A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

kod li i, 1921-ben lelt önálló gazda. Je­lenleg 14 hold földjét műveli. A világ­háborúban az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett. Atyja néhai Fe­kete János több helyi egyesületnek vezető tagja volt. F.: Simig Margit Gv.: János, Ilona és Ottilia. Feketenyéki Bérgazdaság Szesz gyára. 35 éve áll fenn. Tulajdonosa­Kohn Etel. Bérlője: Fleischmann Izi­dor. Kiterjedése: 870 hold. A gazda­ságban 200, a gyárban 45 munkaerőt foglalkoztat. Évi termelése átlag 1200 —1300 hl. szesz. Fekets Ella ref. ig.-tanító. * Duna­mócs. Pápán végezte a tanítóképzőt. Pályafutását Mócsán kezdte meg, utá­na több helyen működött. 1920 óta Dunamócson ig.-tanítónő. Atyja néhai Fekets László 37 éven keresztül mint kántortanító működött. A tanítás kö­rül kifejtett érdemeiért a magyar állam kitüntetésben részesítette. Feldmann Aladár dohány kisárus. * 1890. Alsóbaka. Középiskoláit Lé­ván végezte, majd műegyetemi hall­gató lett. A világháborúban az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett. Mint 80°/o-os rokkant szerelt le. Kit : Koronás arany érdemkereszt, nagy e. v. é., seb. é., Kcsk. 1924-ben kapta a dohánvárudai engedélyt Léván. F.: Grász Rózsi. Gy.: György. Dr. Feldmann Sándor orvos. * 1900. Koritnó. Iskoláit Vágujhelyen, Budapesten és Prágában végezte. 1927-ben telepedett le Szencen, ahol vasúti orvos is. Magyar sportklubok­nak is orvosa. F.: Schwarz Irén. leá­nya: Vera. Feldmann Zsigmond vendéglős. * 1896. Alsóbaka. Középiskoláit Selmec­bányán végezte, majd a vendéglős­iparban képezte ki magát. A világhá­borúban a 26. gye. kötelékében az orosz és olasz fronton teliesített szol­gálatot. A Kcsk. tulajdonosa, önálló vendéglős Léván. F.: Grósz Sarolta Gy.: István és András. Feledi Mór ny. izr. isk. igazgató­tanító. * 1863. Nemesabonv. A tanító­képzőt Csurgón végezte. Pályafutását mint nevelő kezdte meg. 1887-től 1893-ig a budapesti izr. fiúárvaházban tanított, utána 1926-ig Bátorkeszin működött, ekkor vonult nyugalomba. F.: néhai Grosz Franciska. Gy.: Béla mérnök, Irma és Tlona. Feledy István műszaki kereskedő, mechanikus. * 1896. Feled, ősrégi ne­mesi családból származik. Szakmáját Rimaszombaton tanulta ki. 1919-ben A Visszatért Felvidék Adattára. lett önálló. A világháborúban 1915— 1918-ig az orosz és román fronton küzdött. Kit.: I. o. e. v. é. Nőtlen. Féli Hengermalom. Alapíttatott 1917-ben, mint részvénytársaság. 3000 négyszögöl területen fekszik. Évi ter­melése cca 500 vagon. Átlag 18—20 állandó munkaerőt foglalkoztat. 1937 óta egyéni cég: Lusztig Hermann tu­lajdonában van. Felkel Alfréd József cukorgyári pénztáros. * 1891. Mahr-Karlsdorf (Morvaország). Középiskoláit Mährisch­Schönbergben végezte, majd mint vas­gyári tisztviselő működött. Később Bécsben és Stájerországban volt ma­gántisztviselő. 1918-ban telepedett le Oroszkán, ahol azóta a cukorgyár pénztárosa. E. M. N. P. tagja. F.: Hermann Rozália. Gy.: Erika és Er­vin. Felsőszeli-i Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet. Létesült 1909-ben. Alapították: Lénárt János, Bán István, dr. Stéger Kálmán, volt községi orvos. Tagok száma 5—600. Saját székháza és két külön épülete van. Az üzlet­köre Felsőszeli és környékére terjed. Elnöke: Soós Ernő, alelnöke: Dobossy Géza, pénztárosa: Czinege Lőrinc könyvelő: ifj. Hasák Lajos, igazgató­sága 5 tagból áll, felügyelőbizottsága 9 tagú, elnöke: Szombath Ferenc. Igaz­gatósági tagok: Soós Ernő, Dobossy Géza, Czinege Lőrinc, Takács Mihály és Deák János. Felsőszeli-i O. K. H. Alakult 1927­ben. Alapították: Endreffy János ev. lelkész, első elnöke Hasák Lajos ny. ig.-tanító, Belus Sándor, Szabados Já­nos és Dobosi Géza községi bíró. Üz­letköre Felsőszeli és környékére ter­jed. 120 tagja van. Saját helyiségében székel. Elnök: Dobosi Géza községi bíró, alelnök: Szombat Ferenc, pénz­táros: Bagoly István, könyvelő: Belus Sándor, felügyelő biz. elnök: Kövesi Géza. 6 tagú feliigvelőbizottsággal és 5 tagú igazgatósággal működik. Az inté­zet második elnöke: Soós Ernő tör­vénybíró volt. Fenekes János vendéglős. * 1893. Izsa. Iskolái elvégzése után Pozsony­ban kitanulta a vendéglői ipart. Részt­vett a világháborúban. Kit. II. o. e. koronás ezüst érdemkereszt, br. v. é., koronás vas érdemkereszt. Kcsk. Je­lenleg Izsán vezeti vendéglőjét. Volt községi előljáró. a helyi sportegylet megalapító tagja. F.: Kutsera Anna. Gy.: Olga. Ferenc János közs. bíró, gazdál­kodó. * 1878. Jolsvatapolca. A szülői - 81 ­háznál tanult gazdálkodni, jelenleg 40 hold földjén munkálkodik. 1938 óta Jolsvatapolca bírája. A világháború­ban az orosz és olasz fronton harcolt, ahol olasz fogságba esett. Kit. II. o. e. v. é. és br. v. é. F.: Priharczky Anna. Gy.: János. Ferencz József kőfaragómester. 1910. Várgede. Iskolái elvégzése után a kőfaragóiparban képezte ki magát, majd mint segéd, 10 éven át fejlesz­tette szakismereteit. 1939-ben alapította meg mai üzemét Losoncon. néhai Ferencz Lajos ügyvéd. * 1850. Munkács. Középiskoláit Munká­cson, egyetemi tanulmányait Budapes­ten végezte. Számos helyi egyesület tagja volt, lapszerkesztő, vm. biz. tag, városi képv. test. tag. Mint önálló ügy­véd, haláláig, 1912-ig működött Mun­kácson. Munkács város közéletében je­lentős szerepet vitt. özvegye: Balogh Emma. Ferencz László kőfaragómester. * 1891. Várgede. Iskolái elvégzése után a kőfaragói ipart tanulta ki, mint se­géd több helyen gyarapította szakisme­reteit, majd 1925-ben Rimaszombaton, 1932-ben pedig Rozsnyón önállósította magát. A világháborúban az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett. F.: Paraszti Margit. Gy.: Imre és Pál. Ferenci Bertidan gazdálkodó, Fogy. Szöv. üzletvezető. * 1892. Badaló. Is­kolái elvégzése után a gazdálkodás minden ágában kiképezte magát. A világháborúban a 65. gye. kötelékében az orosz fronton teljesített szolgálatot, ahol hadifogságba esett. 1939 óta a Fogy. Szöv. üzletvezetője. F.: Nagy Amália. Gy.: Ida és Erzsébet. Ferenczi József fodrászmester. * 1884. Komárom. Komáromban. Buda­pesten, Szombathelyen és Galántán működött, itt 1908-ban lett önálló. \ Ker. Sz. P., az ipartársulat választm. tasia volt. A 31. h. gy. e.-ben szol­gált 1918-ig. F.: Németh Teréz. 2 gyer­meke van. Ferenczy János malomtulajdonos. * 1869. Eördög. Iskolái elvégzése után atyja mellett a molnáripart tanulta, önálló molnár Aha községben lett. 1910-ben pedig Nagvmányán telepedelt le, ahol megalapította jelenlegi mal­mát. F.: Csernák Cecilia. Gy.: Trén és Jenő. Ferenczy Jenő malomtulajdonos. * 1898. Felsőaha Iskolái elvégzése után atyja mellett tanulta a molnáripart. A világháborúban a 72. kgye. kötelé­kében a román és olasz fronton telje­6

Next

/
Oldalképek
Tartalom