A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

çi tol t szolgálatot, ahol h. fogságba esett Jelenleg önállóan gazdálkodik saját földbirtokán. E. M. N. P. tagja. Sill Ferenc gazdálkodó, közs. bíró. * 1000. Uszor. Atyja birtokán tanult gazdálkodni. Résztvett a világháborúban. 1938-tól bírája Uszor községnek. Az E. M. N. P. tagja és még számos helyi intézmény vezető tagja. F.: Kálmán Jusztina. Gy.: László, Ferenc, József és Márta. Sill János asztalos, kisbirtokos. * 1895. Csütörtök. 1916 óta végigjárta majdnem az összes frontokat és mint szakaszvezető szerelt le. Igényjogosult a Kcsk.-re és a hadi emlékéremre. Jelenleg közs. képv. tag. Élénk részt vett a M. P. mozgalmaiban. id. Sill Lajos gazdálkodó. * 1882. Csütörtök. A világháborúban a 13. h. gye.-ben szolgált, az orosz fronton megsebesült, majd megbetegedett. Az olasz fronton 1918-ban hadifogságba esett. Vitéz magatartásáért a kis e. v. éremmel, seb. éremmel és a Kcsk.-tel tüntették ki. Tagja volt a Ker. Szoc. és az E. M. P.-nak. F.: Tóth Mária, öt gyermek atyja. özv. Silbermann Adolfné. * Vékény. Iskolái elvégzése után féjhezment. Férje gazdálkodó volt, 1927-ben hunyt el. Jelenleg önálló gazda 15 hold kiterjedésű birtokán. Négy gyermeke van. Siliga István k. bíró. * 1905. Sárkányfalva. Ifjúkorában gazdálkodni tanult, majd átvette atyja gazdaságát. Elnöke az E. M. N. P.-nak és még számos helyi egyesületnek. 1938-ban választották meg Sárkányfalva közs. bírájának. F.: Drevenka Hermin. Gy.: Oszkár és László. Simkó József ácsmester. * 1903. Nagybélgye. A felsőkereskedelmi iskolát Pozsonyban végezte. Utána a fa- és ácsipari pályára lépett. 1933ban lett Léván önálló mester. Üzeme a mai kor igényeinek megfelelően van berendezve. Simkó Mihály fűszer- és csemegekereskedő. * 1903. Érsekújvár. Iskolái elvégzése után a kereskedő-szakmát tanulta ki, majd mint segéd több helyen működött. 1925-ben önálló üzletet nyitott, melyet a mai napig is vezet. F.: Czorák Mária. Gy.: Lidia és Szilárd. Simon Gyula tejgyüjtő. * 1910. Kiskoszmály. Iskolái elvégzése után a szülői háznál a gazdálkodást tanulta. 1938 óta tejgyüjtéssel foglalkozik. E. M. N. P. tagja. F.: Goda Rozália. Gy.: Viola. Simon József gazdálkodó, közs. bíró. * 1885, Amadékarcsa. A 72. gye.ben az orosz fronton küzdött, megsebesült, majd megbetegedett. 1929-ben választották községi bíróvá. 33 holdon gazdálkodik. F.: Patasi Julianna. Hat gyermeke van. Simon Lajos (felső) gazdálkodó. * 1899. Töhöl. Iskolái elvégzése után a gazdálkodás minden ágában kiképezte magát. A világháborúban a 14. gye. kötelékében az olasz fronton teljesített szolgálatot, ahol hadifogságba esett. 1930 óta önálló gazda. E. M. N. P. tagja. F.: Dömötör Eszter. Gy.: Ernő, Elemér. néhai Simon Miklós gazdálkodó. * 1863. Hódos. Iskolái elvégzése után szülei birtokán gazdálkodott. 1902-ben hunyt el. 30 hold földjét jelenleg özvegye vezeti. F.: Kürthy Katalin. Gy.: Róza. Simon István hentes és korcsmáros. * 1881. Bars m. Iskolái elvégzése után a hentes- és mészárosipart tanulta ki. Mint segéd több városban fejlesztette szaktudását. 1913-ban került Nagysallóba, ahol megalapította mai üzletét, melyet önállóan vezet. Bésztvett a világháborúban. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Vrazsel Julianna. Gy.: Ilonka és Julianna. Simon István gazdálkodó. * 1879. Töhöl. Iskolái elvégzése után a gazdálkodás minden ágában kiképezte magát. 1900 óta önálló gazda, jelenleg 46 hold kiterjedésű birtokon. A világháborúban az orosz és olasz fronton teljesített szolgálatot. A helyi Szöv. elnöke. F.: Simon Julianna. Gy.: Jolán és Gizella. Simoni-major. A mai kor igényeinek megfelelően van berendezve. Átlag 9 családnak nyújt megélhetést. Bérlője: Albert Dezső. Simonits Vilmos korcsmáros. * 1907. Léva. Az asztalosipart tanulta ki, mint segéd Léván dolgozott, 1930ban lett önálló iparos. Jelenleg Vámosladányban a közs. kocsma bérlője. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Varhanyik Rozália. Simor-intézet, Érsekújvár. 1881-ben alapította néhai Simor János, Magyarország hercegprímása. 1934-ben épült az új iskola épülete. Tanerők száma: 14, tantermek száma: 18, nö vendékek száma: 917. Van 300 kite tes tanítói és 500 kötetes ifjúsági könyvtára. Simunek Béla rk. ig.-tanító. * 1898. Esztergom. Középiskoláit Galgócon és Nvitrán, a tanítóképzőt StubUyafürdőn végezte, A világháborúban a 31. gy. e. kötelékében az orosj fronton teljesített szolgálatot. Tanítói pályafutását 1918-ban kezdte Tornócon, majd Vághosszúfaluban működött. 1925 óta ig.-tanító. 1939 eleje óta Nagyhind községben működik. F.: Alaksza Etel. Gy.: Jenő, László és Valéria. Sirgely István erdőőr. * 1909. Andrási. Iskolái elvégzése után a cipészmesterséget tanulta ki. 1930-ban az erdőőri pályára lépett, a krasznahorkai uradalomban nyert beosztást. Atyja a háborúban szerzett betegségben hunyt el. F.: Repaczki Katalin. Gy.: Margit. Sindár Mátyás malomtulajdonos. * 1897. Békéscsaba. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. A világháborúban a 13. gye. kötelékében az orosz fronton teljesített szolgálalot, ahol meg is sebesült, majd fogságba esett. A seb. é., a háb. e. é. és a Kcsk. tulajdonosa. F.: Vizváry Olga. Singer Anna kereskedő. * Dombrád. 1927-ben lett önálló. Két bátyja résztvett a világháborúban. Az Ipartestület tagja. * Dr. Singer Dezső kórházi ig.-főorvos. * 1889. Perbete. Középiskoláit Érsekújváron, az egyetemet Budapesten végezte el, majd több helyen fejlesztette tudását. 1913-ban Komáromba került, mnt kórházi orvos, 1921ben főorvos lett, 1927 óta pedig, mint igazgató-főorvos működik. Résztvett a világháborúban. Singer József kereskedő és gazdálkodó. * 1906. Kamocsa. Iskolái elvégzése után a gabonakereskedelem minden ágában kiképezte magát, önálló kereskedő 1937-ben lett. F.: Weiszberger Adél. Gy.: Ilona és Edit. Singer Salamon kereskedő. * 1890. Tiszasásvár. 1930-ban lett önálló. 1915ben bevonult katonának és 1918 végén szerelt le. F.: Reinitz Szidónia. Singer Sándor droguista. * 1905. Csetnek. Középiskoláit Rozsnyón végezte, utána a droguista pályára lépett. Szakismereteit Pozsonyban bővítette, ahol oklevelet szerzett. 1934ben lett Rozsnyón önálló. F.: Morvay Ilona. Gy.: Iván. Sinkenberg Ignác fakereskedő és építési vállalkozó. * 1882. Nagytapolcsány. Kétszer volt az olasz fronton, ahol betegséget szerzett. F.: Laufer Szerén. Három gyermekük van. Sinkovics János, az Ipolynyéki Erdőgazdaság vezetője. * 1891. Csap. Négy középiskolát Selmecbányán, az Erdészeti Szakiskolát Liptóváralján végezte. Pályafutását Bilén kezdte, ahol 16 évig működött, 1931 ben