A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Yett a világháborúban. Az orosz fron ton küzdött és hét évig hadifogságban szenvedett. F.: Széles Karolin. Gy.: Sárika és Kató. Irányi Mihály vendéglős. * 1896. Kissarkad. Iskolái elvégzése után a vendéglősiparban képezte ki magát. 1915-ben a beregszászi Uri Kaszinó vendéglőjében működött. A világháborúban katonai szolgálatot teljesített. 1927 óta önálló vendéglős Munkácson. Az E. M. N. P. tagja. F.: Podusel Mária. Iricsics Gyula m. kir. postamester. * 1882. Óbars. Középiskoláit Budapesten, a posta- és távirdatanfolyamot Pozsonyban végezte. Pályafutását Verebében kezdte, majd Léván működött. 1922 óta Oroszkán postamester. F.: Somogyi Eszter. Gy.: Gyula és Adrienne. író Gyula szabómester. * 1902. Oroszvár. Középiskoláit a lévai tanítóképezdében végezte, majd a szlovák tanítás miatt megszakította és ipari pályára lépett. A Ker. Szoc. Párt tagja volt, 1935-től elnöke, majd az E. M. N. P. elnöke. A magyar kat. par.-ság Csütörtök község kírájává nevezte ki, Komárom vármegye törv. hat. biz. tagja 1938 december óta. Istenes Ferenc vendéglős. * 1908. Udvard. Ősrégi földbirtokos család sarja, édesapja mellett gazdálkodott. Résztvett az E. M. P. mozgalmában. F.: Pejkei Mária. Gy.: Ernő, Mária, János, József. Istenes Ferenc oki. gyógyszerész. * 1884. Udvard. Középiskolái elvégzése után a budapesti Pázmány Péter egyetemen gyógyszerészi oklevelet nyert. Pályafutását, mint gyógyszerész-gyakornok Udvardon kezdte, majd Kiskunfélegyházán, Szentesen és Érsekújváron fejleszti szakismereteit. 1912ben vette át az udvardi gyógyszertárat, amit azóta önállóan vezet. Volt vm. virilis és k. virilis képv., hitelszöv. elnöke és a rk. egyház világi elnöke. F.: Paxy Etel ny. tanítónő. Gy.: Ágnes, László. Istenes József gazdálkodó. * 1891. Udvard. Iskoláinak elvégzése után mezőgazdának képezte ki magát az Istenes-család ősi udvardi birtokán, majd tényleges katonai szolgálatra vonult be. A világháború alatt, mint a 12. hgye. katonája orosz hadifogságba esett, ahonnan csak 1918-ban tért haza. A 117 kis hold kiterjedésű családi birtokon önálló gazdálkodást folytai. Különösen buza, dohány, paprika és kukoricatermelésre rendezkedett be. Több mezőgazdasági kiállításon vett részt. E. M. N. P, tagja A helyi Szöv, fel. biz. tag. O. K. H. ig. tag. F.: Németh Etel. Gy.: Etel, Margit, Ferenc. Istenes Rezső földbirtokos. * 1894. Udvardon. Iskoláit helyben végezte, majd atyja gazdaságában képezte tovább magát és 1929 óta önállóan gazdálkodik. A világháborút végigharcolta, a szerb és olasz fronton küzdött. A M P. tagja. Istenes Sándor földbirtokos. * 1888. Udvardon. Iskolái elvégzése után édesatyja birtokán tanulta a gazdálkodást, majd 1911-ben önálló lett és 25 holdas birtokán belterjes gazdálkodást folytat. A világháborúban a tüzérségnél szolgált. Kcsk. 2-szer kis e., br. vit. érem tulajdonosa. Ivancsics István gazdálkodó. * 1898. Néver. Hódmezővásárhelyen végezte a gazd. iskolát, mint ispán több éven keresztül működött. 1925-től önálló gazda, jelenleg Egyházkarcsán 45 holdon gazdálkodik. A világháborúban az orosz fronton megsebesült, mint 60%-os rokkant szerelt le. F.: Lelkes Erzsébet. Gy.: Valéria, Erzsébet, Mária, István, János, Gizella, Aranka és Éva. Ivankovits Kálmán magánzó. * 1895. Léva. Középiskoláit Besztercebányán végezte, majd Ipolynyékre ke r ült. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton küzdött. Kit. hadiékít ményes Signum Laudis a kardokkal. 2 II. o. e. v. é., 2 br. v. é., seb. é., háb. emlék é., Kcsk. A cseh megszállás alatt sok zaklatásban volt része. Ivanyovszky György gazdálkodó és kertész. * 1888. Losonc. Iskolái elvégzése után a kertészetet tanulta, majd a gortfai uradalom kertésze lett. 1902 óta önálló kertész. A világháborúban az orosz és olasz fronton teljesített katonai szolgálatot. A br. v. é. és Kcsk. tulajdonosa. 1921-ben telepedett le Ipolygalsán, ahol azóta 3 hold kiterjedésű kertészetében és 12 hold szántóföldjén önállóan gazdálkodik. Több kiállításon vett részt termeivényeivel és arany, ezüst érmeket, valamint dicsérő oklevelet nyert. F.: néhai Lasák Erzsébet. Gy.: Béla, Gyula és Irén. Iván Imre úri szabómester. * 1899. Mellek. Iskolái elvégzése után a szabóipari pályára lépett. Budapesten fejlesztette szaktudását. 1927-ben lett önálló. A világháborúban az olasz fronton küzdött. F.: Strba Sztaniszlava. Gy.: Emilia, Tibor, Valéria és Mária. ifj. Iván Péter gazdálkodó. * 1897. Csallóközpósfa. Iskolái elvégzése után a szülői háznál tanulta a gazdálkodást. A világháborúban a 20. h. gy. e. kötelékében a román fronton teljesi lett szolgálatot. Leszerelése óta önálló gazda. E. M. N. P. tagja. Közs. képv. t. t. F.: Pongrácz Julianna. Gy.: Irén, Ivány Károly ig.-tanító. * 1887. Vágfarkasd. A tanítóképzőt Nagykőrösön végezte. Pályafutását 1910-ben kezdte meg Ekecsen, ahol azóta megszakítás nélkül működik. 1926-ban lett igazgató. Tájképfestészettel is foglalkozik, képei több kiállításon elismerésben részesültek. F.: Koroknay Ilona. Gy.: Árpád és Piroska. Iványi Ferenc vendéglős. * 1879. Érsekújvár. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett, majd letöltötte tényleges katonaidejét. 1912-ben átvette atyja vendéglőjét, melyet azóta önállóan vezet. Az E. M. N. P.-nak tagja. F.: Junker Emilia. Gy.: Teréz férj. Vanek Jenő bankigazgató, Ferenc vendéglős, Erzsébet. néhai draskóczi és jordánföldi báró Ivánka László földbirtokos, v. orszgy. képv. * 1854. Felsőszemeréd. A bécsújhelyi katonai akadémia elvégzése után 1873-ban, mint hadnagyot a cs. és kir. 10. h. ezredhez osztották be és 1878-ban, mint főhadnagy nyugállományba ment. 1886-ban orsz. gyűlési képviselővé választották a lovrini, majd 1914-ben a szálkái kerületben. A koronázás alkalmával 1916-ban IV. Károly király a bárói rangra emelte és örökösjogú főrendiházi taggá nevezte ki. Az összeomlás után visszavonult felsőszemerédi birtokára. 1934ben hunyt el. özvegye: velikei és bessenyői Skublus Mária. néhai draskóczi és jordánföldi Ivánka István földbirtokos. * 1855. Palást. Középiskoláit Selmecbányán végezte. Mint joghallgató Budapesten abszolvált, majd ügyvédi gyakorlatot folytatott Ipolyságon. 1913-tól 1918-ig Hontmegye főispánja volt. Volt vm. törv. hat. biz. tag., a ,,Honti Kaszinó", a Hontvármegyei Gazd. Egyesület elnöke. 1880-ban megalapította a Honti Közlönyt. Ezenkívül is jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki. A budapesti Operaházban előadták „Alszik a nagymama" című vígoperáját. Számos lírai költemény, politikai szatíra stb. szerzője. A cseh megszállás alatt a letartóztatására küldött cseh katonák előtt agyonlőtte magát, 1919 dec. 27én. Özvegye: nedecei Nedeczky Gizella. Gv.: Ilona. lvánkovich Lajos szöv. üzletvezető. * 1903. Nagysurány. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. 1936 óta az ipolyvorbói szövetkezet üzletvezetője. Tagja az E. M. N. P.-nak. Géza bátyja résztvett a világháborúban. F.: Szüllő Mária. Gy.: György és Iván, - 112 -