A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

lajdonát képezi. 1930 óta Kuffler Al­bert bérli. A szeszgyár a mai kor igé­nyeinek megfelelően van berendezve. Üzemi vezetését Vidra József látja el. A mezőgazdasági birtok 782 holdból áll. Tiszttartója Tóth István. Kuharik Imre üzletvezető. * 1910. Bajcs. Iskolái elvégzése után a keres­kedői pályára lépett. Mint segéd Ér­sekújváron és Prágában fejlesztette szakismereteit. 1929-ben telepedett le Kamocsán, ahol megalapította mai üz­letét. E. M. N. P. tagja. F.: Orel Ka­talin. Gy.: Jenő, Irén, Zoltán, Rózsa én Béla. Kuhinka Sándor kisbirtokos. * 1886. Deménd. Atyja mellett tanult gazdálkodni. Részlvett a világháború­ban, az orosz, olasz és román fronton küzdött. 1934 óta önállóan vezeti a gazdaságot. Gabonatermelési teljesít­ményeiért arany oklevéllel tüntették ki. Testvérei Mária, Julianna, János, Sándor, Katalin és Margit. özv. Kukri Jánosné szül. Ferenczi Mária óvónő. * 1886. Kislónya. Közép­iskoláit és az óvónőképzőt Beregszá­szon végezte. Férje, Kukri János tanító a világháborúban az olasz fronton küzdött. Raffajnán mint tét képrajzoló működött. Itt hunyt el. Gy.: Olga, Jo­lán, Irén és Elza. Kulacsy Zoltán körállatorvos. * 1908. Fertőszéleskút. Középiskoláit és az egyetemet Budapesten végezte. 1939­ben nevezték ki körállatorvossá. Kör­zete Ipolyság és környéke. Kulijfay Béla sütőmester. * 1909. Losonc. Középiskolái elvégzése után a sütőipar minden ágában kiképezte ma­gát, majd mint segéd Zólyomban és Kecskeméten fejlesztette szakismereteit. 1939-ben atyja pékségét vette át, azóta önálló mester lett Losoncon. Üzemé­ben 4 állandó munkaerőt foglalkoztat. E. M. N. P. tagja. A cseh uralom ide­jén hazafias magatartása miatt fogsá­got szenvedett. Kulka Miksa szállítási vállalkozó. * 1863. Bisztricsány. Iskolái elvégzése ulán a kereskedői pályára lépett. ön­áiló vállalkozó 1893-ban lett Ipolysá­gon, amikor megalapította a családi vállalatot. F.: Griinhut Jetty. Gy.: Nándor és Tibor. Kulka Nándor szállítási vállalkozó. * 1898. Ipolyság. Iskolái elvégzése után kereskedelmi érettségit tett, majd 1917-ben bekapcsolódott a családi vál­lalat vezetésébe. F.: Schubert Melánia. Gy :: Frigyes. Kulka Tibor szállítási vállalkozó. 1907. Ipolyság. Középiskoláit Ipolysá­gon végezte. A. családi cég vezetésében 1923 óta vesz részt. F.: néhai Dukesz Erzsébet. Kulcsár Béla gazdálkodó. * 1903. Kulcsárkarcsa. Iskolái elvégzése után a szülői háznál tanulta a gazdálkodást. 1927 óta önállóan vezeti szülei gaz­daságát. 1938 óla közs. bíró. F.: Né­meth Irén. Gy.: Tibor, Béla, Irén és Edit. Kulcsár Géza gazdálkodó. * 1883. Zalaba. 1925-ben önálló gazda lett. A világháborúban az orosz fronton küz­dölt. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Tóth Eszter. Gy.: Irma és Eszter. Kulcsár János gazdálkodó. * 1870. Marosfalva. Iskolái elvégzése után a szülői háznál tanulta a gazdálkodási. 1913 óta önálló gazda. Jelenleg 28 kat. hold kiterjedésű birtoka van. Közs. képv. t. t. E. M. N. P. tagja. F.: Mi­kes Eszter. Gy.: János. Kulcsár Jónás földbirtokos. * 1878. Nagyod. Iskolái elvégzése után a szülői háznál tanulta a gazdálkodást. A világháborúban a 14. népf. gy. e. kötelékében az orosz fronton harcolt, ahol hadifogságba esett. Önálló gazda 1922 óta. Jelenleg 70 m. hold kiterje­désű birtokán gazdálkodik. E. M. N. P. tagja. Volt közs. bíró. F.: Bacsó Gizella. Gy.: Jónás és Gizella. Kulcsár Jónás gazdálkodó. * 1891 Marosfalva. Iskolái elvégzése i^tán a szülői háznál tanulta a gazdálkodást. A világháborúban a 26. k. gy. e. kö­telékében az orosz fronton teljesített szolgálatot, ahol hadifogságba esett. A fogságból hazatérve az olasz fron­(on küzdött az összeomlásig. A II. o. e. v. é., a br. v. é. és a Kcsk. tulaj­donosa. önálló gazda 1938 óta, je­lenleg 20 m. hold földjén. Közs. képv. t. t. E. M. N. P. tagja. F.: Dávid Ágnes. Kulcsár Károly ny. útkaparó. * 1868 Bogya. 3 évi katonáskodás után 1894-ben vm. útkaparó lett és ebben a minőségben 1933-ig működött. F.: Futos Klára. 8 élő gyermekük van, kik közül Károly és Lajos küzdöttek a világháborúban. Kulcsár Szabó Károly birtokos. * 1898. Alsófegyvernek. Iskolái elvégzése után gazdálkodni kezdett szülei birto­kán. 1930-ban önálló gazda lelt Alsó­l'egyverneken. Jelenleg 20 hold földjét műveli. A világháborúban az olasz fronton küzdött. Tagja az E. M. N. P.­nak. F.: Nyirő Margit. Gv.: Arpád. Kun János kovácsmester. * 1889. Bős. Iskolái elvégzése után a kovács­mesterséget tanulta, mint segéd több helyen dolgozott. 1919 óta Bősön ön­álló iparos. Résztvett a világháború ban. Kit. Kcsk. Nős. Gy.: Vazul és János. Kunczius Lajos körjegyző. * 1900. Lőcse. Középiskoláit Lőcsén, a jegyzői tanfolyamot Turócszentmártonban vé­gezte el, majd több helyen fejlesztette tudását. 1939 óta Ipolynagyfalun mű­ködik, mint körjegyző. F.: Balogh Ida Kunyik János birtokos. * 1904. Magyarszögyén. 1927-ben lett önálló gazda. Jelenleg 30 hold birtokán mun­kálkodik. Tagja az E. M. N. P.-nak. A csehek üldözték magyarságáért. F.: Urbán Katalin. Gy.: Ferenc. Kurcz Béla hentes és mészáros. * 1895. Magyarszögyén. A hentesipart tanulta ki, majd önálló mester lett Ma­gyarszőgyénen és birtokán gazdálko­dik. A világháborúban az orosz fron ton küzdött, ahol fogságba esett. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Kun Ilona. Gy.: Lajos és Ilona. Kurcz János gépjavító üzemtulajdo­nos. * 1896. Magyarszögyén. Kitanulta iparát, majd 1920-ban lett önálló. 1928-tól üzemét géperőre rendezte be. Résztvett a világháborúban. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Hausner Jolán. Gy.: Kornél, Elemér, Valéria, Izabella. néhai Kurzweil Emil téglagyáros. * Érsekújvár. Elemi iskoláit helyben, középiskoláit Pozsonyban a Kereske­delmi Akadémián végezte, szakismere­teit Németországban tett tanulmány­úton fejlesztette. 1918-tól haláláig voll tulajdonosa a Kurzweil Gáspár által alapított téglagyárnak. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. Tagja volt a városi képv. test.-nek. Öz­vegye: Lusztig Zsófia. Kurzweil Emil téglagyára. 1897-ben létesült. Alapította néhai Kurzweil Gás­pár. 1918 óta tulajdonosa néhai Kurz­weil Emil volt. Villanyerőre van beren­dezve, 40 munkást foglalkoztat. Üzlet­köre Érsekújvár és környékére terjed. Az üzem fejlesztése néhai Kurzweil Emil érdeme. Saját telepén működik, saját teherautón és igásfogatán szál­lít. Napi termelés 45.000 drb. Kurzweil Gyula fatelepe. Alapította 1878-ban Kurzweil Gáspár. Üzletköre az egész országra kiterjed. 3 tisztvise­lőt és 8 munkást foglalkoztat. Gyárt­mányai: betonáru és építkezési anya­gok. Kurzweil Gyula fakereskedő és épí­tőanyagkereskedő. * 1883. Érsekújvár. Elemi iskoláit szülővárosában, az aka­démiát Pozsonyban végezte. 1918 óta önálló. Tagja volt a Magyar Pártnak. Áldozatos támogatója a helyi sportegy­letnek és annak szakosztályának el­nöke. 1917—18-ig mint 31-es honvéd

Next

/
Oldalképek
Tartalom