A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

romban lett önálló, azóta megszakítás nélkül fennáll üzlete. Nős. Heimler József kereskedő. * 1874. Csapod. Iskolái elvégzése után a ke­ře kedő. Komáromba 1904-ben nyi­totta meg üzletét, mely azóta fennáll. Nős. Herczegh György kereskedő. * 1871. Huszt. Iskolái elvégzése után a keres­kedői pályára lépett. 1901-ben a kas­sai rendőrség szolgálatába állott, majd Poprádon és Dobsinán teljesített rendőri szolgálatot. 1921-ben nyugdí­jazták, ekkor üzletet alapított Dobsi­nán. 1935 óta Felsőfalun önálló keres­kedő. E. M. N. P. tagja. F.: Kallós Borbála. Gy.: Sándor, Árpád, Mária, Irén, Rozália, Ferenc, József, István, Vilma és György. Hizsnyán Béla férfiszabó és ruha­kereskedő. * 1878. Dobóca. Iskolái elvégzése után kitanulta a szabómes­terséget. 1919-ben lett önálló. Üzleté­ben 4 alkalmazottnak nyújt megélhe­tést. A világháborúban az orosz fron­ton harcolt, József öccse hősi halált halt. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Hinvai Mária. Gy.: Gyula, Béla és Géza. Hochberger Samu szabómester. * 1879. Nagytapolca. Bécsben tanulta ki a szabómesterséget, majd Szencen ön­álló mester lett. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. F.: Gyurk Anna. Gy.: Jenő, Hugó, Béla és Olga. Hogyák György szikvízgyártó. * 1886. Felsőbalog. Iskolái elvégzése után a kőművesiparban képezte ki ma­gát, majd Miskolcon és Ózdon fej­lesztette szakismereteit. A világháború­ban a csendőrség kötelékében teljesí­tett szolgálatot, majd román fogságba esett. Leszerelése után egy ideig foly­tatta mesterségét, majd korcsmáros lett. 1931-től 1939 márciusáig a rima­szécsi Fogy. Szöv. üzletvezetője volt, azóta szikvízgyártással foglalkozik. Az E. M. N. P. tagja. F.: Krizs Julianna. Gy.: Irén és Lenke. Holik Ilona ny. tanítónő. * Nagy­ócsa. Középiskoláit Aszódon végezte, tanítónői oklevelet Eperjesen nyert. Pályafutását 1905-ben kezdte meg, 1938-ban vonult nyugalomba. A ma­gyarosítás terén elért érdemekért elis­merésben részesült. Hontfüzesgyarmati r. k. egyházköz­ség. Temploma ősrégi, 1423-ban épült. Első plébánosa, akiről említés törté­nik: Georgius de Cermut. A török megszállás idején a templom törők mecset volt, a reformáció idején kál­vinista imaház. Az egyházközség lélek­száma: 763. Van 1 tanerős felekezeti iskolája 35 tanulóval. Anyakönyvei 1763-tól vezettetnek. Hontfüzesgyarmati ref. egyházköz­ség. 1600 körül létesült. Anyakönyvei 1783-tól vezettetnek. Jelenlegi temp­loma 1784-ben épült, azóta többször renováltatott. Az egyházközség lélek­száma: 800. Van 2 tanerős felekezeti iskolája is, kb. 60 tanulóval. Horovitz Béla fűszernagykereskedő. * 1879. Alap. Középiskoláit Kiskun­halason végezte, utána a kereskedői pályára lépett. 1919-ben alapította meg üzletét, melyet azóta önállóan vezet. Résztvett a világháborúban, mint őr­mester szerelt le. F.: Kreizler Etel. Höfer Sándor asztalosmester. * 1903. Vidafalu. Iskoláit Losoncon vé­gezte, utána az asztalosmesterséget ta­nulta ki. 1934-bén lett önálló mester Rimaszombaton, ahol megalapította je­lenlegi üzemét. F.: Cséman Mária, aki­nek hölgyfodrász üzlete van. Gy.: Ju­lianna. Hubay Béla gazdálkodó. * 1889. Hubó. Iskolái elvégzése után atyja mellett a gazdálkodást tanulta. A vi­lágháborúban a 14. h. e. kötelékében az orosz, román és olasz fronton tel­jesített szolgálatot, majd fogságba esett. Az I. o. e. v. é. (kétszer), a II. o. e. v. é., a br. v. é., a háb. e. é. és a Kcsk. tulajdonosa. 1919 óta önálló gazda, jelenleg 70 hold kiterjedésű bir­toka van. Közs. bíró. Az E. M. N. P. tagja. F.: Hubay Borbála. Gy.: Béla és Julianna. Hupka Barna gazdálkodó és bér­cséplő. * 1902. Rimaszécs. Iskolái el­végzése után a szülői háznál a gazdál­kodást tanulta. 1920 óta önálló gazda, jelenleg 20 kat. hold kiterjedésű bir­toka van. 1934 óta bércsépléssel fog­lalkozik. Az E. M. N. P. tagja. Közs. képv. t. t. F.: Hajdú Ilona. Gy.: Ilona és László. özv. Hübsch Lipótné fűszerárunagy­kereskedő. * Dunaszerdahely. Néhai férje Dunaszerdahelyen 1908-ban meg­alapította a járás legnagyobb fűszer­kereskedését, melyet feleségével együtt közösen vezetett. Résztvett a világhá­borúban, mint őrmester szerelt le. Ala­pító tagja volt az E. M. N. P.-nak. 1935-ben hunyt el. Gy.: Kálmán, a Hübsch cég üzletvezetője, Jolán, Erna és Rózsi. I „Isteni Megváltó Leányai" rend­háza. Naszvad. 1892-ben alapíttatott. Jelenleg 8 nővér tartozik a rend köte­lékébe. 5 tanerős elemi iskolát és kis­dedóvót tartanak fenn. Főnöknő: Bertha Mária Dionysia. István Ambrus gazdálkodó, közs. bíró. * 1886. Litke. A gazdálkodást atyja mellett tanulta ki, majd önállóan gazdálkodni kezdett. 1936 óta Litke község közs. bírája. A világháborúban az orosz, majd az olasz fronton küz­dött, ahol fogságba esett. Mint szakasz­vezető szerelt le. Kit.: br. v. é. és Kcsk. F.: Szabó Rozália. Gy.: János, Dezső és Lajos. J Juhász Gyula malomtulajdonos. * 1899. Ipolyszakállos. Iskolái elvégzése után a molnármesterséget tanulta ki. 1927-ben lett önálló, amikor átvette atyja üzemét. A világháborúban a ro­mán, olasz és francia fronton harcolt. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Szalma Eszter. Gy.: Valéria, Margit és Eszter. Jánosdeák Márton gazdálkodó. * 1884. Pelsőcardó. ősrégi nemesi csa­ládból származik. 1906 óta önállóan gazdálkodik. A világháborúban az orosz fronton harcolt, ahol fogságba esett. Hazafias magatartásáért a cseh megszállás alatt többször letartóztat­ták. Volt községi bíró, az ev. egyház presbitere. F.: Galló Zsuzsanna. Gy.: Márton. Jurkovichné Bihel Margit kozme­tikus. Szakmája elsajátítása után Ko­máromban önálló kozmetikus lett. Férje Komárom egyik bankjának fő­tisztviselője. Jávorszky József vegyeskereskedő. * 1882. Beresztelke. Közép- és keres­kedelmi iskoláit Marosvásárhelyen vé­gezte, majd a kereskedői pályára lé­pett. Szakismereteit Kolozsvárott, Ma­rosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon fejlesztette, majd 1905­ben Rimaszombatban átvette a Fogy. Szöv. üzletének vezetését. 1910 óta ön­álló kereskedő. A világháborúban a 25. gye. kötelékében teljesített katonai szolgálatot. Az E. M. N. P. tagja. F.: Eszenyi Ida. Gy.: Jenő. K Karancsaljai r. k. iskola. 1890-ben épült, 3 tanerős és 3 tantermes. A mai kor igényeinek megfelelően van beren­dezve. Igazgatója Zacskó József, taní­tói: Simon Ilona és Csongor Margit. Kasa Imre oki. kertész. * 1911. Párkány. Iskolái elvégzése után a ker­tészetet tanulta ki Pozsonyban. 3 éven keresztül mint segéd munkálkodott, majd 1938-ban önálló lett Párkányban. - 250 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom