Szerényi Ferdinánd (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja (Bratislava, Učiteľské nakladateľstvo U nás, [1934])

6. A magyar tankerületek és tanítóik - XII. A magyar tanítóság tömegéletrajza

A lakáskérdéshez még az étkezés is hozzájárulhat abban, hogy a tanító helyzetét megnehezítse. Megesik nem egyszer, hogy sehol se talál helyet, ahol étkezhetne és mint magányos ember főzni sem ér rá elfoglaltsága miatt úgy, hogy csak hideg és száraz koszton él. Ha egyszer gazdasági helyzetünk rendezése valami országos mozgalomnak tárgyát találja képezni, akkor a lakáskérdés egyik legfontosabb fejezetét fogja jelenteni. Tartsunk seregszemlét! Közel kétezres létszámunk zömét a 30 évesnél fiatalabbak alkotják. A statisztikai ábrázolásban használatos fenyőforma a mi viszonyainkra is ráillik. Okleveleink nagyobb része az államfordulatot megelőző időből való és feltűnő az a nagy szám, mely az Orsolyák tanítónőképzőjében nyert oklevelek tömegét jelzi. Az externista tanítótermelés hatása még nem látható meg. Honnan jövünk? A szabad pályán dolgozó szülők gyerekei csak ritkán tévednek sorainkba. Hivatalnokok, iparosok és tanítók a szüleink a legtöbb esetben, szinte egyenlő arányban elosztottam A földműves és gazdatársadalomból is szívunk fel új erőket. Bátran mondhatom, hogy egész tömegünknek négy egyenlő főforrása van a hivatalnokok, tanítók, iparosok és g^azda-földművesek rétegében. Milyen lélekkel végezzük a munkánkat? Seholse találom nyomát annak a felfogásnak, mely a tanítói pályában valami alacsony a b b rendű ség bélyegét látná. A „quem dii oderunt paedagogum fecerunt" elve nem valóság. Az örök tanítói hitvallás csendül ki azokból a sorokból, melyek beszámolnak a tanítónak magánszorgalmáról, mellyel szegényebb sorsú, de kiváló tehetségű tanítványait tanítgatja, kedvezményes eljárást jár ki a közeli középiskolás városban és örül a lelke, hogy munkájával hozzájárulhat a társadalom felfrissítéséhez őserőknek a felfedezésével, kifejlesztésével és gyümölcsöztetésével. A magyar ugaron friss vetés zsendül a mi tanítói akaratunkból. 296