A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Pető János gazdálkodó. * 1881. Zalaba. 1922-ben önálló gazda lett Za lábán. A világháborúban az olasz fron­ton küzdött. Tagja az E. M N. P.­nak. F.: Viczoncz Erzsébet. Gy.: Irma és János. Pethö József ecet- és likőrgyáros, gabonakereskedő. * 1894. Verebély. Középiskoláit Budapesten és Pozsony­ban, kereskedelmi tanulmányait Bécs­ben, Kölnben és Berlinben végezte. A világháborúban a 26. gye. köteléké­ben teljesített szolgálatot. 1918 óta a családi vállalatban cégtárs. F.: Fried­mann Klára. Gy.: Judith és András. Pető Károly gazdálkodó. * 1880. Ele. Ifjúéveit szülei gazdaságában töl­tötte. 1911-ben lett önálló gazda, 30 hold földön kezdett gazdálkodni, me­lyet 37 holdra növelt. Résztvett a világháborúban, 3 évig orosz fogság­ban szenvedett. F.: Csernáuszki Anna. Gy.: Károly, Ilona, Zsigmond és Béla. borsai Petlieö Béla földbirtokos. * 1905. Nagyborsa. Középiskoláit Po­zsonyban, egyetemi tanulmányait Bu­dapesten végezte. 1936 óta önállóan vezeti a családi birtokot. Az E. M. N. P. tagja. Petlieö Imre földbirtokos. * 1900. Nagyborsa. Halleben tanult, oki. gaz­dász. 1924—36-ig Borsin saját birto­kán gazdálkodott, majd a m. kir. kincstári birtokon gondnok lett. Je­lenleg a királyfői áll. gazdaság veze­tője. A Ker. Szoc. P. tagja volt s Bor­sán titkára. Nagybátyja: borsai Szüllő Géza. F.: Stresnyák Terézia. Gye­imre. Petöcz Lajos gazdálkodó. * 1874. Keszegfalva. Ifjúéveit szülei gazdasá­gában töltötte. 1900-ban lett önálló, 7 hold földön kezdett gazdálkodni. Birtokát azóta 40 holdra növelte. 1927-től 1930-ig községi bíró volt. A világháborúban az albán fronton küz­dött. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Mátyás Katalin. Gy.: Kálmán és Má­ria. Petöcz Lóránt, a Hangya szöv. üz­letvezetője. * 1903. Pozsony, ősrégi nemesi családból származik. Középis­koláit a kőszegi és pozsonyi katonai alreáliskolában végezte. Utána Amadé­karcsán a családi birtok vezetője lett. 1934-ben lépett a kereskedői pályára. Jelenleg az ipolynyitrai fogy. szöv. üz­letvezetője. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: pókateleki Kondé Mária. Pethö Zsigmond ecet- és likőrgyá­ros, gabonakereskedő. * 1860. Vere­bély. Középiskoláit Budapesten és Esztergomban végezte. Kezdetben atyja vállalkozásaiban vett részt, majd 1885-ben cégtulajdonos lett. F.: néhai Horn Rozália. Gy.: Margit, Gizella és József. néhai dr. Petrigalla Péter orvos, Munkács város v. polgármestere. * 1886. Váradka. Iskoláit Debrecenben, egyetemi tanulmányait Budapesten vé­gezte. Mint árva gyermek, a magyar tanítók árvaházában nevelkedett és saját erejéből küzdötte fel magát. Or­vosi pályafutását a budapesti Város­major Szanatóriumban kezdte, majd a debreceni kórházban működött. A vi­lágháborúban, mint katonaorvos, frontszolgálatot teljesített, majd angol hadifogságba esett. A háb. e. é. és a Kcsk. tulajdonosa. 1920-ban Munká­cson telepedett le, majd Bereg vm. tiszti főorvosává nevezték ki. 1923-tól 1934-ig Munkács város polgármestere volt. A cseh uralom utolsó éveiben hazafias magatartása miatt üldözte­tésben volt része. 1937-ben hunyt el. özvegye: Perutz Izabella. Gy.: Petri­galla Pál. Petrich Gyula szöv. elnök. * 1898. Komáromszemere. Iskolái elvégzése után hadbavonult és a világháború­ban a 82. gye. kötelékében a román fronton teljesített szolgálatot. A harc­térről mint 75%-os hadi rokkant tért vissza. 1918-ban mint gazdasági irnok helyezkedett el, majd éveken át Fran­ciaországban és Belgiumban műkö­dött. 1933-ban vette át a helyi Fog)', és Értékesítő Szöv. üzletének vezeté­sét. F.: Jersó Katalin. Gy.: Mátyás és Anna. -'OPf Petrik Ferenc molnármester. * Zsély. Iskolái elvégzése után a malom­ipar minden ágában kiképezte magát. 1911-ben vásárolta meg jelenlegi mal­mát, amely gőzmeghajtással működik, 3 járatú és napi teljesítménye 20 q. A világháborúban a 25. gye. köteléké­ben téljesített szolgálatot. E. M. N. P. tagja. F.: Gátrik Mária. Gy.: Ferenc és Mária. id. Petrik József gazdálkodó. * 1882. Bagota. Iskolái elvégzése után szüleinél gazdálkodott, majd katonai szolgálata után 1908-ban nősült meg. A világháborúban az orosz fronton harcolt, megsebesült, 1917 közepén szerelt le. A cseh megszállás alatt megfigyelés alatt állott. Petik Lajos gazdálkodó. * 1899. Miksi. Iskolái elvégzése után a szülői háznál a gazdálkodást tanulta. A vi­lágháborúban a 16. gye. kötelékében az olasz fronton teljesített szolgálatot, ahol hadifogságba esett. A Kcsk. tulaj­donosa. 1925 óta önálló gazda 39 hold kiterjedésű birtokán. E. M. N. P. tagja. F.: Misányik Etel. Gy.: József. néhai szenterzsébeti Petrikovics Má­tyás földbirtokos. * 1852. Bori. Régi nemesi családból származott. Közép­iskoláit Nagyszombaton, az egyetemet Pozsonyban végezte el. Pályafutását Holicson mint szolgabíró kezdte meg, majd Galgócra, később Tornócra ke­rült. Nyitrán vármegyei főpénztáros volt. 1900-ban hunyt el. F.: szül. kis és nagybiróci Biróczi Katalin 1905 óta Fajkürtön 500 holdas birtokát vezeti. Imre fia a világháborúban hősi halált halt. Gy.: Vilma és István. Petró Sándor szabómester. * 1908. Vágsellye. Iskolái elvégzése után a szabóipart tanulta ki. 1931-ben lett önálló Dunaszerdahelyen, ahol saját készítményű férfi- és gyermekruha­kereskedést létesített. F.: Horváth Ilona. Gy.: Mária és Rozália. Petrovics Gyula gazdálkodó. * 1896. Tornóc. 22 hold földön gazdál­kodik. Résztvett a világháborúban. Orosz és olasz fronton küzdött. Tagja az E. M. N. P.-nak. Petrovics Ignác gazdálkodó. * 1863. Nemeskosut. Iskolái elvégzése után atyja mellett tanulta a gazdálkodást. A világháborúban az olasz fronton tel­jesített szolgálatot, ahol meg is se­besült. 1920 óta 44 hold földön ön­állóan gazdálkodik. E. M. N. P. tagja. Petrovics István gazdálkodó. * 1898. Tornóc. Ifjúéveit szülei gazdasá­gában töltötte, majd 1938-ban önálló gazda lett. Jelenleg 22 hold földön gazdálkodik. Fivére a világháborúban hősi halált halt. Petyán Ernő kereskedő. * 1900. Perőcsény. Iskolái elvégzése után a ke reskedői pályára lépett. A világhábo­rúban a 26. gye. kötelékében teljesí­tett szolgálatot. 1927 óta önálló keres­kedő. F.: Kalmár Rózsa. Két gyér­meke van. Peyer János uradalmi felügyelő. * 1877. Jászó. Középiskoláit Rozs­nyón és Rimaszombatban, a gazdasági akadémiát Magyaróvárott végezte. Pá­lyafutását az esztergomi főkáptalani uradalomban kezdte meg mint segéd tiszt, majd több helyen működött. Je­lenleg uradalmi felügyelő Nánán. F.: Stépán Katalin. Gy.: Mária és János. Péchy Angéla ny. postaellenőr. * Csonkakeszi. Iskoláit Ungvárott, a postatanfolyamot Budapesten végezte. Pályafutása kezdetétől, 1902 tői Tur­jaremetén működött egészen 1933-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig. Azóta Munkácson él. Pécs Gyula vendéglős. * 1908. Nagyugróc. Iskolái elvégzése után a hentesiparban képezte ki magát es Budapesten több éven át fejlesztette szaktudását. A világháborúban a 37. tüzér e.-nél a román fronton teljjsi­- 181 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom