Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004
A szövegben előforduló rövidítések jegyzéke
FEJÉR István - Verseivel a Pegazus-nemzedék 1997-es Angyalzsugor c. antológiájában jelentkezett. írásai vallomásos, önreflexív jellegűek. Kötetében a férfi-nő kapcsolatot szabadversekben járja körül, középpontjában a test, a testiség áll, versei képi világa is jobbára ebből építkezik Prózája önéletrajzi ihletésű, a napló és a vallomás műfaji jegyeit viseli magán. Lírai hangulat- és helyzetrajzaiba szociografikus pontosságú környezetleírásokat rejt. írásai leginkább a Szőrös Kőben jelennek meg. M.: Ünneprontás, v., Po. 2001. Ir.: Tomkiss Tamás: Fehér harisnyatartó. Fehér Kriszta: Ünneprontás, Szőrös Kő 2001/2; Némedi Andrea: Mit (t)akarnak a költő(nő) képei?, Szőrös Kő 2001/6; Németh Zoltán: A test mint szöveg és konvenció, ISZ 2002/6. B. Zs. FEHÉR Sándor (Alsóbodok, 1967. ápr. 2.): helytörténeti, néprajzi író, költő. Az udvardi mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett (1986), majd a nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán szerzett agrármérnöki oklevelet (1991). Később ökológiát tanult a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen. A Szlovák Mezőgazdasági Egyetem Ökológia Tanszékén PhD fokozatot szerzett (2001). Jelenleg a nevezett egyetem Fenntartható Fejlődés Tanszékének kutatója, valamint az alsóbodoki Vállakozói Magán-szakközépiskola tanára. - Főleg agrártörténelemmel foglalkozik, különös tekintettel a hagyományos szőlőművelésre. Versei, hoszszabb-rövidebb honismereti, néprajzi jellegű írásai hazai, magyarországi és erdélyi lapokban jelennek meg. M.: Pohranice-Pográny 1075-1995, Pográny 1995; Alsóbodok monográfiája, Alsóbodok 1997. L. J. FEHÉRVÁRY István (Rozsnyó, 1909. ? ): újságíró, író. Verseit, elbeszéléseit, riportjait főleg a gömöri lapokban (Sajó-vidék, Gömör) és a PMH-ban közölte. A háború utáni jogfosztottság idején valószínűleg Mo.-ra került, de ottani adatai ismeretlenek. - Szépirodalmi munkái középszerűek, de a Magyarok a nyelvhatáron c. könyve a szlovákiai Gömör magyar vidéke kislexikonának tekinthető. M: Könnyes mosolyok, v., Rozsnyó 1935; A csavargó és más elbeszélések, Losonc 1933; Magyarok a nyelvhatáron, Rozsnyó 1937. Ir.: -y- (Sziklay Ferenc): F. 1. két könyve, PMH 1934. ápr. 1. T L FEHÉRVÁRY Magda; Nagy (Nádszeg, 1954. aug. 6.): néprajzkutató. A komáromi magyar gimnáziumban érettségizett (1973), majd a bp.-i Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz-történelem szakán folytatta tanulmányait (1973-1978). Uo. bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1988). A komáromi Állami Járási Levéltárban (1978-1983), majd a komáromi Duna Menti Múzeumban (1984-1991) dolgozott néprajzos-muzeológusként. 1991-től a mo.-i komáromi Szakmunkásképző és Szakközépiskola tanára. A (Cseh)Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság alelnöke (1990-1997). - Elsősorban gazdaságnéprajzzal foglalkozik, e tárgyban jelent meg önálló kötete és több tanulmánya. Figyelemre méltóak a Komárom környéki néphittel és népszokásokkal kapcsolatos dolgozatai is. M.: Parasztgazdaság a XX. sz. első felében. Gútai példa, Bp. 1988; Gúta hagyományos gazdálkodása a 20. sz. első felében (szerk.), Komárom 1992; A komáromi múzeum 100 éve (összeáll. Ratimorsky Piroskával és Trugly Sándorral) = Új Mindenes Gyűjtemény 5, Po, 1986. FEISZTHAMMEL ^ Bólya Lajos FEJÉR István; Fejsze István (Kassa, 1911. ápr. 25. - Budapest, 1976. febr. 26.): újságíró, szerkesztő, színigazgató. Prágában szerzett oklevelet a műszaki főiskolán. 1934-től E. Burian D 34 nevű, szocialista szellemű prágai színházában dolgozott. 1936-ban megalapította a prágai Petőfi Kör nevű népfrontos művelődési egyletet. 1936-1938-ban cikkei és fordításaijelentek meg a Munkásban és a Magyar Napban. 1940-től Mo.-on élt, munkásmozgalmi tevékenységéért üldözték. 1945 után a Munkás Kultúrszövetség egyik vezetője, 1948-tól több lap (Művelt Nép, Színház és Mozi, Film, Színház, Muzsika) szerkesztője, 1958 és 1967 között a Vidám Színpad igazga109
