Szerényi Ferdinánd (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja (Bratislava, Učiteľské nakladateľstvo U nás, [1934])

2. A magyarság Csehszlovákiában - III. Minisztereink

Habrman ellenjegyzésével jelent meg az 1919. évi ápr. 3.-án kelt törvény, mely az elemi és magániskolák szervezésének kérdését tisztázza. Ennek a törvénynek 1. §-a szerint minden községben szervezhető nyilvános elemi iskola, ha háromévi átlagban 40 olyan iskolaköteles gyerek akad, akik anyanyelvének megfelelő iskola a községben még nincs. Az ilyen iskolában a tanítás nyelve nem lehet más, mint az iskolások anyanyelve. Ennek a törvénynek az érvénye csak a történelmi országokra szólt a kihirdetés napjától, Szlovenszkóra külön miniszteri rendelet terjesztette ki később. 1919 ápr. 22.-iki kelettel jelenik meg a rendelet a polgári nevelést szolgáló népies kurzusoknak szervezéséről. A tanítónak közművelődési tevékenységét is előírja. A járásbírósági körzetek szerint alakulnak a járási népművelődési tanácsok, amelyeknek tagjai a körzetben megszervezett politikai pártoknak egy-egy képesített képviselője, a községeknek és a legtekintélyesebb közművelődési egyesületeknek képviselői. Július 22.-én alkotják meg a törvényt a községi könyvtárakról. A 2. § a kisebbségek részére külön könyvtárnak vagy könyvtártagozatnak a létesítését írja elő, ha az illető községben a kisebbségnek legalább 400 tagja van. Körzeti könyvtárat létesít a kisebbség részére ott, ahol több község akad, melynek kisebbsége a lakosságnak közel 10%-át teszi, de nem éri el a 400-as létszámot. Július 24.-én hozzák a törvényt, mely megszünteti a tanítónők cölibátusát. A próbaidő letelte után minden tanítónő férjhez mehet. Aug. 29.-én adja ki Habrman rendeletét az állampolgári ismereteknek kötelező tanításáról az elemi és polgári iskolákban. Rámutat a készülő alkotmányra és ezzel kapcsolatban arra is, hogy a demokráciában milyen jelentősége van annak, hogy az állampolgárok ismerjék az állam életnek erkölcsi, szociális és gazdasági alapjait, az államélet szervezetét, a polgári jogokat és kötelességeket, a modern társadalmi mozgalmakat, melyek a további társadalmi fejlődésnek alapjai és biztosítékai. Nov. 27.-én tisztázza a Maďar és Uher szó értelmét és használatát. Ennek a rendeletnek az értelmében a magyar etnográfiái fogalom, míg az uher, ungár szó politikai, tehát csak magyar népről, magyar nemzetről lehet szó a hivatalos megjelölésekben, de nem lehet szó uherský národról, uherská národnostról. Még Habrman minisztersége alatt, 1920 febr. 21.-én rendelkeznek a tanítóságnak arról a kötelességéről, hogy a szociális mozgalmakban, munkában is részt vegyen. A Vörös Kereszt, a tüdővész ellen küzdő Masaryk Liga, a tűzoltóság, szamaritánus, antialkoholista, gyermekgondozó mozgalom, a szövetkezeti mozgalom azok a területek, ahol a tanítónak a munkája kívánatos, nélkülözhetetlen. Šusta minisztersége alatt 1920 nov. 13.-án adják ki a rendeletet az úgynevezett anyanyelvi, ill. analfabéta tanfolyamokra vonatkozóan. Šrobár minisztersége alatt hozzák 1922-ben, júl. 13.-án a 226. sz. törvényt, mely kis iskolatörvény néven ismeretes. Az iskolák és osztályok szervezését szabja meg és pedig progresszíven úgy, hogy a tanulók maximális számát egyre alacsonyabbra szabja; 1932/33-tól kezdve az egyosztályos iskolákban 50, a többiekben 60 a létszám határa, azon felül új osztály szervezése válik szükségessé. Ilyen esetben csak ideiglenesen szervezik meg az új osztályt, de ha 3 évig nélkülözhetetlennek mutatkozik, akkor az osztály véglegessé lesz. A tanítói karra úgy intézkedik, hogy a koedukációs iskolákban a fele férfi, a fele nő, az igazgató nem számít ebbe, de lehet férfi is, nő is. Markovié Iván miniszterségének idejében 1925 jún. 18.-án kormányrendelet szabja meg a kis iskolatörvény alapján a polgári iskolák szervezetét. 109