Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (Nyitra : Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1936)
A verebélyi érseki nemesi szék
52 vidékünkön elszenvedtünk. Az elhullott vér nyomár» azonban érdem és jog maradt! Megemlítjük nagyjában az egyházi nemesek jogait és kötelességeit. Elönevet ezen a cimen nem szereztek, nemesi cimert se nyertek. Ellenben Zsigmond király 1498. évi privilégiuma szerint 2) adómentesek. Katonai beszállásolás alól mentesek. A verebélyi szék pecsétjét a nálam lévő iratokból ismerem. Igy 1612-1613. években a pecsét hoszszukás alakú, közepén pásztorbotos püspök; baloldalon olvashatlan felirat, a ragasztó pecsét szine zöld. 1642-ben már köralaku, felirata Sigillum Praed Sedis Verebei közepén püspök jobbjában pásztorbotol tart, baljával pajzsra támaszkodik, melyben a Forgáchok cimere látható. Mivel Forgách Ferenc 1607 — 1615 közölt volt esztergomi érsek, az ujabb pecsét 1614-ből származik. A XVII. század végén a szentgyörgyi szék egyesült a verebélyivel, pecsétjük ekkor Sigillum Nobilium Praedialium de Verebél et Sanct Georgio. 1751-ben a néveri kastély urát Tolvay János, bárót iktatják nagy ünnepélyességgel az egyesült két szék nádori tisztségébe. 3) Néver jómódú fészkük, mert Cseke puszta hozzájuk tartozolt. 1612ben mondja egyik jegyzökönyvük, hogy Horvát Gáspár szolgabíró .a pogányok miatt elveszett". Miként és hol vágta le a török, annak nyoma nincsen; özvegye és gyermekei megsiratták, az utódok elfeledték. Ilyen az ember hétköznapi sorsa. Mi lett a vége az egyházi nemesi intézménynek? A rendi világot eltörlö 1848. március 15 e megkonditotta felelte a gyászharangot, majd pedig az 1855. évi februári pátens végleg eldöntötte sorsát. Kimondja, hogy az esztergomi érseket stb. azelőtt megillető háramlási jog — melynek alapján a magvaszakadt egyházi nemesi birtok reászállott vissza — megszűntnek tekintendő Ebből folyólag intézkedett az egyháznemesi ingatlanokkal egybekötött szolgálatok megváltásáról. Tárgyunktól eltérve ugyan, de megemlítjük, J) Eszterg. érsek világi levt. 10 R. 3) Ugyanott 23 R.