A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Darvas János: A felvidéki magyarság politikai története a csehszlovák megszállás alatt

I A pozsonyi szlovák rádióban Esterházy János és Jaross Andor proklamálták a magyarok közeli felszabadulását s bejelentették, hogy a hatalom átvételére a magyarság törvényhozóiból és tartománygyűlési képviselőiből megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. Október 9-én Komáromban kedvező hangulatban indultak meg a magyar-szlovák határtárgyalások. Elsőnek Ipolyságot és Sátoraljaújhelyt adják át jelképesen Magyarországnak. A tárgyalások azonban másnap megakadnak. A magyar delegáció Kánya Kálmán külügyminiszter és Teleki Pál dr. kultuszminiszter vezetésével ugyanazon az elvi alapon kívánta az gyalások megszakadtak s már csak diplomáciai úton folytak tovább. Prága október 22-én juttatta el harmadik ajánlatát Budapestre, de ez sem épült még az 1910. évi népszámlálás statisztikai adataira s így Kassa, Ungvár és Munkács nem kerültek volna viszsza Magyarországhoz. A magyar kormány már október 24-én válaszol s válaszában megismétli, hogy a nemvitás területek azonnali átadását kívánja, legmesszebbmenő békülékenységének bizonyítékául újból javasolja, hogy „népszavazás tartassék azokon a területsávokon, amelyek a magyar kormány által javasolt néprajzi határvonal és a csehszlovák korMÄGYAHHÄK LENNI... Az egység himnusza. Szövegét írta Márkus László.Zenéjét szerezte Németh István Tempo Riusto László. Test-vér!Mily büsz-ke-ség most ma-gyar-nak len-ni Hüség-gel, re-ménnyel harcol-ni és hin-nl.Lankadatlan hévvel dol-goz-ni se-rényen,2okszó r.élkíil él-ni mosto-ha ke-nyéren, £ lieg-áll-ni a sarat a íöld in-du-lás-ban,Sorssal verekedni ke-mé-nyen és bátran,Nem hagyni a jussot, tisz-tel-ni a törvényt, A-cél-karral úszni át a sok-sok,ör-vényt , Bi-te-getö szóra nem állni kö-télnek,E-melt fö-vel néz-ai szem-be a ve-szélynek, Egy táborba gyűlve csak előre menni: J Test-vér ! I-lyen-nek kell a ma-gyar-ost len-ni í új határt megállapítani, amilyet a müncheni egyezményben a szudétanémet vidéken alkalmaztak. Vagyis a néptöbbségi elvet az 1910-es népszámlálás eredményei szerint. A magyar kormány 12.940 négyzetkilométernyi magyar többségű területet kívánt 1910 szerint 1,030.714 lakossal, míg a cseh-szlovák ellenajánlat október 13-án csak a Csallóköz területére terjedt ki 1838 négyzetkilométer kiterjedésben 105.418 lakossal. Ellenben Komáromot továbbra is szabadkikötőként kívánta megtartani. Másnap, 13-án 5200 négyzetkilométert ajánlottak, amelyen 345.000 lakos él. A magyar kormány hajlandó lett volna az egész területen népszavazásra bízni a döntést, ebbe azonban a másik oldal nem ment bele. A közvetlen tármány által legutóbb felajánlott terület határvonala között feküsznek. A népszavazásnak november 30-ig véget kellene érnie". A népszavazásban a magyar javaslat szerint csak az 1918 október 28-án a szóbanforgó területén lakó, vagy ott született személyek és leszármazottaik vehettek volna részt. A népszavazásos területet nyolc részre osztanák s mindegyiken külön folyna le a szavazás. A csehszlovák csapatok a vitás területeket november l-ig ürítenék ki s nemzetközi szervek november 15-éig vennék át azokat. A magyar kormány azt is kívánta, hogy a ruszinok is népszavazással döntsenek hovátartozásuk felől. Amennyiben Csehszlovákia nem fogadja el a népszavazást, az - 63 -