A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

ősével együtt. Résztvett a világháború­ban, mint hadnagy szerelt le. Számos helyi egyesület vezető tagja. F.: Tóth Mária. Gy.: Lili, Mária és Teréz. Kernet Károly malomtulajdonos. * 1899. Gölnicbánya. A fémipari szakis­kolát Gölnicbányán végezte. 1931 óta önálló molnármester. Résztvett a vi­lágháborúban, az olasz és román fron­ton küzdött. F.: Petrovics Etelka. Gy.: Valéria és Izabella. Kertész József bércséplő. * 1884. Sátoraljaújhely. A gépész- és géplaka­tosiparban képezte ki muagát. Mint se­géd több vidéki városban és külföl­dön praktizált. Gépészi szakvizsgak le­tétele után nagyobb ipari vállalatok­nál mint gépész működött, majd 1920 óta önálló. F.: Magyar Erzsébet. Keserű Eszter kisbirtokos. * 1897. Zalaba. Iskoláit, Zalabán végezte. 30 hold földjét haszonbérbe adta ki. Édes anyjával él együtt. Tagja az E. M. N. P.-nak. Keserű János kisbirtokos. * 1862. Zalaba. Iskolái elvégzése után szülei mellett gazdálkodott. 1900-ban önálló gazda lett. Fia, ifj. Keserű Béla végig­küzdötte a világháborút és 1936-ban hunyt el. F.: néhai Tolnay Rózi. Gy.: Irma, férj. Molnár Istvánné és Jolán, férj. Kues Lajosné. Keszeg Ferenc gazdálkodó, közs. bíró. * 1895. Marcelliáza. Iskolái el­végzése után a szülői birtokon gazdái kodott. Résztvett a világháborúban, 1921-ben Téglás István elnökkel meg­alapították a magyar pártot, amely­ben mint választmányi tag ténykedik. 1921-ben a cseheknek megtagadta a bevonulást és ezért elzárásra ítélték. F.: Cékus Klára. Gy.: József, Ferenc, Klára és Béla. Keszi János bányamunkás. * 1901. Rozsnyórudna. Iskolái elvégzése után földműveléssel foglalkozott. 1927-ben önálló gazda lett, jelenleg 3 hold föl­dön gazdálkodik és a bányában mint munkás dolgozik. F.: Kiss Anna. Gy.: Arpád és Klára. Keszi József gazdálkodó. * 1887. Jólész. Atyja mellett tanult gazdál­kodni. 1905-ben kivándorolt Ameriká­ba, ahonnan 1910-ben tért haza. A vi­lágháborúban az orosz fronton küz­dött, ahol fogságba esett. Jelenleg 14 hold földjét műveli. Tagja az E. M. N. P.-nak. Volt községi bíró. F.: Pozmann Zsuzsanna. Gy.: Klári és József. Keszi-Petik János gazdálkodó * 1910. Rapp. Iskolái elvégzése után a gazdálkodás minden ágában kiképezte magát. 1933 óta önálló gazda. E. M. N. P. tagja. F.: Molnár Erzsébet. Gy.: Gyula. Keszler Sámuel gazdálkodó. * 1871. Gát. Iskoláit szülőhelyén végezte, ön­álló gazda 1889 óta F.: Grünfeld Róza. Hét gyermeke van. Keszőcze Imre vendéglős. * 1898. Alsójányok. A 4. honv. tüzérezredben szolgált, 18 hónapot töltött a fronton, a Piavénái megsebesült. Kcsk., seb. és h. emlékérem igj. 1927 óta mint ven­déglős működik. Tagja volt a Ker. Sz. és az E. M. N. P.-nak. F.: Kovács Gizella. Keufel Sándor kovácsmester, da­rálómalom tul. * 1903. Királyfiakar­csa. Pozsonyban tett keresk. érettsé­git, majd atyja műhelyében tanulta ki a kovácsmesterséget. Önálló mester 1927 óta. 1937-ben alapította meg nyersolajmeghajlással működő daráió­malmát. Az E. M. N. P.-nak tagja. F.: Ollé Mária. Gy.: Béla és Sándor. Kégly Róza ny. tanítónő. * Esz­tergom. Középiskoláit Esztergomban, a tanítónőképzőt Budapesten végezte. Pályafutását Farnadon kezdte meg. 1912-ben került Helembára, ahonnan 1936-ban vonult nyugalomba. A cse­hek sokat üldözték magyarságáért. Tagja az E. M. N. P.-nak. Kék János oki. kőművesmester. * 1884. Várpalánka. Oklevelét Budapes­ten szerezte 1911-ben. Önálló 1911 óta. Nevéhez több iskolaépítés, Turulmadár renoválás, munkácsi tiszti lakások, hi­dak építése fűződik. 1914—1918-ig harctéri szolgálatot teljesített. Orosz fogságba esett, szabadulása után mint önként jelentkező újra harctérre ment, mint szakaszvezető szerelt le. Kit.: Kcsk. Négy évig volt ref. presbiter, vál. tagja az ipartestületnek és az iparos­körnek. F.: Balázs Anna. Hét gyer­meke van. Képes Jenő gőzmalomtulajdonos. * 1892. Patvarc. Középiskoláit Balassa­gyarmaton végezte, majd atyja mellett a malomiparban képezte ki magát. Ez­után Budapesten gépésztanfolyariot végzett. 1912-ben vásárolta meg jelen­legi malmát, amely 7-járatú és napi teljesítménye 70—80 q. A világháború­ban a 16. gye. kötelékében az orosz, román és olasz fronton teljesített szol­gálatot. Két ízben megsebesült. F.: Kahn Mária. Gy.: Jenő és Magdolna. Kéry Gergely gazdálkodó. * 1870. Guta. Iskolát Gután végezte, majd a szülői háznál gazdálkodott. Világhá­borúban katonai szolgálatot teljesí­tett. A M. N. P.-nak kezdettől fogva tagja, 7 gyermek atyja. 33 hold föl­dön gazdálkodik. Kéval Izidor örökösei, földbirtoko­sok. A birtok 450 m. hold kiterjedésű, 80 év óta van a család tulajdonában. 15 állandó alkalmazottat foglalkozta! és számos időszaki munkaerőt. Ter­mel: lent, kendert, dohányt, paprikát, továbbá állattenyésztéssel foglalkozik. A birtok vezetői : Kéval Simon és Jenő. Kézdy-Vásárhelyi Árpád földbirto­kos. * 1877. Szomor. ösi székelyföldi nemesi családból származik. A család 1500 körül telepedett le a Felvidéken. Középiskoláit Debrecenben, a gazd. akadémiát Magyaróvárott végezte, majd az áll. ménes-birtokon fejleszti szakismereteit. Ezután Komárom és Győr vm. gazd. felügyelőjévé nevezték ki. Állásából 1914-ben vonult nyugdíj­ba. A világháborúban mint huszár­százados teljesített frontszolgálatot s orosz fogságba esett, ahonnan csak t918-ban került haza. Kcsk. tulajdo­nosa. 1918 óta családi birtokán gaz­dálkodik. E. M. N. P. tagja. F.: né­hai gr. Lónyai Margit. Gy.: Margit. K hin Antal tanítóképző int. tan. megb. polg. isk. igazgató. * 1884. Vajka. Egyetemet Budapesten végzett, Znióváralján, Stubnyafürdőn műkö­dött 1934-ig, majd 4 évig Pozsonyban, végül 1938 óta Somorján, ahol az in­tezet élére állították a magyar ható­ságok. Résztvett a Csallóközi Múzeum alapításában, melynek elnöke gr. Be­nyovszky Rudolf, alelnöke Bartal Iván, Komárom m. főispánja. Értékes régé­szeti, néprajzi és történelmi emlékei vannak. Kilacskó Gyula gazdálkodó. * 1884. Feketenyék. Iskolái elvégzése után a gazdálkodás minden ágában kiképezte magát. A világháborúban a 72. gye. kötelékében az orosz és olasz fronton teljesített szolgálatot. A br. v. é és a Kcsk. tulajdonosa. E. M. N. P. tagja. F.: Pap Katalin. Kii b János cipészmester. * 1893. Tiszaujlak. Felszabadult 1912-ben. A világháborúban az orosz, olasz fronto­kon küzdött. Mikor hazatért, önálló lett és megalapította mai üzletét. F.: Fábián Erzsébet. Kinszky Pál oki. mérnök és föld­haszonbérlő. * 1903. Ipolyság. Komá­romban érettségizett, mérnöki okle­velét Németországban szerezte. Mint gyakornok Besztercebányán fejlesz­tette szakismereteit, majd Komárom­ban a villanymüveknél müködöll, ahonnan a csehek magyarsága miail elüldözlék. 1929 óla gazdálkodik 490 hold bérleien. 16 családnak és számos alkalmi munkásnak nyújt megélhetést. F.: Wild Cecilia. Gy.: János-György. Kipke Kálmán bádogos és szerelő­mester. * 1907. Verebély. Iskolái el­végzése ulán a bádogos- és szerelő­- 123 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom