A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

vékenységet fejt ki. A Budapesti Néprajzi Múzeum helyi megbízottja. Manskop

f Áron vendéglős. * 1883. Beregkomlós. Iskolái elvégzése ulán a kereskedői pályára lépett. 1902-ben önálló kereskedő lett Munkácson, majd a világháborúban az orosz fronton teljesített katonai szolgálatot, ahol meg is sebesült. A seb. é. és a Kcsk. tulajdonosa. F.: Spiegel Regina. Gv.: Zseni, Lajos, Helén, Frida, Simon, Hanny, Sári, Samu, Márton, Ignác és Magda. Mányi Gyula szíjgyártó. * 1884. Z si tva gyarmat. Iskolái elvégzése után a szíjgyártóiparban képezte ki magát. '907-ben önálló mester lett Koltán. A világháborúban a 9. huszárezred kötelékében az orosz, román és olasz fronton teljesített szolgálatot. A br. v. é. és a Kcsk. tulajdonosa. Ľ. M. X. P. tagja. A k. képv. test. f. Az iskolaszék alelnöke. A Fogy. Szöv. pénztárosa. F.: Gyarmati Vilma. Gy.: Árpád, Mária, Ilona. Gyula, Sándor. Mávász Vince fogy. szöv. üzletvezető. * 1912. Naszvad. ősrégi magyar családból származik. 1933-ban lett üzletvezető. F.: Tarkay Anna. Marczel János Gézafi k. bíró, gazdálkodó. * 1878. Kisudvarnok. Részlvett a világháborúban, az orosz fronton küzdött, majd fogságba esett, ahonnan 1918-ban szabadult. 14 hold földön kezdte meg a gazdálkodás!, melyet 37 holdra növelt. A kisudvar noki E. M. X. P.-nak alapító tagja. 12 éven keresztül iskolaszéki tag volt. 1923 óta a község bírája. F.: Marczell Gizella. Gy.: Irén. János és Mihály. Mavcell Vince gazdálkodó. * 1897. Albár. Iskolái elvégzése után gazdálkodni tanult. A világháborúban az orosz, román és olasz fronton küzdött. 1921 óta 8 hold saját és 7 hold bérleten önállóan gazdálkodik. 1937 óta elnöke az E. M. X. P.-nak. Meg alapította a helybeli szövetkezetet. F. Kovács Erzsébet. Gy.: Erzsébet. Mavczinkech Tivadar gazdálkodó. * 1895. Vágvecse. Iskolái elvégzése után a gépészipart tanulta ki. 1924-ben önálló gazda lett, jelenleg 25 holdon munkálkodik. Több vágvecsei egyesület elnöke volt. F.: Okénka Ágnes. Gy.: József, Anna és Gyula. Mavczy Gyula ipartestületi elnök, kormánybiztos. * 1893. Léva. Iskolái elvégzése után az ipari pályára lépett. 1918-ban lett önálló órás és ékszerész. Üzletét atyja 1894-ben alapította. Alelnöke az E. M. N. P.-nak. 1920 óla a helybeli ipartestület elnöke, 1938tól kormánybiztosa. A világháborúban az orosz fronton küzdött. F.: Melaga Emilia. Gy.: Gyula és Pál. Mavencsik József üzletvezető. * 1912. Xyergesújfalu. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. 1936-ban került Helembára, ahol mint a Cikta üzletvezetője működik. Atyja végigküzdötte a világháborút. néhai Mavetz Géza kereskedő és vendéglős. * 1883. Busa. Iskoláit Losoncon és Buc|apesten végezte, majd a kereskedői pályára lépett. Önálló kereskedő és vendéglős Losoncon lett. majd hadbavonult. A világháborúban az orosz és olasz fronton teljesített katonai szolgálatot. 1923-ban a háborúban szerzett betegségében elhunyt. Özvegye: Kohl Aranka. Maryitfalvi Lipót gazdálkodó. * 1880. Tornóe. Iskolái elvégzése után a gazdálkodás minden ágában kiképezte magát, majd 1901-től 1913-ig a határrendőrségnél teljesített szolgálatot. Ezután nyugállományba ment. Jelenleg önálló gazda Pénteksuron. E. M. N. P. tagja. F.: Takáts Rozália. Gy.: Mária, József és- Andor. Mavikovics Géza keresk. gépész. * 1897. Ószőny. Pozsonyban, Párkányban, Marcelházán működött. A Hangya szöv. ü. vezetője volt. 1927-től mint gépész és soffőr, majd mint cséplőgéptulajdonos dolgozik. A 14-es nehéz tüzérségnél 18 hónapig szolgált, majd légi megfigyelő lett. Br. v. é., Kcsk., háb. eml. é. tul. F.: Horník Ilona. Gy.: Rózsi és Valéria. nemes Márk Sándor gazdálkodó és tűzoltóparancsnok. * 1894. Xemesabony. Komáromban végezte iskoláit. Utána atyja gazdaságában dolgozott, 1933-ban lett önálló gazda. Jelenleg 84 hold birtokán munkálkodik. Tagja az E. M. X. P.-nak. F.: Gálffy Irén. Gy.: Károly, Ernő, Sándor és Irén. Markó Géza cég. Tulajdonosa Zelehovszky Vilmos bőrkereskedő. * 1875. Nagyborosnyó. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. Több helyen gyarapította szakismereteit. Majd 1907-ben önálló lett Rozsnyón. Bőrgyára 1830-ban alapíttatott. Több helyi egyesület tagja. A világháborúban katonai szolgálatot teljesített. Markó József szeszgyári vezető. * 1905. Perbete. Iskolái elvégzése után a gépésziparban képezte ki magát. 1938 óta Óhaj községben szeszgyári főgépész. F.: Lőb Mária. Gy.: József és Gyula. Markó Lajos urad. gépész. * 1880. Csepreg. Iskolái elvégzése után a gépész-szakmát tanulta ki Zalaegerszegen, majd több helyen fejlesztette tudását. 1906-ban Hódira került mint gépész, ahol a mai napig is működik. Részt Nett a világháborúban, az orosz fron Ion küzdött, ahol fogságba esett. F.: Surányi Mária. Gy.: Lajos, József és Erzsébet. Markó Testvérek juhtúró-üzeme. 1910-ben alapította Markó Frigyes. Kizárólag juhtúró-gyártással foglalkoznak. Forgalmát a belföld nagyobb városaiban bonyolítja le. Tulajdonosai: dr. Markó Frigyes és Markó Aladár. Markó Frigyes főiskolai tanulmányait Keszthelyen, a közgazdasági egyetemet Budapesten végezte. 1932 ben lépett az üzembe mint cégtárs. Markó Aladár az iskolái elvégzése után ugyancsak a cég köíelékébe lépett. Dr. Markos Tibor körorvos. * 1908. O.-gyán. Középiskoláit Rimaszombat ban végezte, diplomáját 1933-ban Prágában szerezte. Pályafutását 1934-ben mint katonaorvos kezdte meg, majd Rozsnyón, Mecenzéfen és Dernőn működött. 1939 óta Rozsnyón körorvos. A cseh hadseregben katonáskodott, mint tail, hadnagy szerelt le. Markovics Antal fényképész. * 1885. Arad. Középiskoláit Budapesten végezte, majd a fényképészipart tanulta Debrecenben. Szakismereteit Budapesten, Berlinben, Bécsben és Drezdában fejlesztette. A világháborúban frontszolgálatot teljesített, meg is sebesült. A seb. é. és a Kcsk ulajdonosa. Jelenleg önálló fényképész Munkácson. Az 1928-as fényképészeti kiállításon aranyérmet, több más kiállításon ezüstérmeket nyert. F.: Lukács Anna. Markovics Károly ig.-tanító. * 1887. Xagylapolcsány. Iskolai tanulmányait Léván végezte. Tanítói oklevelet 1910 ben nyert. Pályafutását Ardánfalván kezdte. A világháború alatt a 14. hgye. kötelékében katonai szolgálatot teljesített. 1917-ben Nagymánya tanítója lett. 1927-ben került Nagysurányra, ahol nem sokkal utóbb ig.-tanítóvá nevezték ki. A Fogy. Szöv. elnöke. F.: Sábek Olga. Gy.: Károly rk. lelkész. Olga és Margit. Markovics Mihály hentes és mészáros. * 1886. Galánta. 1923 óta önálló. A 72. h. gye.-ben küzdött az olasz és orosz fronton, meg is sebesült. Br. é. és Kcsk. tul. Az Ipartársulat tagja. F.: Sebestyén Margit. Markstein Árpád fűszer- és cse tnegekereskedő. * 1897. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett A világháborúban az olasz és román fronton küzdött. Leszerelése után Pár- 152 -