A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

dasági szakismereteit a szülői háznál szerezte. 1920-ban lett önálló gazda, jelenleg 23 hold földjét műveli. A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt, egyszer sebesült. Tagja az E. M. N. P.-nak, 1937 óta Rural község pénztárnoka. F.: Viglás Vilma. Gy.: Julianna, Ilona és Géza. Kroó Ferenc vegyeskereskedő. * 1897. Szeged. Középiskoláit Rimaszombatban végezte, majd a kereskedői pályára lépett. 1920-ban átvette atyja üzletének vezetését. Krug Béla r. k. ig.-tanító. * 1886. Ciušzona. A gimnáziumot Rimaszombaton végezte, tanítói oklevelét Egerben szerezte. Pályafutását Tápiószentgyörgyén kezdte meg, 1908-ban került Nagydarócra, ahol jelepleg mint igazgató-tanító működik. Hazafias magatartásáért a cseh megszállás alatt több ízben hadbíróság elé állították. A világháborúban a szerb, orosz és olasz fronton harcolt. Kit.: II. o. é. v. é. és Kcsk. Mint hadnagy szerelt le. F.: Bugyáki Mária. Gy.: Béla és Erzsébet. Kudlák Zoltán gazdálkodó. * 1885. Kisvisnyó. 15 éves kora óta önállóan gazdálkodik. Jelenleg 37 hold földet művel, ebből 17 hold erdő. Szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozik. Tevékeny részt vett a község vezetésében. A világháborúban az orosz és olasz fronton küzdött. Elnöke az E. M. N. P.-nak. F.: Szabó Julianna. Gy.: Árpád. Kusza Béla ref. tanító. * 1914. Mártonfalva. A tanítóképzőt Pozsonyban végezte e

1. Pályafutását 1936-ban kezdte meg Szádvárborsán és azóta is itt működik. Tagja az E. M. N. P.nak. L Lakatos István mészáros- és hentesmester. * 1893. Jánosi. Iskoláit Rimaszombaton végezte, utána kitanulta iparát. Mint segéd több városban fejlesztette szakismereteit. A világháborúban az orosz és olasz fronton küzdött. Kit.: II. o. e. v. é., br. v. é. és Kcsk. Osztrák, német, bolgár háb. e. é. 1919-ben Rimaszombaton önálló mészáros- és hentesmester lett, ahol jelenleg is munkálkodik. F.: Bognár Erzsébet. Gy.: István, Pál, Erzsébet és János. Lassú Ferenc pék. * 1874*. Timő. Középiskoláit Somorján végezte, 1902ben a posta szolgálatába lépett. Szencen, Czaczán és Pozsonyban mint postamester működött. A csehek elbocsátották állásából, azóta sütőmester lett. Elnöke volt az E. M. N. P.-nak. F.: Lintner Matild. Gy.: Márta, Magda és Ferenc. Lassú Jenő vendéglős. * 1904. Szene. A mészáros- és hentesipart Szencen tanulta ki. Felszabadulása után átvette atyja vendéglőjét, melyet azóta önállóan vezet. Két nagybátyja hősi halált halt a világháborúban. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Csutora Teréz. Gy.: Teréz, Jenő, Mária-Valéria, Sándor és János. Levrancsik Rozália gazdálkodó. * Litke. Iskolái elvégzése után 1909-ben Amerikába vándorolt ki, ahol a Magyar Nőegylet és a Magyar Párt pénztárosa volt, amiért a párt vezetősége aranyéremmel tüntette ki. 1928-ban tért haza és azóta Litkén gazdálkodik. László Sándor gazdálkodó. * 1894. Egyházasgerge. Iskolái elvégzése után a szülői háznál a gazdálkodást tanulta. A világháborúban az 5. kgye. kötelékében az orosz fronton teljesített szolgálatot. 1920 óta önálló gazda, jelenleg 15 hold kiterjedésű birtoka van. 1936 óta közs. bíró. F.: Gárdos Borbála. Gy.: Sándor, László, Julianna, István, Gyula és Malvin. László András gazdálkodó. * 1897. Panyidaróc. Mezőgazdasági ismereteit a szülői háznál szerezte. 1919-ben lett önálló gazda, ezidőszerint 18 hold földjét műveli. A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt. Tagja volt az E. M. N. P.-nak, tűzoltóparancsnok. F.: Barta Erzsébet. Gy.: Barna és Ella. Légrády Ferenc földbirtoka. 1902ben került a Légrády-család tulajdonába, megelőzően gróf Berényi birtoka volt. 2600 holdon terül el, ebből 458 hold szántó, 1920 hold erdő, 37 hold rét és 4 hold kert. Tejgazdasága a mai kor követelményeinek megfelelően van berendezve. Lótenyészete nagyobbrészt hidegvérű állatokból áll. A birtok 50 alkalmazottnak nyújt megélhetést. malomnepi Légrády Ferenc földbirtokos. * 1898. Szalmavárpuszta. Iskoláit Karlsburgban és Keszthelyen végezte el. A családi birtok vezetését 1933-ban vette át. Jelenleg a 2600 holdas birtok kezelését önállóan látja el. A világháborúban az orosz és olasz fronton küzdött. Kit.: Sign. Laud., br. v. é. és Kcsk. Elnöke az E. M. N. P.nak. F.: Valla Margit. Gy.: Béla, Magdolna és István. Lehotsky Pál kőművesmester. * 1900. Rimatamásfalva. Az építészipari szakiskolát Rimaszombaton végezte el. Mint kőmüvessegéd Budapesten, Kassán, Losoncon és Pozsonyban működött, majd 1933-ban önálló mester lett Rimatamásfalván. Számos köz- és magánépületet épített Rimaszombaton és Rimatamásfalván. A világháborúban az olasz fronton küzdött. Tagja az E. M. N. P.-nak. Több egyesület vezető tagja. F.: Jankovics Rozália. Lóska Gyula szabómester. * 1901. Rimaszombat. Iskoláit szülővárosában végezte, majd a szabóipar minden ágában kiképezte magát. Szakismereteit Rimaszombaton, Budapesten és Pozsonyban fejlesztette, majd 1929-ben önálló mester lett. Az E. M. N. P. tagja. Városi képv. t. t. Iparoskör alapító tagja. F.: Gecse Ilona. Gy.: Ibolya. M Madarász Dániel ref. tanító. * 1903. Méhi. Középiskoláit Sajógömörön, Miskolcon és Pozsonyban végezte. A tanítói oklevelét Pozsonyban szerezte. Pályafutását Alsófaluban kezdte meg, ahol jelenleg is működik. F.: Kasza Irén. Gy.: Irén és Márta-Mária. Mandel Hermann szőrmeáruház tul. * 1889. Ungvár. Iskolái elvégzése után a szőrmeipar minden ágában kiképezte magát. Szakismereteit Londonban, Drezdában, Lipcsében, NewYorkban és Varsóban fejlesztette. A világháborúban az orosz fronton teljesített katonai szolgálatot, ahol meg is sebesült. A háb. e. é., a Vaskereszt és a Kcsk. tul. 1911 óta önálló kereskedő Munkácson. Öt alkalmazottat foglalkoztat. F.: Schummer Piroska. Mács Lajos gazdálkodó. * 1872. Bátka. A szülői háznál szerezte mezőgazdasági ismereteit. 1929-ben lett önálló gazda, ezidőszerint 32 hold földet művel. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton fogságba esett, ahonnan 1919-ben szabadult. 1919 óta elnöke az E. M. N. P.-nak, volt közs. bíró. F.: Kis Fejes Julianna. Gy.: Géza. Mádi Béla Cikta-üzletvezető. * 1910. Nagyszőllős. Iskolái elvégzése után a cipészipart tanulta ki. Felszabadulása után több helyen mint üzletvezető munkálkodott. 1937-ben került Tiszaujlakra, ahol Cikta-üzletvezető lett. F.: Szligány Hermina. Márton László üzletvezető. * 1914. Nógrádszakái. A kereskedelmi pályát tanulta ki, majd mint kereskedősegéd több helyen fejlesztette szaktudását. 1938-ban átvette a Hangya Fogy. Szöv. vezetését Szécsényben. Atyja a világháborúban hősi halált halt. Márkus Márton hentes és mészáros. * Komárom. Iskolái elvégzése után a hentes- és mészárosmesterséget tanulta ki, majd átvette atyja üzletét, melyet önállóan vezet. Nős. - 252 -