza­vát. Petőfi percei c. monodrámáját a Magyar Televízió is közvetítette (1978), Som Petőfi! (Petőfi vagyok!) c. forgatókönyvét a Cseh­szlovák Televízió (1973), a Kladivo obce (A helység kalapácsa) címűt pedig a Csehszlovák Rádió közvetítette. Műfordításai között szlo­vák (J. Greš, J. Solovič) és cseh (Zd. Podkals­ký) drámaírók művei szerepelnek. M.: Cím nélkül - Hazánk Európa, ir. műsor, 1969; Petőfi Sándor: A helység kalapácsa, dramatizáció, 1973; Petőfi percei, monodráma (Petőfi művei nyo­mán), 1973, Miskolc 2002. Ír.: Tóth Elemér: Méltó megemlékezés, Últj 1973/4; Cselényi László: Hat kérdés G. G.-hoz, MN apt 1977. r. Z. Galántai Újság (1992-től): városi társadalmi­kulturális havilap, a Galantské noviny c. új­sággal együtt a város önkormányzata adja ki. 1993-1994-ben 3000 példányban jelent meg. Főszerk.: Horváth Rudolf. F. Z. GÁL Éva (Kassa, 1975. márc. 28.): irodalom­történész. Oklevelet a debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem magyar szakán szer­zett, majd ugyanott doktorált. Kutatási terüle­te a kisebbségi irodalom, illetőleg a két hábo­rú közti szlovákiai magyar prózairodalom. Darkó István életéről és munkásságáról írt kismonográfiát. M: Darkó István élete és munkássága, tan., 2000. Ír.: Csehy Zoltán: Folyamatos kilincsadogatós nem­zedékesdi?, ÚSZ 2001. júl. 6. P. A. GÁL László Soóky László Gál Sándor (Búcs, 1937. nov. 29.): költő, író, közíró, szerkesztő. Iskoláit szülőfalujában és Komáromban végezte, a mezőgazdasági szak­középiskolában érettségizett (1959). 1959­125

Next

/
Oldalképek
Tartalom