Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (Nyitra : Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1936)
Zobor
29 minden módon és az Ur nekik nagy győzelmet ada és harcolva bemenének abba és olt sok ellenségük vére omla. Akkor haragra gerjedve Zuburt, azon tartomány vezérét, kit tegnapelőtt elfogtak volt, egy magas hegyre vivén fölakaszlá!: ; ahonnan azon hegyet az naptól fogva máig Zubur hegyének nevezik. Ezt irja Béla király Névtelen jegyzője, kinek előadása körül általában sok vita folyt. Ami hegyünk elnevezése ügyében annál több a magyarázat, mert a hegy tetején őskori sáncok vannak. Ennek a pogányvárnak helyét már feltünteti Rómer Flóris 1877. évi térképe. Történelem előtti időkben készített magának védelmi gyülekező helyet valamely népcsoport ; szlávnyelven a gyülekezet Sbor, tehát ezt is jelentheti a Zobor. Tagányi Károly nem törődik a csúcson lévő földvárral, ezért a Sbort a zobori zárdára vonatkoztatja. 1) Célzást tesz rá Czeizel kanonoknak a vármegyei monografia számos tévedését kiigazító munkája. Skultely József „A volt Felsőmagyarországról" című füzetében a zubr = bölény szó mellett száll sikra, mások pedig párjának kinevezik a Zsibricát Zubrica néven, aini bölénytehén. így lesz egy bölény böl kettő /V\elich János a Magyar Nyelv 1929. évi 244. lapján rámutat arra, hogy Skultély magyarázata nyelvészetileg meg nem állhat. Annyit kell idetoldanunk, hogy az 1933 ban kiadott Nitra dejiny a umenie nitrianskeho zámku könyvben már valóban Hradisko Zubrica szerepel ugyan, de ezt népünk Zsibricának nevezte és igy ismeri. A bölényelmélet félretételével legbiztosabb Anonymushoz visszafordulnunk, mert a Zobor valóban ősrégi személynév. Az ő idejében is az volt; 1271-ben előfordul comes Paulus filius Zobor. 1) Most már ismeretes, hogy a Sbor, Zbor személynév a IX—XIII. századi cseh, morva és lengyel ok levelekben többször előfordul 3) Ebben igaza van a Névtelen jegyzőnek, de vájjon mi sorsa volt ani) Vasárnapi Újság 1887. évi 36. szám. a) Árp. uj okmt III—269. 3) Hóman B. A magy. tört. irás uj utjai 376. tab.
