Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (Nyitra : Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1936)

Appony vára

70 Appony vára. Appony falu oklevelesen 1268-ban fordul elő villa Appon néven. A mult lilka, hogy várát mikor építették ; okmányaink 1389-ben újból említik, mikor Zsigmond király hosszabb ideig tartózkodott benne. 1392. márc. 26 án ugyancsak Zsigmond elcseréli Appony várát Cseklészi Miklós leányaival, ezek között Eöri Péternével. 1395. ápr. 21-én a zobori konvent tudatja, hogy a három Cseklészi leány férjei az újonnan szerzett váron osztályra léptek. Ewry Péter 1396. május 21-én vásárjogot eszközöl ki Appony részére. A pécsi káptalan 1411. nov. 23.-án kelt kiadványa irja Ewry Pétert és Tamást először Apponyi néven.

1) így letl Ewry Péter az Apponyiak ősapja. A vár a huszita dulásoknak áldozatul esett ugyan, de urai később felépítették. Ezután a szomszédos oligarchák támadták. így 1514-ben Ludányi Rafael és Jabloniczi Cseh János neje Anna fegyveres kézzel megrohanta Apponyi Péter várát, honnan sok oklevelet, 200 aranyforintot, valamint ezüstnemüt raboltak el, melynek értékét a panaszos tizezer aranyforintra becsülte.

2) A tárgyakat a ludányi várban a vizsgálat folyamán megtalálták más idegen dolgokkal együtt. A nagyon magasra becsült értéket azonban 400 aranyra szállították le. A törökvilág bizonytalanságai között gyakran menekült falai közé a lakosság. lit halt meg, mint menekült 1645. jul. 14 én Bethlen Gábor nive Balogh Ferenc, aki kalholikus hitre való áttérése miatt ? ok kinzást szenvedett. Az erősség II. Rákóczi Ferenc harcainak idején végleg rombadölt. Az Apponyi nemzetség kimagasló tagja, a magyar nemzet nagy fia Apponyi Albert gróf az egész müveit világon tiszteletet szerzett a magyar névnek. 1) Szerémi-Ernyei, Majthényiak stb. 30. 2) Ugyanott 400. lap.