A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Juhász István közs. bíró, gazdál­kodó. * 1900. Ipolyvarbó. Szülei mel­lett tanult gazdálkodni, jelenleg 30 hold földön munkálkodik. 1938 óta Szécsénykovácsi község bírája. Elnöke volt az E. M. N. P.-nak. A csehek ül­dözték magyarságáért. F.: Majoros Anna. Juhász István gazdálkodó. * 1899. Ény. Jelenleg 13 hold földjén gazdál­kodik. A csehek üldözték magyarsá­gáért. A világháborúban az olasz és al­bán fronton küzdött. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Juhász Irma. Gy.: Adél­ka és Iduska. özv. Juhász Jánosné hengermalma. A malmot 20 évvel ezelőtt alapították. 1928 óta Juhász Jánosné tulajdona. Forgalmát helyben és a környéken bo­nyolítja le, berendezése a mai kor igé­nyeinek megfelelő. 2 embernek nyújt állandó megélhetést. néhai Juhász János molnár. * 1878. Acs. Iskolái elvégzése után a molnár­ipart tanulta ki, majd mint segéd mű­ködött. 1902-ben lett önálló molnár­mester. 1928-ban került Muzslára. 1933-ban hunyt el. F.: Poes Anna. Gy.: Anna, Etel, Mária, Erzsébet, Margit, Joli, János és Ilona. Juhász János gazdálkodó. * 1896. Miksi. Iskolái elvégzése után a gazdál­kodást tanulta. A világháborúban a 25. gye. kötelékében az orosz és olasz fronton teljesített szolgálatot, ahol kétízben megsebesült. OB, seb. é., háb. e. é. és a Kcsk. tulajdonosa. 1937 óta önálló gazda 18 hold kiterjedésű bir­tokán. F.: Ágoston Margit. Gy.: Béla és Edit. Juhász Károly városi kertész. * 1883. Székesfehérvár. Iskolái elvégzése után Székesfehérváron tanulta a kerté­szetet, majd a monarchia nagyobb vá­rosaiban fejlesztette szakismereteit. A világháborúban a 17. hgye. kötelékében az orosz fronton teljesített szolgálaot, ahol h. fogságba esett. Leszerelése óta Komárom városi kertésze. F.: Mező Julianna. Gy.: Károly és Zoltán. ifj. Juhász Lajos birtokos. * Ga­ramlök. Ősrégi család sarja. A gazdál­dást szüleinél tanulta. A világháború­ién a román fronton harcolt. 1928 óta önálló. F.: Bahik Berta. 1 gyer­meke van. Juhász Máté gazdálkodó, közs. bíró. * 1887. Libád. A szülői háznál sajátí­totta el a gazdálkodást. A világhábo­rúban a szerb fronton küzdött. Jelen­leg önálló gazdálkodó, közs. bíró, tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Juhász Ágnes. Gy.: Ilona és Ferenc. Juhász Vilmos gazdálkodó. * 1903. Garamlök. Iskolái elvégzése után a gazdálkodás minden ágában kiképezte magát, önálló gazda 1926 óta. E. M. N. P. tagja. A cseh uralom idején ha­zafias magatartása miatt fogságot szen­vedett. F.: Simon Gizella. Juhász Sándor gazdálkodó. * 1887. Ény. A szülői birtokon tanult gazdál­kodni. Jelenleg 15 hold földön mun­kálkodik. A csehek üldözték magyar­ságáért. A világháborúban az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Csuka Ilona. Gy.: Margit. Jung Frigyes vendéglős. * 1882. Magyardiószeg. Önálló és szakképzett vendéglős 1901 óta. Közs. képv. test. lag. F.: Halasy Jozefin, 1 gyermeke van., özv. Jungkönig József né vegyeske­reskedő. * Nagyszombat. 1896-ban ment férjhez. Hazafiassága miatt több jogát megvonták. Szül.: Wrechavszky Krisztina. Két gyermke van. Jurás János gazdálkodó. * 1899. Taksonyfalva. Iskolái elvégzése után a MÁV.-nál teljesített szolgálatot. A vi­lágháborúban a 72. gy. e. kötelékében az orosz fronton harcolt, ahol súlyo­san megsebesült. A br. v. é. tulajdo­nosa. E. M. N. P. tagja. 1935 óta ön­állóan gazdálkodik 8 hold földjén. A Fogy. Szöv. igazgatója. F.: Lénárlh Szidónia. Gy.: János. Jurik Sándor vendéglős. * 1909. Érsekújvár. Iskolái elvágzése után a vendéglősiparban képezte ki magát. 1938-ban alapította jelenlegi üzletét, amely 1 helyiségből áll. F.: Malek Anna. Gy.: Sándor. J urin János ny. városi gazda. * 1872. Jolsva. Iskolái elvégzése után a pokróckészítő ipart tanulta ki. 22 éven keresztül űzte Jolsván iparát. 10 éven keresztül volt a város gazdája. Végig küzdötte a világháborút, az orosz, szerb, albán és a montenegrói fronton harcolt. A Hitelszövetkezet elnöke. F.: Pakusz Paulina. Gy.: Sámuel és Dezső. Juskovics Nándor malomtulajdo­nos. * 1913. Sztáratura. A molnár szakmát tanulta ki, majd 1937-ben át­vette apja malmát Tótmegyeren, ame­lyet a mai napig is vezet. F.: Ftácsek Magdolna. Juskovics hengermalom. 1927-ben épült, alapította Juskovics Gyula. A malom a mai kor követelményeinek megfelelően van berendezve, állan­dóan 4 embert foglalkoztat. Jónás Imre gazdálkodó. * 1899. Németszőgyén. Iskolái elvégzése után a bádogos szakmát tanulta ki, majd a mezőgazdasági pályára lépett. 1938 óta a magyarszőgyéni tejszövetkezet üzlet­vezetője. Résztvett a világháborúban. A cseh megszállás alatt sok zaklatás érte. Az E. M. N. P.-nak elnöke. F.: Mancz Katalin. Gy.: Imre, Béla és Ju­lianna. K Kaban Jenő Cikta üzletvezető. * 1904. Iskolái elvégzése után a keres­kedői pályára lépett. Egy ideig a könyv és papir szakmában működött, majd 1936-ban a Bata cégnél, mint üz­letvezető volt alkalmazásban. 1938 óta Füleken a Cikta üzletvezetője. F.: Hor­váth Ilona. Gy.: Iván. Kacz Jakab földbirtokos. * 1858. Fancsika. Iskolái elvégzése után atyja mellett tanulta a gazdálkodást. Jelen­leg önállóan vezeti a családi birtokot. F.: Auländer Ilona. Négy gyermeke van. Kacz László ref. ig. tanító. * 1893. Komárom. Középiskoláit Komárom­ban, a tanítóképzőt Pápán végezte. Pályafutását 1913-ban kezdte meg Bo­riban. A világháborúban az orosz fronton küzdött és itt fogságba esett. Jelenleg Boriban mint ig.-tanító mű­ködik. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Bory Etel. Gy.: Márta és László. Kada László üzemi titkár. * 1912. Dombrád (Szabolcs m.). Érettségi vizs­gálatot Nyíregyházán tett 1932-ben. Pályáját mint közig, tisztviselő kezdte Budatétényben. 1938-tól üzemi titkár­ként működik gróf Schönborn pothe­ringi sörgyárában. F.: Csekli Jolán. Kafka János sütőmester. * 1891. Kéménd. Iskolái elvégzése után a sütő­ipart tanulta ki, majd mint segéd mű­ködött. Résztvett a világháborúban. Az orosz fronton küzdött, ahol fog­ságba került. 1918-ban tért haza. 1924­ben megalapította a mai üzletét. F.: Kiss Rerta. Gy.: Mária és Piroska. néhai Kahán Manó kereskedő. * 1902. Bisztra. Iskolái elvégzése után Munkácson kitanulta a kereskedői szakmát. 1932-ben lett önálló keres­kedő. 1937-ben hunyt el. F.: östreicher Lenke. Gy.: Margit, Frida, Herman, Szerén és Rózsi. Kahan Márkusz rőföskereskedő. * 1893. Oroszkő. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. 1926-ban, mint társ, belépett nagybátyja üzle­tébe. 1937 óta önálló kereskedő Mun­kácson. F.: Robinzon Rerta. Gy.: Ar­nold, Ilona, Hermann, Miksa, Ármin, Róza, Olga, Jenő és Sándor. Kahán Sándor fűszernagykereske­dő. * 1910. Munkács. Középiskoláit Munkácson, egyetemi tanulmányait — 117 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom