A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

megsebesült s mint tizedes szerelt le 50%-os hadirokkantként. Kit.: I. o. e. v. é. kétszer, II. o. v. é., Kcsk. F.: Ha­fala Mária. Ujlaky Lajos gazdálkodó. * 1899. Alsógellér. Ifjúéveit szülei gazdaságá­ban töltötte. A világháborúban az olasz fronton küzdött. 1930-ban lett önálló gazda, 15 hold földön kezdte meg a gazdálkodást. Birtokát azóta 18 holdra növelte. Tagja az E. M. N. P.-nak. A ref. egyh. presbitere. F.: Varga Laura. Gy.: Elemér és Lajos. Újlaki László ig.-tanító. * 1901. Bény. Középiskoláit Léván, a tanítói oklevelet Esztergomban szerezte. Pá­lyáját Horvátiban kezdte meg mint kántortanító. 1929-től 1933-ig Nyir községben tanított, majd 1933-ban Ipolyszécsénykére került, ahol jelen­leg mint ig.-tanító működik. F.: Gru­mich Teréz. Gy.: Klára és Livia. Újvári László kereskedő. * 1900. Tótmegyer. Vasutascsalád sarja. Isko Iái elvégzése után MÁV szolgálatba lé­pett, de a csehek elbocsátották. 1924 óta kereskedő. F.: Bokross Mária. Gy.: Edit Ulbrick József kereskedő. * 1908. Krasznahorkaváralja. Iskolái elvég­zése után kitanulta a hentes- és mészá­rosipart. 1930-ban Dernőn önállósí­totta magát. 1934-ben vegyeskereske­dést is alapított. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Sztalon Terézia. Gy: Jó­zsef. özv. Ullmann Márkusné kereskedő. * 1896. Komárom. Iskoláit Komárom­ban végezte, majd férjhezment néhai U. M.-hoz, aki 1925-ben elhunyt. 1930­ban alapította meg jelenlegi üzletét Komáromban. Nyolc gyermeke van. Ungár Ernő ékszerész. * Csolad. Középiskoláit Balassagyarmaton vé­gezte, majd Budapesten az ékszerész­ipart tanulta. Szakismereteit Munká­cson és Budapesten fejlesztette. 1927 óta önálló ékszerész Munkácson. Üz­letében 6 állandó alkalmazottat fog­lalkoztat. F.: Gottesmann Helén. Gy.: Vilmos, Ibolya és Ottó. Ungár Ferenc kávéház- és étterem­tulajdonos. * 1904. Hontharaszti. Is­kolái elvégzése után atyja mellett mű­ködött, majd 1926-ban önálló lett. Ká­véháza 40 éve áll fenn Nemzeti Kávé­ház néven. F.: Schwartz Erzsébet. Gy.: Livia és Éva. Ungár Gyula autómechanikai üzeme * 1903. Devicse. Korponán végezte a polgári iskolát. Utána a géplakatos­szakmát tanulta ki, majd több város­ban mint segéd munkálkodott. 1926­ban Ipolyságon lett önálló, amikor megalapította mai üzemét, mely a mai kor igényeinek megfelelően van beren­dezve. F.: Eichner Paula. Gy.: Károly és Klára. Urbán Dezső ref. ig. tanító. * Jós­vafő. 1914-ben bevonult és az olasz fronton harcolt. Magyarsága miatt többször üldözték a csehek. Az E. M. N. P. tagja. F.: Szük Erzsébet. Urbán Ferenc gazdálkodó. * 1878. Bolgárom. Iskolái elvégzése után a gazdálkodás minden ágában kiképezte magát. Jelenleg önállóan gazdálkodik családi birtokán. A világháborúban a csendőrség kötelékében teljesített szol­gálatot. 1931 óta közs. bíró. Az E. M. N. P. tagja. F.: Molnár Margit. Gy.: Erzsébet. Urbán Sándor gazdálkodó, közs. bíró. * 1888. Gömörsid. 17 hold föl­dön gazdálkodik. Résztvett a világ­háborúban, az orosz, román és olasz fronton küzdött. Kit. Kcsk., br. v. é. 1939 óta közs. bíró. Az E. M. N. P.­nak alelnöke. F.: Bródy Margit. Gy.: Margit. Urczikan Ferenc ig. tanító. * 1895 Elecske. A tanítóképzőt Esztergomban végezte. A világháborúban az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett. 1921-ben szabadult. Pályáját Nyitra megyében kezdte. Utána Bánkeszire került, ahol 1923-ban lett igazgató. F.: Leboda Valéria. Gy.: Edit. Urmincsek György birtokos. * 1880. Garamlök. A gazdálkodást a szülői háznál tanulta. A világháborúban az olasz fronton harcolt. Leszerelése után lett önálló. Az E. M. N. P. tagja volt. Fogy. Szöv. ig. F.: Fábián Ilona. Uzel József kereskedő és korcsmá­ros. * 1879. Ipolyhídvég. Iskolái el­végzése után a kereskedői pályára lé­pett. 1903-ban lett önálló kereskedő Ipolyhídvégen. 13 hold földjén gaz­dálkodik. A világháborúban az orosz, szerb és olasz fronton küzdött. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Antalicz Má­ria. Gy.: Margit és Mária. Ürge György kereskedő. * 1906. Léva. Iskolái elvégzése után az aszta­losipart tanulta ki. Közben letöltötte tényleges katonaidejét. Leszerelése után apósa üzletében kitanulta a ke­reskedő szakmát, ahol mint üzletve­zető működik. F.: Pintér Mária. Gy.: Jenő. Ürge István közs. bíró, szabómes­ter. * 1885. Szene. 1908-ban lett ön­álló. 1938 óta közs. bíró. Alapító tagja volt a Ker. Szoc. P.-nak, majd a párt alelnöke lett. 50%-os hadirokkant­segélyét a csehek megvonták. Képv. test., megyei törvh. biz. és iskolaszéki tag. A 72. gye.-ben küzdött, megrok­kant, sebesülési érme van. F.: Tóth Mária. Négy gyermeke van. Ürge Lukács járási Hitel Szöv. ügyv. igazgatója. * 1900. Verebély. Közép­iskoláit Aranyosmaróton végezte. 1926­ban kezdte működését a szövetkezet­nél, ahol 1939 óta ügyv. igazgató. Tag­ja az E. M. N. P.-nak. Résztvett a vi­lágháborúban. F.: Lukacsovics Ilona, oki. tanítónő. Gy.: László és Teréz. ifj. Ürge Sándor földbirtokos. * 1892. Zsigárd. Iskoláit Zsigárdon vé­gezte. 1936 óta iskolaszéki gondnok, a tűzoltótestület alparancsnoka, tagja az E. M. N. P.-nak. Résztvett a világhá­borúban. F.: Ürge Vilma. Gy.: Márta. néhai Ütő Károly ref. isk. igazgató, kántortanító. * 1882. Sepsiszentgyörgy. A tanítóképzőt Székelykereszturon vé­gezte el. 1904-ben Bátorkeszire került, ahol 32 éven keresztül mint igazgató­tanító és kántor működött. 1936-ban húnyt el. Számos egyesület vezető tag­ja volt. F.: Nemesik Róza. Gy.: Irén. V Váczy József rk. el isk. igazgató. * 1893. Győrsziget. Középiskoláit Kapu­váron, a tanítóképzőt Baján végezte. Pályafutását 1913-ban kezdte Perbe­lén, min tanító. 1928-ban lett az is­kola igazgatója. SzMKE. alapítója. A Községi Hitelszövetkezet vezetője. A Magyar Tanító Egyesület választmányi tagja. F.: Mattey Erzsébet. Gy.: Er­zsébet. Váczláv Albert gazdálkodó. * 1899. Barsfüss. Iskolái elvégzése után a gaz­dálkodás minden ágában kiképezte magát. A világháborúban a 26. gye. kötelékében az olasz fronton teljesített szolgálatot, ahol háromízben megsebe­sült. Jelenleg önállóan gazdálkodik. E. M. N. P. tagja. F.: Krucsán Eleonóra. Gy.: Ilona, József. Irma, Jolán, Julia, Magda és Zita. Váczy Jónás kisbirtokos. * 1880. Léva. Édesatyja mellett tanult gazdál­kodni, majd 1905-ben önálló lett. Résztvett a világháborúban. 1920-ig orosz fogságban szenvedett. Tagja az E. M. N. P.-nak. A ref. egyház pres­bitere és a ref. otthon tagja. F.: For­may Rozália. Vadkerti Flórián gazdálkodó. * 1869. Vágkirályfa. Saját birtokán önál­lóan gazdálkodik. Négy éven keresz­tül volt Vágkirályfa község bírája. El­nöke az E. M. N. P.-nak. Számos helyi egyesület tagja. F.: Morovics Julianna. Gy.: Ilona, Franciska, József, Vilmos és Aranka. - 230 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom