A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Dosz lál Ilona. Gy.: Ilona és József. Lapin Ferenc kereskedő. * 1895. Gyetva. 1927-ben lett önálló kereskedő Szelényben. A világháborúban az orosz és román fronton küzdött. Kit: II. o. e. v. é., br. v. é., Kcsk. F.: Sisnics Mária. Gy.: Marigt. Lasovecz László gazdálkodó, közs. bíró. * 1879. Munkácsváralja. A szü­lei birtokán tanult gazdálkodni. 1904­hen lett önálló gazda. A világháború­ban a román és olasz fronton küzdött. 1939-ben lett Munkácsváralja község bírája. F.: Eckmann Borbála. Gy.: Jú­lia, László és János. Latorica gazdasági és ipari rt., Munkács. A vállalat 1928-ban alapít­tatott. Első (alapító) igazgatósága: Paul Bignon elnök, Robert Julliard alelnök, Albert Josua mérnök, Jaroslav Riha és Eduard Schwartz. A részvény­társaság rendkívül sokirányú tevékeny­séget folytat. Mezőgazdasági birtok­állománya 10.000 kat. hold, erdőgazda­sága 155.000 kat. hold kiterjedésű. Ezen a hatalmas területen mintegy 150 km. hosszú gazdasági vasút bonyolítja le a szállítási munkálatokat. 3 legmo­dernebb felszerelésű fürésztelepe van Szolyván, Szentmiklóson és Szerencs­falván. Az intézmény többszáz tisztvi­selőt és kb. 25.000 munkáscsaládot foglalkoztat állandóan. Cselédlakásai higiénikusak és modernek, a munká­soknak fürdő áll rendelkezésére. Az alkalmazottak gyermekei számára 2 iskolát és a tanyákon tanyai iskolát tart fenn a részvénytársaság. Tisztvise­lői a vállalat által támogatott önse­gélyző egyesületbe tömörültek. A cseh uralom idején a magyar kisebbség gaz­dasági megerősítéséhez érdemlegesen hozzájárult az intézmény. Ügyvezető vezérigazgató: Steffen Ernő. Latorica rt. frigyesfalvai gépgyára. Munkások száma: 60. Főbb gyártmá­nyai: mezőgazdasági, szőlészeti, borá­szati, csatornázási gépek. Üzemvezető: Stern Mór. Latorica Rt. frigyesfalvai malma. 1900-ban alakult. Alapította gr. Schön born-Buchheim György. Két szitás, 5 hengeres. Napi kapacitása 24 métermá­zsa. 70 HP-és. Saját áramfejlesztője van. Főmolnára Taub Jakab. Laufer Dezső szikvízgyáros. * 1901. Nagytölgye. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. Felszaba­dulása után több mezőgazdasági és műszaki üzletben volt alkalmazásban. Szikvízgyára 1900 ban létesült és a mai kor igényeinek megfelelően van berendezve. Atyja a világháborúban hősi halált halt. F.: Kornhauser Ilona Gy.: Miklós és Melánia. Laufer Oszkár oki. építészmérnök. * 1893. Léva. Mérnöki oklevelét Buda pesten nyerte. A világháborúban az olasz, orosz és szerb frontokon küz­dött. F.: Eichel Margit. Laufer Samu fakereskedő és épít­kezési vállalkozó. * 1897. Nemeskajal. 1915—1921-ig hadifogságban volt. Cé­gét 1925-ben alapította. F.: Weinber­ger Aranka. Két gyermekük van. Laufer Sándor szállodatulajdonos és autóbuszvállalkozó. * 1893. Léva. Iskolái elvégzése után a festőiparban képezte ki magát, majd a bécsi kato nai autóiskolában az összes motoros jármüvek kezelését tanulla. A világhá­borúban az 5. tüzérezred kötelékében az olasz fronlon teljesített szolgálatot, önálló szállodatulajdonos 1926-ban lett Léván, ekkor alapította meg autó buszüzemét is. F.: Vida Anna. Lauránczky Antal vendéglős. * 1880. Érsekújvár. Régi nemesi család­ból származik. Iskolái elvégzése után az asztalosipart tanulta ki, majd 1910-ben önálló mester lett. 1923-ban vendéglőt nyitott, melyet a mai na­pig is vezet. A világháborúban az orosz és szerb fronton küzdött, ahol súlyosan megsebesült. F.: Jakubács Julianna. Gy.: Erzsébet, László, Béla, Ilona, Gizella és Irén. Laurencsik Pál molnár. * 1912. Jolsvatapolca. A 4 gimnázium elvég­zése után a molnáripart tanulta ki. Mint segéd atyja mellett fejlesztette szaktudását. 1932-ben lett önálló. Malma a mai kor igényeinek megfele­lően van berendezve. Lautner György építész. * 1870. Várpalánka. Iskolái elvégzése után az építőiparban képezte ki magát, majd Budapesten és Munkácson fejlesztette szakismereteit. 1905. óta önálló építész Munkácson. Több középület és számos bérpalota építése fűződik nevéhez. Volt városi tanácsnok. F.: Marton Er­zsébet. Gy.: Erzsébet, Rudolf, Emil, Margit, Irén és Gizella. Lautner Krisztina oki. áll. óvónő. * Várpalánka. Munkácson 4 polgárit és 2 ker. akadémiát végzett. Óvónői ok­levelét Ungvárott szerezte. Először mint h. óvónő munkálkodott Várpa­lánkán, 1930 óta kinevezett óvónő. Lábodi Pál földbirtokos. * 1865. Gyürki. Iskoláit Kőkesziben és Ba­lassagyarmaton végezte. Jelenleg 150 hold földön önállóan gazdálkodik. !8 éven keresztül volt Sirak község bírája. Tagja az E. M. N. P.-nak F.: Árvay Paulin. Gy.: Irén, Melánia, Vilmos, Ernő és Aranka. Láng Jenő ig.-tanító. * 1892. So­morja. Középiskolái és a tanítóképző elvégzése után 1912-ben tanító letl Izsán, ahol mint az elemi népiskola igazgatója működik. A világháború ban az orosz és olasz fronlon küzdött Számos egyesület tagja. F.: Vörösség Gabriella. Gy.: Pál, Sarolta. Kálmán és László. Lángos Lajos erdőtanácsos. * 1888. Káposztafalu. Középiskoláit Lőcsén, az erdészeti főiskolát Selmecbányán vé­gezte. Pályafutását Pusztamezőn kezd­te meg, mint erdőmérnök. A cseh meg­szállás alatt magánirodát nyitott Jols­ván, majd Tornaiján. 1935-ben került Krasznahorkaváraljára, ahol az And­rássy hitbizományi uradalom vezetője. F.: Piacsek Valéria. Gy.: Livia, Lajos és István. Lányi Sándor ny. oki. mérnők, földbirtokos. * 1884. Cserháthaláp. Székesfehérvárott tett reálisk. érettsé­git, majd a budapesti Műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett. Pályafutá­sát mint magánmérnók kezdte, azután 1910-ben állami szolgálatba lépett. Lő csén és Balassagyarmaton működött, majd 1921-ben nyugalomba vonult. Jelenleg Ipolynyéken gazdálkodik, sa­ját birtokán. F.: Susitzki Erzsébet. Gy.: Imre és István. Lányi Sándor ipolynyéki gazda­sága. A birtokból 83 kat. hold saját tulajdon, 125 kat. hóid pedig bérlet. Altalános gazdálkodást és állattenyész­tést folytat. 9 állandó munkaerőt fog­lalkoztat. László Artur seprőgyára, Losonc. A gyárvállalatot 1920-ban alapította Losoncon néhai Braun József. Az üzem vezetését 1929-ben László Artur, a je­lenlegi tulajdonos vette át. 20 állandó munkaerőt foglalkoztat. László Artur seprőgyáros. * 1897. Losonc. Iskolái elvégzése után Besz­tercebányán kereskedelmi érettségit tett. A világháborúban a 25. gye. köte­lékében az orosz és olasz fronton tel­jesített szolgálatot. Az I. o. e. v. é., Kcsk. tulajdonosa. Leszerelése után kapcsolódott bele a kereskedelmi élet­be. Jelenleg önálló gyáros Losoncon. F.: Horn Ilona. Gy.: Judit. László Ábel gazdálkodó. * 1897. Ekecs. Régi nemesi családból szárma­zik. 1924-ben lett önálló gazda. Gaz dálkodását 25 hold földön kezdte meg. Ezidőszerint 45 holdon gazdálkodik A világháborúban az orosz és olasz fronton küzdött. Kit.: Br. v. é. és Kcsk. F.: László Jolán. Gy.: Vince Gusztáv és Jolán. László Béla birtokos. * 1888. Kis­óvár. A szülői háznál tanult gazdái­- 143 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom