Szerényi Ferdinánd (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja (Bratislava, Učiteľské nakladateľstvo U nás, [1934])

1. A nagy példák - I. Zaratusztra

Zaratusztráról nincs följegyzésünk, hogy lelke hogyan találta meg a megoldást. Tovább dalolt, lelke újra az Istenség szféráihoz emelkedett és 77 éves korában egy turáni harcos megölte az ősz prófétát. 8. Zarándokutunk mértföldköve. Eljutottak a jóság Istenének és életigenlésnek tanai Indiába, el öhialdeába, még Pythagoras is elindúlt Zaratusztra nyomain, mikor tanítványaival lanton és dalban üdvözölte a felkelő napot. A néptömegek részére tanai a Mitrász vallásnak misztikus formáit öltötték magukra. Mitrászt a napistent égő gyertyákkal telerakott oltárokon tisztelték és a hívek újjászülettek a véráldozatnak rájuk csorgó vérétől. Az áldozati bika lágyékából kiomló vér az új élet magjának jelképe volt, aki magára permeteztette, az megtermékenyült, hogy új életet kezdhessen és ebben az új életben gyümölcsöző lehessen tevékenysége. Részünkre fennmaradtak a zsoltárok, de fennmaradt a jövendölés is, hogy Zaratusztra idejétől 3000 esztendő elteltével a bálványimádásba süllyedt emberiség újabb megváltásra szorúl és a Jóság Istene nem fog késlekedni, hogy elküldje Zaratusztra kései magvából az íidvözítőt, aki megsemmisíti a rosszat és diadalra segíti a jót. Akkoron hangtalan gondolatainknak zengő hangja lesz Zaratusztra Spitama, hogy köszönthessük a megváltót és egy kérésünk lesz: te egyedül való, mindeneket te magadból kormányzó Isten! Add, hogy viruljon ez a föld kacagó örömmel és add, hogy hálával telt szívvel örülni tudjunk annak, mi, emberek! 20