Szerényi Ferdinánd (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja (Bratislava, Učiteľské nakladateľstvo U nás, [1934])

2. A magyarság Csehszlovákiában - VI. Gašparik Ignác: A felsőcsallóközi magyar iskolák fejlődése

Leszögezem, hogy a mai iskolaigazgatás iskola és iskola között nem tesz különbséget, mert a magyar iskolákat éppen úgy szervezi és fejleszti, mint a szlovák iskolákat. Az iskolákban az osztályok és tanitok száma a tanulók számától függ. A tanulók számának határát az egy osztályos iskolákban 50-re és a többi iskolákban B alio Gyula, iskolaügyi főtanácsos, orsz. tanfelügyelő az alsójányoki magyar iskola felavató ünnepélyén. 60-ra szállította le az 1922. évi 226. számú törvény 5. §-a. Ez a törvény mondja ki, hogy az iskolai osztályok számának az iskolakötelesek számához kell igazodnia. Semmi különbség sincs a tanítóság fizetésében, mert a tanító (állami, községi, felekezeti stb.), fizetését a 104 1926. számú törvény egyenlően biztosítja. Az említett törvény 1. §-ának 2. pontja értelmében a nemállami tanítók fizetését és szolgálati viszonyát az ezen törvényben foglalt rendelkezések határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy a nemállami tanítóság fizetése, illetve fizetéskiegészítő államsegélyének kiutalásánál nincs különbség a szlovák, német és magyar tanítók helyzete között, mert fizetésük, államsegélyük egy. Gašp a rik Ignác, áll. tanfelügyelő, a réthei réf. magyar iskola felavató ünnepségén. Köztársaságunkban tehát az iskolák szervezése és fejlesztése, továbbá a tanítóság fizetése tekintetében megvan a teljes egyenlőség, tekintet nélkül a tanítási nyelvre és a tanító nemzetiségére. Űj iskolák létesítése. Tankerületem ben ma már oly községekben is van magyar iskola, ahol azelőtt semmiféle iskola sem volt. Üj, magyar, községi jellegű isko128