Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (Nyitra : Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1936)

A régi élet

59 mindegy, hogy ez is, az is őslakos. A dolog azon­ban mégis kettő; a Forgáchok őse Ivanka comes de genere Hunt Paznan, az Apponyiaké pedig Ivanka de genere Pécz; viszont más Ivánkák va­lóban szlávokhoz tartoznak. Olyan a helyzet, mint a lédeci emberé a kuruc világban, akit haza­menet kétszer elvertek, mert tévedésből kurucot labancnak, a labancot kurucnak nézve megfordítva mondotta be politikai pártállását, mint kellett volna. Mikor Néveren harmadszor kérdezi egy fegyveres csoport: Mi vagy te kuruc-e vagy labanc? Meg­kínzott bátyánk fületövét vakarva sóhajtja: Azt most már mondják meg kendlek, mert bizony Isten nekem csak egy fenekem van s az mindig megadja az árát, ha rosszul trafálom el az igaz­ságot! Emberi sorsunk változékonyságára gondolva eszünkbe jutnak Ölvedi László költeményének sorai : Ghymes felöl, kék hegyek felöl száll, száll a csönd halk barna szárnyon Öreg falak fölött suhan, a holdsütésben ott virágzik ezüstösön az ös hétszilvafákon. Zokog a csönd, elveszelt rögök fájdalma sir a lombok alatt. Kint zeng az aratók dala s én holt emlékek udvarából köszöntöm a régi tünt nyarat !

Next

/
Oldalképek
Tartalom