A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)
Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak
szolgált a harctéren. F.: Feuer Rózsa oki. középisk. tanárnő, alelnöke a helyi izr. nőegyletnek. Kurdi Géza üzletvezető. * 1909. Muzsla. Iskolái elvégzése után a cipésziparban képezte ki magát. Egy ideig mint segéd fejlesztete szakismereteit, majd 1927-ben a Bata-cipőgyár garamkovácsi üzletének vezetője lett. 1938 óta a „Cikta" csúzi fiókjának üzletvezetője. Kúrián István műszaki s.-tiszt. * 1894. Aranyida. Rozsnyón bányászati szakiskolát végzett. 1909-ben a rozsnyói állami bányatársulat kötelékébe lépett, ahol jelenleg mint műszaki segédtiszt működik. F.: Müller Erzsébet. Gy.: Mária és Tibor. Kurucz András gazdálkodó, cséplőgéptulajdonos. * 1905. Izsa. Iskoláit Komáromban végezte, utána szülei birtokán gazdálkodott. 1928-tól kezdve cséplőgéppel dolgozik. Régi nemesi családnak a sarja. F.: Takács Mária. Gy.: András. Kurucz Bálint gazdálkodó. * 1881 Bagota. Iskolái végzése után szülei gazdaságában tevékenykedett. Megszálláskor a ref, egyh. jubileumi zászlóját elrejtette és a csehek zaklatása dacára hűségesen megőrizte. F.: Makai Erzsébet, 6 gyermekük van. Kurucz Ferenc gazdálkodó. * 1882. Izsa. Iskolái elvégzése után szüleivel együtt gazdálkodott. 1918-ban önálló gazda lett. A megszállás alatt mint községi bíró tevékenykedett. Az E. M. N. P. elnöke, vezető és alapító tagja. A világháborúban az orosz fronton küzdött, öccse Vilmos hősi halált halt. Számos intézmény vezető tagja. F.: Brogyán Eszter. Gv.: Filoména és Erzsébet. Üzv. Kurucz Gézáné vendéglős és gazdálkodó. * 1896. Izsa. Férje résztvett a világháborúban, orosz fogságba esett és mint rokkant 1920-ban került haza. 1933-ban hunyt el. Vendéglőjét özvegye vezeti fiával együtt. Kurucz János gazdálkodó. * 1902. Izsa. Iskolái elvégzése után a szülői birtokon gazdálkodott. 1920-ban önálló gazda lett. 1934-től 1938-ig községi bíró volt. Ez idő alatt több feljelentést tettek ellene a cseh hatóságnál. F.: Zambó Brigitta. Gy.: Irma és János. Kurucz József gazdálkodó, k. bíró. * 1883. Izsa. Iskolái elvégzése után atyja mellett gazdálkodott. Majd 1900ban bevonult katonának. A világháborúban az orosz, olasz és román fronton küzdött. 1918-ban mint szakaszvezető szerelt le. Kit. II. o. v. é.. br. v. é., Kcsk. és dicsérő oklevél. Az E. M. N. P.-nak tagja. 1938 óta bírája a községnek. F.: Kurucz Etel. Gy.: Fáni, Lujza. Kurucz Teréz postamester. * Buda pest. Iskolái elvégzése után a m. kir. posta szolgálatába lépett. 1932-ben Sopronban tette le a vizsgáit, majd Sárkeresztúron kiadó lett. 1938 óta mint kinevezett postamester működik Bart községben. Kiirthy Benő földbirtokos. * 187!. Felsőgellér. Régi nemesi családból származik. Iskolái elvégzése után szülei birtokán gazdálkodott. 1879-ben cnálló gazda lett 150 holdon, melyei 100 holdra növelt. Számos egyesület tagja. F.: Vendégh Aranka. Gy.: József, Mária, Sarolta és Jenő". Kürty Gusztáv kereskedő. * 1874. Besztercebánya. Iskoláit Besztercebányán és Turócszentmártonban végezte. Bécsben tanulta ki szakmáját, ahol 15 éven keresztül működölt. 1905-ben önálló kereskedő lett. Több helyen létesített fióküzletet. 1930-ban építette áruházát saját palotájában. Forgalmát az egész Felvidéken bonyolítja le. Tíz családnak nyújt állandó megélhetést. F.: Herczfeld Gizella. Gy.: Aliz, Vera, Ervin és Róbert. Kiirthy István gazdálkodó. * 1891 Nemesócsa. A világháború katonai szolgálatban érte és elejétől végig az orosz és román harctéren harcolt. 1920-ban megalapította a kisgazdapártot, melynek 10 éven keresztül volt elnöke. F.: Szivanyó Mária. néhai Kiirthy István gazdálkodó. * 1885. Felsőgellér. Régi nemesi család ból származik. Iskolái elvégzése után szülei birtokán gazdálkodott. 1911ben önálló gazda lett 40 hold földön, melyet 55 holdra növelt. 1931-ben hunyt el. Birtokát jelenleg özvegye vezeti. F.: Csémi Janka. Gy.: Emma. Kiirthy Lajos gazdálkodó. * 1905. Alsógellér. Komáromban 6 gimnáziumot végzett, majd atyja birtokán tanult gazdálkodni. 1934-ben önálló gazda lett 70 hold földön, melyet 100 holdra növelt. F.: Végh Zsófia. Gy.: Ilona és Béta. Alsógelléren 1928-ban alapította meg a tüzoltóegyesületet, melynek örökös tb. parancsnoka. Kürti Fogyasztási Szövetkezet. 1905-ben alakult meg, jelenleg 608 tagja van. Főüzlete saját székházában \an, azonkívül 1 tióküzletet, 1 vendéglőt és 1 szikvizgyárat tart fenn, melyekben állandóan 3 üzletvezetői foglalkoztat. Kürti Hitelszövetkezet. 1893-ban alakult meg, jelenleg 654 tagja van. A szövetkezet mindenféle bankügylettel foglalkozik, megalakulása óta állandó fejlődést mutat. Vezetői: Kámpa Já nos, Fazekas Sándor és Verseghy Imre. Kürti Gábor gazdálkodó. * 1882. Guta. 1909-ben lett önálló gazda. Jelenleg 20 hold saját birtokán gazdálkodik. Résztvett a világháborúban. 1915-ben fog ságba esett, ahonnan 1918-ban szabadult. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.. Wiplak Anna. Gy.: Gábor, Béla, Jenő, Géza, Anna, Mária, Erzsébet és Margit. Künstler Sándor malomtulajdonos. * 1902. Nagybereg. Iskolái elvégzése után atyja mellett kitanulta a molnármesterséget. 1919 óta önállóan vezeti malmát, mely 1878-ban épült. A malom a mai kor igényeinek megfelelően van berendezve. Jelenleg 7 alkalma zottnak nyújt megélhetést. F.: Engel Malvin. Gy.: József. néhai eperjesi dr. Kuzmik Pál egyetemi tanár. * 1864. Eperjes. Középiskoláit Eperjesen, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, majd külföldi tanulmányútra indult. Visszatérése után budapesti klinikákon, majd a Szt. István kórházban, mint főorvos működött, majd egyetemi tanár lett. A világháborúban az orosz fronton mint ezredorvos teljesített szolgálatot. Számos katonai és polgári kit. tulajdonosa. 1925-ben, mint a budapesti első sebészeti klinika igazgatója, húnyt el. F.: Szarvajy Margit. Gy.: Pál, Livia és Margit. L Labancz Jenő ref. ig. tanító. * 1911. Deménd. A tanítóképzőt Pozsonyban végezte. 1936-ban kezdte meg pályáját. 1937 óta Felsőpélen ref. ig.-tanító. Lábossá Rezső vendéglős. * 1908. Rozsnyó. Régi nemesi családból származik. Iskolái elvégzése után kitanulta a vendéglői ipart, szakismereteit külföldön gyarapította, majd 1939-ben Rozsnyón önálló vendéglős lett. Tagja az E. M. N. P.-nak. Laca Imre tanító. * 1912. Ekei. Közzépiskoláit Komáromban, az egyéves (anítóképzőt Pozsonyban végezte. 1932-ben Imelyre került, mint tanító, ahol a mai napig is működik. Tagja az E. M. N. P.-nak. Lacza Julia közs. óvónő. * Esztergom. Az óvónőképzőt Esztergomban végezte. Pályafutását mint óvónő a bátorkeszi-i községi óvodánál kezdte meg, ahol jelenleg is működik. A csehek üldözték magyarságáért. Lachky Elek fiiszerkereskedő. * 1889. Léva. Kereskedelmi szakiskoláit — 141 —