Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (Nyitra : Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1936)
A magyarság térvesztése
48 Fontos esemény volt magyar kisebbségi élelünkben a tény, mellyel a csehszlovák kormány 1926. április 23-án a nyitrai járásból az aranyosmaróthlhoz csatolta Ghymest, Kolont, Zsérét. Más változásokkal ugyanekkor a nyitrai járás 25%-nyi magyar arányszáma 19.21°/'-ra csökkent ; ezzel a 20°/o-on aluli arányszám folytán megszűnt a magyarnyelvnek közig, hatóság és bíróságok előtt való használati joga. De necsak a viszonyokban és másokban keressük a hibát, hanem magunkat se hagyjuk ki, ha rászolgálunk. Az 1848 esztendő nagy változásokat hozott; a többi közölt ekkor mondta ki a törvényhozás az „ősiség" eltörlését. Nagy Lajos király 1351. dec 11-én kelt dekretuma szerint nemesi birlok — külön királyi jóváhagyás nélkül — el nem idegeníthető, az nem egyesé, hanem az egész családé. Azt okvetlen a maradékra kellett hagyni s ha a családnak magvaszakadt, visszaháramlott a jószág a koronára. Ez a rendszer az ősiség. A március 15-ét ünneplő zászlók azonban sokfelé gyászlobogót jelentettek a régi kúriákra. Megindult a birtokoknak eladása, meglazult különösen a magyar középosztályban a föld iránt való szeretel. A falvak hajdani kőházai, melyhez nemcsak vér és siralom, hanem vagyoni alap, függetlenség a régmúlt tisztelete fűződött, kezdtek megüresedni. A kisbirtokos osztály felett kiesett egy kapocs, egy barát, egy tanácsadó, mely vezette azt jóságos és válságos időkben. Cifranyomoruságu állások városba szippantották a régi oroszlánoknak küzdelemben fáradt sarjait. Aki el nem adta az ősi rögöt, legalább is bérlő után rohant, hogy végül nyakátszegje az életnek valamely fordulatán. A boruló égbolt alatt hangzik a költő éneke. Te, aki hős karoddal Meg tudtad szerzeni Utóbb ezer csaták közt Mindig megvédeni Te nem tudnád m iv e lni Megáldott földedet?
