A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

lludálc Mihály városi kertész. & 1884. Garbolc. Iskolái elvégzése után a kertészet minden ágában kiképezte magát, majd 1913-ban önálló kertésze­tet alapított Szatmáron. A világhábo­rúban a 16. tüzér e. kötelékében az orosz fronton teljesített szolgálatot. 1918-ban mint bérlő létesített kertésze­tet, jelenleg pedig Losoncon mint vá­rosi kertész működik. E. M. N. P. tagja. F.: Nagy Erzsébet. Hét gyer­meke van. Hulyop Andor ruhakereskedő. * 1911. Rozsnyó. Középiskoláit Rozsnyón és Rózsahegyen végezte, utána a ke­rekedöi pályára lépett. 1939-ben lett önálló kereskedő Rozsnyón, üzletét atyja 1907-ben alapította. Hunyréder Mihály kereskedő. * 1914. Aisó-Schönborn. Munkácson vé­gezte iskoláit, majd a kereskedői pá­lyara lepett. Mint segéd több helyen gyarapította szaktudasat, majd 1934­ben megalapította Alsó-Scltönbornban vegyeskereskedését, meiyet önállóan vezet. Hunyadi Gyula kovácsmester és te­metkezési vállalkozó. * i&j-í. üaianta. Pozsonyban és Szegeden szerezte szak­ismereteit, 1923 óta önálló. A háború­ban súlyosan megsebesült. Öccse, Géza hősi halált halt. Az Ľ. M. P.-nak ál­landóan vezető tagja volt. Az Ipartár­sulat vál., a tanoncvizsg. biz., közs. képv. test., a rk. isk. szék tagja. A Kat. Kör házgondnoka. F.: Kovács Margit. Gy.: Erzsébet, László, Miklós. néhai Hurka Ferenc gazdálkodó. * 1862. Nagygéres. 4 középiskola elvég­zése után szülői birtokán gazdálko­dott. Mint uradalmi irnok 2 évig mű­ködött. 1895-ben lett önálló gazda. 50 holdon kezdte a gazdálkodást. Birto­kát azóta 100 holdra növelte. 1906-ban hunyt el. Özvegye: Győri Eszter. Gy.: Etelka, László és Béla. Hurka József gazdálkodó. * 1888. Karcsa. Szülei mellett tanult gazdál­kodni. 1935-ben lett önálló gazda 18 hold földön. Atyja, néhai Hurka Jó­zsef több éven keresztül volt közs. bíró. Több helyi egyesület vezető tag­ja. F.: Mező Anna. Gy.: Irma és An­nuska. Husa József gazdálkodó. * 1885. ílarmac. Iskolái elvégzése után atyja mellett tanulta a gazdálkodást. Jelen­leg 10 holdon önállóan gazdálkodik. Közs. képv. t. t. E. M. N. P. helyi alel­nöke.. F.: Szaniszló Mária. Gy.: Sán­dor. Husvéth Benő szabómester. * 1897. Nagyszarva. Iskolái elvégzése után a szabómesterséget tanulta ki, majd mint segéd több helyen működött. A világ­háborúban az albán fronton küzdött. Pozsonyeperjesen 1922-ben önállósí­totta magát. F.: Czajlik Anna. Gy.: Anna, József, Emma és Mariska. Huszák Ede mészáros és hentes. * 1868. Nagymagyar. A világháború ki­törésekor önálló volt és nagy család­jára való tekintettel felmentették. Já­nos fia végigharcolta a háborút. Arany, nagyezüst, kisezüst, bronz vitézségi éremmel tüntették ki és a háborúban szerzett betegségében halt meg. 35 éve tagja a közs. képv. t.-nek. A magyar pártmozgalmak elnöke volt. Huszár Ferenc ny. k. főjegyző. * 1874. Hidaskürt. Iskoláit Nagyszom­batban végezte, majd a közigazgatási pályára lépett. Pályafutását 1898-ban Hidaskürtön kezdte, ahol 1931-ig mint k. főjegyző működött. Az adókezelés kifogástalan vezetéséért többszöri mi niszteri elismerésben részesült. Nős, egy gyermek atyja. regőczi Huszár Gyula gazdálkodó. * 1879. Bori. A szülői háznál tanult gazdálkodni. 1912-ben lett önálló gazda. A világháborúban katonai szol­gálatot teljesített. Jelenleg 28 hold földet művel fiával együtt. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Agg Karolin. Gy.: Gyula. regőczi Huszár Imre gazdálkodó. * 1885. Bori. A szülői háznál tanult gaz­dálkodni. A világháborúban az olasz és román fronton küzdött. Jelenleg 27 hold földjén önállóan gazdálkodik. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: bori Bory Emma. Gy.: Sándor és Emma. Huszár Irén ref. tanítónő. * 1898. Tekeháza. Tanulmányait Szatmárnéme­tiben végezte. Nagypaládon 17 év óta működik, mint ref. tanítónő. A Přemka titkára volt, a Leányegyesület keretén belül számos magyarnyelvű előadást tartott. Huszár István tejüzemtulajdonos. * 1873. Kiskunlacháza. Iskolái elvég­zése után a szülői házban a gazdálko­dást tanulta. 1892-ben már mint tej­szállító működik Kiskunlacházán, majd 8 évig Cinkotán. 1910-ben tele­pedett le Alsószecsén, ahol mint tej­üzemtulajdonos működik. Az E. M. N. P. tagja. F.: Ruskovics Anna. Gy.: Antal. néhai regőczi Huszár Kornél föld­birtokos. * Nyitra. Régi nemesi csa­ládból származik. 1914-ben hadba vo­nult, az orosz fronton hősi halált halt. Birtokát özvegye, szül. Klinovszkv Er­zsébet vette át és vezeti mai napig is. Huszár Mihály kelmefestő és vegy­tisztító. * 1883. Eger. Iskolái elvégzése - 110 ­után a kékfestőiparban képezte ki ma­gát. 1907 óta önálló mester Losoncon. A világháborúban a 10. hgye. kötelé­kében az orosz fronton teljesített szol­gálatot. E. M. N. P. tagja. F.: Fekete Emma. Gy.: Ilona és Erzsébet. Huszlicska István cipész. * 1896. Béla. Mesterségét Ebeden tanulta ki. Mint segéd több városban dolgozott. Résztvett a világháborúban. 1918-ban lett önálló cipészmester Béla község­ben. Elnöke az E. M. N. P.-nak. A csehek üldözték magyarságáért. Ilutvágner József szikvízüzem tu­lajdonos. * 1884. Veszprém. Iskoláit ugyauolt végezte, utána a kémény­seprőipart tanulta ki. A világháború­ban az orosz Ironton küzdött, ahol fog­ságba esett. Leszerelése után Rozsnyón telepedett ie és iparát folytatta. Majd vendéglőt béreit és sógora szikvízgyá­rát vezette. 1939-ben nyerte el az ipar­jogot. F.: Puskás Erzsébet. Gy.: Mar­git, Erzsébet és Ilonka. Hübsch Samu képkeretezö és üve­gesmester. * 1905. Csiliznyárad. Isko­lái eiv'egzése utáu az uvegesiparbaii képezte ki magút. i932-ben ieiepedett le Érsekújváron, ahol 1937 óta önálló mesier. F.: Neubrunn Mária. Hütter Béla művezető. * 1881. Szo­moinok. Iskolái eivégzese után kita­nulta a géplakatos-mesterséget. Szak­ismereteit több helyen gyarapította. 1904-ben lépett a Kimamurány Salgó­tarján Rt. kötelékébe. 1922 óta Rozs­nyóban mint művezető fejt ki tevé­kenységet. F.: Delán Mária. Gy.: Mária. Néhai Hüttner Gyula keresk. és szikvízgyáros. * 1870. Győrszentivány. Apja foglalkozását, a pékmesterséget tanulta, katonai szolgálata után keres­kedő, 1908-ban Ögyallán nősül és meg­alapítja szikvízgyárát. A világháború­ban két évig harcolt, majd a harctéren szerzett betegsége következtében 1921­ben elhunyt. F.: Mózer Vilma. Hüttner József ig.-tanító. * 1886 Kiliti. A tanítóképzőt 1906-ban végezte. 1906-ban nevezték ki Peredre tanító­nak, ahol jelenleg mint ig.-tanító mű­ködik. Résztvett a világháborúban, az orosz és olasz fronton küzdött és mint hadnagy szerelt le. F.: Szilvássy Eme­rencia tanítónő. I Ibolya Ferenc gazdálkodó. * 1893. Örsújfalu. Iskolái elvégzése után szü­lei mellett gazdálkodni kezdett. 1927­ben lett önálló. 8 hold földön kezdte meg a gazdálkodást. Birtokát azóta 19 holdra növelte. Résztvett a világhábo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom