A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Darvas János: A felvidéki magyarság politikai története a csehszlovák megszállás alatt

dos fölszabadítási illetéket is vállalnia kellett, amikor Magyarországra jóvátételi terhet akart volna átruházni, ezt a követelését az angol lord-kancellár, a szocialista Newton lord ahhoz az eljáráshoz hasonlította, amikor az erdei rabló elrabolja az utas óráját s azonfelül még az óra árát is követeli. De Csehszlovákia külpolitikai tekintélyét erősen megingatta az a körülmény is, hogy Benes a csőd felé haladó genfi leszerelési bizottság elnöki tisztét viselte. Az egyre szerencsétlenebb kezű Benes az osztrák kérdésben is rosszul taktikázott, mikor a sem Habsburg, sem Anschluss formációt erőszakolta a cseh politika jel szava szerint s mindkét lehetőséggel szemben egyet hajtogat: bármelyik eshetőséget casus bellinek tekinti. Benes nem vesz tudomást az európai erőviszonyok megváltozásáról a Harmadik Birodalom megalakulása után sem, tovább csörteti a kardot, éspedig egyre inkább Franciaország és Anglia kardját. A gazdasági válság először is eltüntette a megtakarított két milliárdot, a munkanélküliség évente egy milliárdnyi költségvetésen kívüli kiadástöbbletet jelentett, a vasutak ráfizetése is túllépi az évi félmilliárdot, az állami kiadások évről-évre egy milliárddal emelkednek. Belső kölcsönöket kell felvenni, mert az államadósság átlag évi másfél-két milliárddal növekszik. Az állami bevételek megcsappanása miatt új adók tömegét vezetik be s emelik a háborús forgalmi adókat. A balkezes külpolitika további szerencsétlenséget zúdít az állani keleti felére a Magyarországgal való vámháború kiprovokálásával, mert ezzel éppen Szlovákia és Kárpátalja kivitele bénul meg. Az állam mindent drágít a vasúti tarifát, a szállítási díjszabást, a levélpostát, a gyufát, a dohányneműeket. Emellett a valuta is válságba sodródik, a frank és az angol font leértékelése miatt. 1934-ben és 1935ben is szükség van a csehszlovák korona devalválására. A gazdasági válság, majd pedig a Harmadik Birodalom nyomasztó erősödése következtében a cseh politika is letér a demokratikus formák útjáról s különösen Dolfuss ausztriai példaadása után a tekintélydemokrácia jelszavait kezdi hangsúlyozni s az irányított gazdasági rendszert választja elvéül. Előbb gazdasági rendeletek kiadására kér és kap a kormány meghatalmazást, olyan téren is, ahol egyébként a törvényhozó által hozandó jogszabályra volna szükség. A német nemzeti szocializmus előretörése után a gazdasági politika irányított rendszere már — háborús gazdálkodássá válik. A háborús tartalékok felhalmozását célozza a gabona-monopólium és annak gyűjtő tárházai. A gazdasági erőskéz egyúttal nacionalizál is. Politikai hatalommal egykézbe adja az egyes gazdasági ágak termelését s gondoskodik, hogy az egykéz a sovén cseh tőke szolgálatában álljon. A kollektívumok, a fa-, paprika-szindikátusok, a banktörvény, a kartellek mind a nem csehszlovák gazdasági tényezők visszaszorítására alakulnak. A gazdaé * • • sági felhatalmazások koronája a gabona-monopólium volt. De a felhatalmazásoü rendszere rövidesen a, politikai kérdésekre is átcsap. Az amúgy is drákói rend-törvényt tovább szigorítják s ennek kapcsán szigorítják a lapok betilthatóságát is. A tekintélyuralmi törekvéseket Malypetr János miniszterelnök kormánya vezette be, aki 1932-ben vette át a hatalmat a nehézkes és habozó Udrzaltól. Az erős kéz először a németekkel szemben érvényesül. Föloszlatják a Volkssport tornász egyesületet, perbe fogják Jung, Krebs, Schubert és Kasper képviselőket, a német nemzeti szocialista pártot, mivel Hitler pártjával azonosítja magát, feloszlatják s a német nemzeti párt működését fölfüggesztik (1933 október 4.) A feloszlatott pártok vezetőivel szemben elrendelik a jelentkezési kötelezettséget, elveszik a szabad-költözködés jogát s megszegik a levéltitok sérthetetlenségét. A két hazafias német párt szétrobbantásával azonban éppen az ellenkező eredményt érik el, mint amit akarnak. A nyomás alatt a szétrobbantani kívánt két párt tömegei még jobban összekovácsolódnak és egyesülnek, sőt a németüldözésért felelős kormánypártok tömegeinek nagyobb fele is az új egységkeretbe Henlein Konrád új szudétanémet mozgalmába tömörül. Az új szervezet megalapítója az egyik tornászszövetség vezetője, a mozgalom éppen ezért külsőségeiben a sportfegyelem és a katonás rend vonásait viseli magán. Elsősorban az ilyen külsőségek iránt fogékony és hajlamos fiatalságot egyesíti magában. Erőssége a tizedes rendszer és a suttogó propaganda. Ebből a mozgalomból kovácsolódott össze a legerősebb német párt, amely később a német szavazók 92 százalékát tudta egyesíteni a fiihrer-elv jegyében Henlein vezetése alatt. Ez volt az egyik legfőbb tényezője Csehszlovákia szétmállasztásának s a müncheni egyezmény kierőszakolásának. Hasonlóan kevés tapintattal és kevés szerencsével nyúlt Malypetr kormányzata a szlovák kérdéshez is. 1933 augusztus 15-én a nyitrai Pribina-ünnepségen a szlovák néppárt világszenzációvá dagadó tüntetést rendezett a szlovák önkormányzat érdekében. A miniszterelnök, a kormány tagjai és Szlovákia tartományfőnöke jelenlétében a szlovák néppárti tömeg elfoglalta az ünnepi emelvény körüli helyeket és puccsszerű tüntetéssel kikényszerítette, hogy Hlinka András is fölszólalhasson. Hlinka pedig egy deklarációt olvasott föl, amelyben népe nevében a világhoz — 57 —