A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Kőkeszi. A Hunt-nemzetség ősi birtoka. Először a bozóki prépostság 1135-ben kelt alapítólevelében találkozunk nevével. Ekkor Kewkezew írásalakban szerepel. 1243-ban Kühesü néven említik és mint a honti vár tartozéka szerepel, melyet IV. Béla Dobák, Vaczik, Dona és Tyba nemeseknek adományozott. 1293-ban egy perlevél tanúsága szerint Eustach fia Marosi, Bugud nemes, Hébeczi György és István, Csákán fia Adám. valamint Kilián comes fiai, Csalomjai Pázmán és Miklós osztozkodnak a határon. 1353-ban a Dobák-nemzetségből származó Demeter fiai, Dacsó és Lóránt kezére kerül a birtok, előbb zálogul, majd saját tulajdonként. 1401-ben Zecheni Frank országbíró is birtokot szerez itt vétel útján. E században még Nyéki László hitvesét, Penchi Agáthát és Paska Jánost is birtokosai között találjuk. Ujabb birtokosai a Bende-, Sembery-, Géczy-, Méhes-, Hódossy- és az Ivánka-család. A község területe 871 kai. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 262, túlnyomóan r. kath. Körtvélyes. Eredete és története ismeretlen. A község területe 2921 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 476. Kövecses. A Dancs-család egyik ága kövecsesi előnévvel már a XIII. században birtokolja a községet Koweches néven. Ugyanekkor a Czinejecsaládnak is vannak itt földjei. Továbbiakban a mellétei Barna-családnak, majd a Szentmiklóssiaknak voltak itt birtokai. A Dancs-család utolsó tagja, Erzsébet, Lukács Lajos tábornokhoz ment férjhez, akinek révén a Lukácscsaládra szállt át a birtok, majd vétel útján 1892-ben Nehrer László birtokába került. Danes László birtokrészét is Nehrer vette meg. A község három úrháza közül az egyik a Lukács-családtól származott át Nehrer Lászlóra, a másik a Dancs-családé volt és a század elején gróf Rey Vilmáé volt. 1842ben épült a község ref. temploma. A község területe 756 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 313. A községhez tartozik még Csemustag. Középtur. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Szölcz-puszta. A község területe 860 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 451. Krasznahorkaváralja. Legrégibb időkben a Bebek-család fellegvára volt az erősség, amelynek három évszázadon voltak urai. 1311-ben Castrum Krazna horka néven említi egy okirat, 1472-ben Krazna horka nevet találunk egy másik oklevélben. Maga a község szintén a Bebek-dinasztiáé volt és 1423-ban 67 jobbágytelekre oszlott. A husziták hatalmukba kerítették a várat, de Mátyás király hadai visszafoglalták és ismét Bebek-kézre került. A mohácsi vész után eleinte Ferdinándot pártolja Bebek Ferenc és Krasznahorkán nagy pénzverdét rendezett be a király részére, de átpártol Szapolyaihoz és 1556-ban sikerrel állja Ferdinánd vezérének, Puchaimnak ostromát, mígnem egy másik császári sereg elfoglalja a várat. Az Andrássyak Rudolf uralkodása alatt kerülnek a vár birtokába. 1552ben Andrássy Péter várkapitány lesz földesura, majd Andrássy Mátyás kapja adományképen 1642-ben a várat a birtokkal együtt, utána Miklós 1616ban bárói címet kapott. Thököly Imre elfoglalta a várat, de Schulz tábornok 1685-ben visszafoglalja. Ekkor már Andrássy Péter a birtokos, öt követte Andrássy István, lőcsei várkapitány a birtokban. Ennek neje Seredy Zsófia volt, akinek épenmaradt holttestét üvegkoporsóban őrzik. 1737-ben Andrássy Ferencé a dominium. A várban utoljára 1700-ban laktak, ettől kezdve csak mint történelmi nevezetességet tartották becsben. A község területe 4026 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1184. Külterületi lakott helyei: Cigánytelep, Gombáspuszta. Krasznahorka vára, Málhegyi bánya, Mauzoleum, Nyirjespuszta. Kulcsárkaresa. Évszázadokon át a Kulcsár-család ősi birtoka volt. A török alatt elpusztult s újra kellett építeni. A XVIII. század óta jórészt kisebb nemesi birtokokra tagozódott. Mindenkor a többi Karcsa község sorsában osztozott. Határába a prágai kormányzat cseheket és morvákat telepített. A község területe 492 kat. hold s lakóinak száma visszacsatoláskor 131, valamennyi róm. kat vallású. Kulcsod, ősrégi település, s az Arpádházi királyok alatt udvarnokok lakták. IV. Béla király 1252-ben kelt diplomájában a túróci premontrei prépostságnak adományozta. Neve 1268-ban Kulchud alakban fordul elő. 1405-ben két Kulcsod is szerepel. 1535ben I. Ferdinánd a szentmártoni apátságnak ajándékozza s az apátság birtokában is marad mindvégig. A községhez tartozó Negyvened-puszta 1252ben Nageven és Negeuen alakban szerepel. A község területe 1299 kai. hold, lakóinak száma a visszacsatoláskor 435, ebből róm. kath. 15, ref 420. Határában a csehek morvákat telepítettek. Kuntapolca. Tapolca és Thopolcha néven fordul elé a legrégibb okiratokban. 1341-ben a csetneki uradalom tartozékának említi egy oklevél. Az idők folyamán birtokosai sűrűn váltakoztak. A Gömöry-, Perényi-, Czékus-, Bekény-, Szontágh-, Kerepessy- és Czibur-családok voltak itt földesurak. Régebben Csetnek-Tapol cza néven is ismerték, később Kunova Teplicza szláv néven is szerepel. A Gömöryek idejéből származó csinos kuria újabban a Hevessy-család birto kában volt. A Czékus-család urilaka Rozinay Istvánra szállt. A Cziburok háza a Concordia-vasgyár tulajdoná ba ment át. A község lakói javarészt ág. ev. vallású magyarok, akik most fennálló templomukat 1805-ben építették. A község területe 1463 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 711. Külterületi lakott helyei: Alsóhámori munkástelep, Cigánysor, Concordiavasgyár, Malom. Kural. 1223-ból származó első okleveles említésében bizonyos Mochow fia, Csépány szerepel, aki Kural községből való. 1256-ban a Kurali nemes család birtoka. 1338-ban Kurali Bakó Farnadi Petőnek zálogosít el itteni birtokából, Kurali Mátyástól pedig 1330—49 között Telegdi Csanád esztergomi érsek vesz zálogba földeket. 1424-ben Széchenyi László de genere Kathyz a földesura, de 1437-ben már elcseréli Kereszturért az esztergomi érsekkel. Ettől kezdve egészen az öszszeomlásig az érsekségnek van itt ura dalma. A török alatt teljesen elpusztult és szlovákokkal telepítették újra. Templomát a XVIII. század elején Keresztély Ágost hercegprímás építtette. A község területe 1856 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 904. Kurtakeszi. Első említése 1256-ban történik. IV. Béla Questeu alias Kezű néven Sefrid comesnek adományozza. 1349-ben Kurtakeszi Lőrinc a birtokosa. 1377-ben a Baranyay-nemzelséget iktatják itt királyi donációba. A török alatt elpusztult. Az 1576-iki összeíráskor Zsitvakeszi néven jegyzik fel. 1685-ben Sibrik Dániel uradalma. Későbbi birtokosok a Baranyayak, Pesthyek. Konkolyiak. A kuruc világ-