A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

majd ennek örökébe leánya, Dóra íépett, akinek férje, Korlátkeőy Péh:r a mohácsi ütközetben elesett és így ennek vejére, Nyáry Ferencre szállt a birtok. A török időkben pusztulás lett a sorsa a surányi várnak is. A várfal köveiből a később megtelepedő lakosság házai felépítéséhez hordta el a hatalmas termésköveket. A vár pincéjét ma is használják. A mai kath. templom még 1526-ban épült. Bosnyák Tamás szép kastélyt építtetett a községben, melynek földbirtokain évszázadokig a Károlyiak, Pongráczok és Motesiczkyek osztoztak. A világháborút követő összeomlásig gróf Károlyi Lajos, gróf Pongrácz Adolf és őrgróf Pallavicini Alfonz voltak a legnagyobb földesurak. Külterületi lakott helyei: Alkotmánypuszta, Albertmajor, Annamajor, Császtka, Kaparáspuszta, Kicsikepuszla, Kulantov, Lajosmüve, Lászlótelep, Malomszegtelep, Morgópuszta, Nádaskútpuszta, Nagycsikepuszta, Rozáliatéglagyár, Tolmácpuszta. A község területe 8199 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 6562. Nagyszarva. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Kisszarva, Kövecsesmajor, Lászlómajor. A község területe 2808 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 564. Nagyszelmenc. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Cigánytábor. A község területe 2191 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 947. Nagytárkány. A Tárkányi nemzetség törzsfészke. A szájhagyomány szerint nevét Arpád fejedelem fiától, Tarkatzustól kapta, ki itt várat is építtetett. Okleveles első nyomát 1417-ből találjuk, mikor is Nagytárkányi György és Perényi Miklós kapja a királytól. Egy év multán azonban már az Agárdyaké. A XVI. században a Vékey, Karchma, Palugyay, Paczoth, Gombos, Gál, a XVIII. században a Sennyey, Tárkányi, Szilágyi családé. A XVIII.—XX. században a Dőry és Sennyey grófoké, de birtoka van itt még a Nátafalussy, Miláth és Szigethy családoknak is. A várkastélyban ölték meg 1675-ben Szilágyi István akkori várurat, mert nem akart a lázadók mellé állni. I. Lipóttal szemben. Ugyanekkor falkoncolták Szilágyi két hívét, Sennyey Ferencet és Terebesy Istvánt is. A községhez tartozik Cigánytelep, Földvártanya, Kolonia. Környékén a prágai kormányzat cseh-morva telepesek között osztott ki földet a magyaroktól elvett birtokokból. A magyar lakosság a csehek alatt sokat szenvedett. A község területe 2207 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1487. Nagytoronya. ösi település, 1067ben már létezett Felsew-Turuny néven. A XIII. században Tolna alakban írták. 1221-ben II. Endre kolostort alapított a községben. 1254-ben Balasey nevezetű a birtokosa. 1380-ban Perényi Miklósé, 1390-ben felerészben a Clarissza apácák kapják Zsigmond királytól. A XV. században a Semseyek, Czékeyek, a XVI. században a Buttkayak is földesurak itt. Az összeomlás előtti időkben Széchenyi Bertalan grófnak volt itt nagyobb uradalma. A község területe 2655 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor. 978. Nagyudvarnok. Első írott nyomát 1341-ből találjuk. Ez időben Feludvarnok néven szerepel és a királyi ud varnokok szállása. Nagy Lajos király 1380-ban Pókateleki Miklós fiainak adományozza. Az 1553. évi adóösszeírók a Zomor, Amadé, Bucsuházy, Soldos család kezén jegyzik fel. Későbbi birtokosok itt a Kondé, Bittó, Bacsák, Biró, Szabó, Hütter, Wahlberg, Habermann családok. 1863-ban ban tűzvész pusztította. Határában feküdt a XIV. században az azóta elpusztult Zolgagyaur (Szolgagyőr) község. Hozzátartozik Entermajor, Vilmosháza. A község területe 1389 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 465, ebből róm. kat. 459, ev. 2, izr. 4. Nána. Első okleveles említését 1157-ben találjuk, amikor is II. Géza a községbeli vámszedés jogát az esztergomi érsekségnek adományozza. 1228-ban a Nána-Beszler nemzetség is bír itt birtokkal. Nagy Lajos király az esztergomi káptalannak juttatja az I. Károly királytól elvett tolnamegyei birtokért. 1532-ben a káptalan és Nyáry Ferenc között oszlik meg. A török alatt megsemmisült s csak nagykésőn települt újra. A szabadságharc idején határában ütközet volt a honvédség és a császáriak között. Határában népvándorláskorabeli leleteket tártak fel. ösi plébániája már 1332ben fennállott, templomát 1791-ben emelték. A község területe 2923 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1426. Hozzátartozik: Újmajor (Káptalan puszta), Berek, Téglagyár. Naprágy. A községterülete 122? kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 399. Naszvad. A határában púposodó, pogány időkből maradt halom tanúsítja régi lakottságát. Arról nem maradt fenn nyom, hogy a honfoglaló magyarság mikor szállta meg. A kereszténység felvétele után nem sokkal azonban már az esztergomi érsekség birtoka. A XIV. században Csák Máté martalócai felperzselték. 1438-ban még mint legelőt tartja nyilván az érsekség, de később újra települhetett, mert egy 1554-ből származó feljegyzés viszont úgy említi, mint a törököktől elpusztított részt. A XVII. század elején szlovákokat telepítenek le itt a megfogyatkozott magyarság pótlására. 1568-ban Domokos György és Mihály donációt nyer a községben. De nagyobb birtokkal bír a Szondy-család is és Szondy Jakab 1627-ben Boka János nemesnek adja el fele itteni birtokát. Uradalmat szerez itt később a Pauli-család is. A községhez tartozik Anyala, Óguta, Csörgő és Boldogháza puszta is. Anyala puszta 1239-ből mint falu említtetik, de a török időkben elpusztult s azóta ilyeténként megszűnt létezni. A község területe 10.982 kat. hold. A lakosság száma 5128, vallás szerint róm. kath. 5114, izr. 14. Negyed. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Gara. A község területe 6258 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 4798. Nemesabony. Azelőtt Nagyabony. Ösi település és már a XII. század derekatáján lakott hely. A XIII. század végén Fuloban (Felabony?) néven mint pozsonyi várbirtokot említik, 1428-ban Nagyabonynak írják. Évszázadokon át az Olgyai, Ordódy és Csiba nemesi családok birtoka. Itt született 1769-ben Bihari János, a hírneves cigányprímás, a palotászene mesteri művelője. Hozzátartozik Nemesabonyi rét. A község területe 3157 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1194. A magyar lakosság mindvégig keményen ellenállott a cseh elnyomásnak. Nemesdicske. A községhez tartozó klüterületi lakott helyek: Bucsymajor, Cigánytelep, Dilleszmajor, SósvölgyV-rXX* - 57 -