A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Allmann Sámuel divatáru és rőfös­kereskedő. * 1874. Csíz. Középiskoláit Pelsőcön végezte, majd a kereskedői pályára lépett. Szakismereteit Tornai­ján, Rimaszombatban, Putnokon és Nagykárolyon fejlesztette. 1911 óta ön­álló kereskedő Rimaszombatban. A vi­lágháborúban a 16. hgye. kötelékében az orosz fronton teljesített katonai szolgálatot. A koronás ezüst és vas érdemkereszt és a Kcsk. tulajdonosa. Üzletében 4 állandó alkalmazottat fog­lalkoztat. F.: Krausz Betti. Gy.: Er­zsébet és Ferenc. Arvay József malomtulajdonos. * 1867. Jolsvatapolca. Iskolái elvégzése után atyja mellett kitanulta a molnár mesterséget. 25 éves korában önálló mester lett, jelenlegi malmát előbb 6 éven keresztül bérelte, majd megvette azt. Az iparán kívül még mezőgazda­sággal is foglalkozik. Malma a mai kor igényeinek megfelelően van be­rendezve. Tagja az E. M. N. P.-nak. József fia a világháborúban hősi ha­lált halt. F.: Radin Zsuzsanna. Gy.: Árpád, Lászl, Géza és Jolánka. B Babka Béla malomtulajdonos és bércséplő. * 1894. Kétkeresztúr. Isko­lái elvégzése után a malomipart, majd a lakatosipart tanulta ki. 1912-ben Je­tette a gépész vizsgát Budapesten. 1918 óta vezeti a család tulajdonát képező malmot, mely a mai kor igé­nyeinek megfelelően van berendezve. A világháborúban az orosz fronton harcolt. Kit.: II. o. ezüst v. é. és a Kcsk. F.: Varjú Margit. Gy.: László és Lenke. Badiny György ny. rendőrkapitány. * 1882. Ipolynána. Középiskoláit Bu­dapesten végezte, majd a losonci rendőrségnél kezdte pályafutását 1905­ben. A világháborúban a 25. gye. kö­telékében az orosz és olasz fronton teljesített szolgálatot. 1917-ben Rozs­nyón rendőrkapitány lett s e minősé­gében 1923-ig működött, amikor nyu­galomba vonult. Volt közs. bíró. E. M. N. P. tagja. Ev. presbiter. F.: Badiny Jolán. Gy.: Antal. Bajkai János gazdálkodó. * 1871. Érsekkéty. A szülői háznál tanult gaz­dálkodni. 1907-ben lett önálló gazda, jelenleg 20 hold földön gazdálkodik. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Suba Erzsébet. Gy.: Mária, János és Lajos. Bakay Gábor ny. állami főerdőőr. * 1870. Deresk. Iskolái elvégzése után a fazekasipart lanulta ki, majd a Co­burg herceg erdőgazdaságába került. 1922-ben tette le az erdőőri szakvizs­gát Besztercebányán. 1931-ben 30 évi szolgálat után vonult nyugalomba, mint állami főerdőőr. F.: Derda Bor­bála. Gy.: Borbála. Balázs István gazdálkodó. * 1883. Farnad. Mezőgazdasági szakismereteit a szülői háznál szerezte. 1920-ban lett önálló gazda, jelenleg 48 hold földjét míveli. A világháborúban az orosz fronton harcolt. Tagja az E. M. N. P.­nak. F.: Szádovszky Erzsébet. Gy.: Eszter, István és Lajos. Balázsy Károly fűszerkereskedő. * 1909. Nyitra. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. Dunaszer dahelyen és Pozsonyban gyarapította szakismereteit, majd 1932-ben önálló kereskedő lett. Több dunaszerdahelvi egyesület vezető tagja. Balogh Mária tanítónő. * Szádvár­borsa. Középiskoláit Rozsnyón, a ta­nítóképzőt Pozsonyban végezte el. Pá­lyafutását Csoltón kezdte meg. 1939 óta Szádvárborsán az állami elemi is­kola tanítónője. Édesapja, néhai Ba­logh Miklós Szádvárborsán volt tanító Banyik Pál gazdálkodó. * 1877. Alsófalu. Mezőgazdasági ismereteit a szülői háznál szerezte. 21 éves kora óta önállóan gazdálkodik. Jelenleg 20 hold földjét míveli. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Bartok Piroska. Gy.: Árpád. Bartók Béla gazdálkodó. * 1901. Alsófalu. A szülői háznál tanult gaz dálkodni. 22 éves kora óta önálló gazda. Ezidőszerint 20 hold földjét míveli. Elnöke az E. M. N. P.-nak, 1938 óta t. bíró. Atyja, néhai Bartók Márton tekintélyes polgára volt Alsó­falu községnek, 1923-ban hunyt el. F.: Szabó Gizella. Gy.: Olga és Béla. Bátkai Hangya Fogy. Szövetkezet. 1903-ban létesült Varga Antal ref. lel­kész és néhai Vitális kezdeményezé­sére. 111 tagja van. Bérelt helyiségben működik. Elnöke Mike János, alelnö­ke SZÍVÓS László, ügyvez. Fazekas Ist­ván, pénzt. Mács Aladár, üzletvezetője Mács József. Berger Árpád kereskedő. * 1892. Libetbánya. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. Szepesbélán szabadult fel, mint szakképzett keres­kedő. 1925-ben lett önálló Rimatamás­falván, ahol megalapította mai üzle­tét. A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt, kétszer sebesült. Kit.: II. o.ezüst v. é., Kcsk., br. v. é. F.: Winter Margit. Bibis Rudolf vendéglős. * 1899. Kolaróc. Szakmáját Szentendrén ta­nulta ki, mint segéd Budapesten fej lesztette szakismereteit. 1928-ban nyi­totta meg Dunaszerdahelyen vendéglő­jét, melyet azóta önállóan vezet. Szá­mos helyi egyesület tagja. Fivére Bi­bis Győző a világháborúban hősi ha­lált halt. F.: Pápay Mária. Bodnár Géza műszaki vállalkozó. * 1903. Késmárk. Középiskoláit Rima­szombaton, az egyetemet Bécsben vé­gezte, utána a rimaszombati városi villanytelepen tisztviselő lett. 1931-ben önállósította magát, vállalatában 3 al­kalmazottnak nyújt megélhetést. Atyja résztveit a világháborúban. özv. Bodnár Józsefné fűszerkeres­kedő. * Olaszliszka. Férje néhai Bod­nár József 1936-ban hunyt el, üzletét azóta özvegye vezeti. Gy.: Ilona. Bodi Miklós gazdálkodó. * 1899. Oldalfalva. Mezőgazdasági szakisme­reteit a szülői háznál tanulta. 1930­ban került Balogujfaluba, ahol azóta önállóan gazdálkodik, ezidőszerint 16 hold földjét műveli. A világháborúban az orosz fronton harcolt. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Bolyó Katalin. Gy.: Katalin. ifj. Bodnár Pál gazdálkodó. * 1891. Velkenye. Atyja mellett tanult gazdál­kodni, majd önálló gazda lett. Ezidő­szerint 45 hold földön gazdálkodik atyjával közösen. A világháborúban az orosz fronton harcolt, egyszer sebe­sült. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Csutor Jolán. Gy.: Zoltán. Bokros Sándor gazdálkodó. * 1893 Szilice. A gazdálkodást atyja mellett sajátította el. 1925-ben önálló gazda lett, jelenleg 30 hold földet mivel és állattenyésztéssel foglalkozik. A világ­háborúban az orosz, román, majd az olasz fronton küzdött, ahol fogságba esett. Kit.: br. v. é., Kcsk. A község vezetésében 20 év óta vesz részt. Pénz­tárosa az E. M. N. P.-nak. F.: Várady Borbála. Gy.: Sarolta. Bolcsó József uradalmi ispán. * 1886. Várgede. Gömör megyében vé­gezte a gazdasági szakiskolát. 1906­ban mint gyakornok kezdte meg mű­ködését a Koburg birtokon. Szaktudá­sát több helyen fejlesztette, majd 1914­ben a jelenlegi állásába került, ahol mint ispán működik. Elnöke az E. M. N. P.-nak. F.: néhai Bozó Erzsébet. Gy.: József, Hajnalka, Barna, László. Bordács Lajos szíjgyártó, kárpitos és kocsifényező. * 1903. Szene. So­morján 4 középiskolát végzett, majd a szíjgyártó, kárpitos és kocsifényező ipart tanulta ki. 1927-ben lett önálló, amikor megnyitotta mai műhelyét. A megszállás alatt a csehek 17-szer bí­róság elé állították hazafias magatar­tásáért. Atyja végig küzdötte a világ­háborút. F.: Tám Erzsébet. Gy.: Lajos. - 246 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom