Szerényi Ferdinánd (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja (Bratislava, Učiteľské nakladateľstvo U nás, [1934])

6. A magyar tankerületek és tanítóik - VI. Rohn József: A rimaszombati I. sz. kerület iskolaügye

VI. A rimaszombati I. sz. kerület iskolaügye írta Röhn József, állami tanfelügyelő. Az államfordulatkor Szlovenszkó iskoláiban valósággal idillikus állapotok voltak találhatók, ami kitűnik abból, hogy az oktatás csak a 12. életévig volt kötelező, de ez is illuzóriusnak mondható, mert az iskolakötelesek jegyzékét nem vezették pontosan és a szülők is ezer módot találtak arra, hogy gyermekeiket az iskolalátogatás alól kivonják. Az iskolamulasztásokért kirótt büntetéseket nem vették komolyan és százféle alkalom nyílott arra, hogy iskolai szünet lehessen. Csak a városokban volt kedvezőbb a helyzet, ahol a polgárok maguk ellenőrizték az iskola munkájának lelkiismeretességét. A tanítás magolásra és drillre volt alapozva és a sillabizáló és fonomimikus módszer volt az általános. A városi és falusi iskolák tanítóinak szellemi színvonala is nagyon eltérő volt, ennek okát abban láthatjuk, hogy a városi iskolák nagyobbára állami és községi iskolák voltak, míg a falusiak felekezetiek, ahol a tanító megválasztásában nem voltak mindig nagyon kényesek. A falusi, felekezeti tanító sorsa az iskolaszék jóindulatától függött. Köztársaságunk felszabadította a tanítót ebből a függő helyzetéből, de sok helyen még ma is úgy tekintenek a tanítóra, mint szolgájukra. Tárgyaltam egy alkalommal irtványos gazdákkal, hogy iskolájukat szervezzék át rendes iskolává, t. i. rendes tanítót alkalmazzanak ahelyett a gazda helyett, aki addig tanított. Erről hallani sem akartak, mert csak olyan tanítót akartak, aki nem különb, mint ők, nem tud többet náluk. Még 1933-ban is megesett, hogy egy faluban a gyülekezet inkább úgy határozott, hogy zárják be az iskolát, semhogy megválasztották volna az érettségizett pályázót, akinek hangja nem volt, avval szemben, akinek a hangja tetszett a falunak, csak nem volt megválasztható, mert iskolai végzettsége csak 4 polgári volt. Ezeken az állapotokon csak az iskolaigazgatásnak egységesítése segíthet. Kerületemben 1919-ben volt 81 iskola 120 osztállyal, 1933-ban volt 86 „ 189 1919-ben 5782 tanulót tanított 122 tanító, 1933-ban 9017 „ „ 197 „ Ezek az adatok mutatják a fejlődést. A tanítók továbbképzését szolgálják a tanítói könyvtárak, melyeknek kötetszáma 1919-ben 2803 volt, 1933-ban pedig 10.105. 233