A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Engel I. vaskereskedő. * 1878. Dunaszerdahely. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. A világháborúban az orosz fronton küzdött. 1904-ben lett önálló kereskedő Dunaszerdahelyen. F.: Schreiber Mária. Gy.: Miksa, Salamon, Gáspár és Ervin. Engel Miksa fűszer- és gyarmatárucég. Losonc. A cég 1908-ban alapíttatott. Nagyban és kicsinyben foglalkozik fűszer-, csemege- és gyarmatárucikkek eladásával. Nyolc állandó alkalmazottat foglalkoztat. Engel Miksa kereskedő. * 1880. Léva. Középiskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett, majd 17 éven át fejlesztette szakismereteit. 1908-ban telepedett le Losoncon, ahol megalapította jelenlegi üzletét. F.: Link Kamilla. Gy.: Borbála és Magda. Elfer Mór vegyeskereskedő. * 1887. Balassagyarmat. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. Jelenleg Dunaszerdahelyen önállóan vezeti üzletét. F.: Engel Fanni. Gy.: Nándor, Sándor, Dávid, Izsák és Margit. Engel Pál gyarmatárukereskedő. * 1899. Léva. Középiskolai tanulmányait Léván végezte, majd Hamburgban és Budapesten képezte ki magát a kereskedői pályára, 1921 óta az 1850-ben alapított Engel-cég beltagja. A világháborúban a 9. tüzérezred kötelékében az olasz fronton teljesített szolgálatot. F.: Löwy Teréz. Gy.: János és István. Engel Sámuel vaskereskedő. * 1901. Nagytapolcsány. Iskolái elvégzése után a vaskereskedői szakmát tanulta ki. 1928-ban lett önálló kereskedő. Egyik fivére a világháborúban hősi halált halt. F.: Türk Magda. Gy.: Ibolya. Engel Sándor üzemvezető. * 1905. Erdőköz. Középiskoláit Selmecbányán végezte. Pályáját Iglón kezdte, majd tudását külföldön fejlesztve 1930-tól üzemvezetője a Latorica rt. szolyvai fürésztelepének. Elnöke a helyi túristaogyesiiletnek. Engel betéti társaság, gyarmatáru nagykereskedés. Alapíttatott 1850-ben. Alapítója volt Engel Izsák, 1882-ben fia: József vette át az üzlet vezetését. 1920 óta Engel Pál vezeti. 1934 óta betéti társaság. 9 állandó munkaerőt foglalkoztat. Engter Andor magánzó. * 1877. Csúcsom. Budapesten végezte a középiskoláit és a felsőépítő ipariskolát. Mint építőmester Budapesten szerzett képesítést. 29 éven keresztül Rozsnyón önállóan működött. Volt ipartestületi elnök. A cseh megszállás alatt sok zaklatásnak volt kitéve. F.: Küffer Mária. néhai Engler Andor vendéglős. * 1852. Rozsnyó. Iskolái elvégzése után a szabóipart tanulta ki. Közben letöltölte tényleges katonaidejét. Leszerelése után átvette apósa vendéglőjét, melyet önállóan vezetett és 17 hold földjén gazdálkodást folytatott. 1915 ben hunyt el. F.: néhai Keszi Julianna. Gy.: Andor, Juliska, Margit. László és Károly a világháborúban hősi halált halt. Engli Róbert vendéglős. * 1893. Rónaszék. Iskolái elvégzése után a kovácsmesterséget tanulta ki. A Hortobágyi csárdánál 50 sikeres fúrást végzett. 1935-ben megalapította mai üzletét. A csehek elvitték Beregszászba. Ott toloncházba csukták. 1937-ben öt évi fegyházra ítélték. Ebből 18 hónapot töltött ki és a magyar bevonuláskor kiszabadult. F.: Fábián Ilona, 2 gyermeke van. Erdélyi Alajos gazda, közs. közgyám. * 1872. Nádszeg. 1898 óta önállóan gazdálkodik saját birtokán. 1939 óta közgvám. F.: Wirth Ágnes. ifj. Erdélyi József gazdálkodó. * 1901. Uszkában. Gazdasági felsőszakiskolát végzett. Utána szülei birtokán gazdálkodott. 1924-ben töltötte le tényleges katonaidejét a cseh hadseregben. F.: Vincze Julianna. Gy.: Emil és Ferenc. szomodi Erdélyi Zsigmond gazdálkodó. * 1897. Régi nemesi családból származik. Középiskoláit Pápán végezte, utána atyja földbirtokán gazdálkodott. 1937 óta magánzó. A világháborúban az orosz és olasz fronton küzdött, ahol megsebesült. Kit.: II. o. ezüst v. é., bronz v. é., Kcsk. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Székely Jolán tanítónő, 1924-től ~Nagysallóban működik. Gy.; Kornélia. Erdődi Tivadar ig.-tanító. * 1899. Csallóközvárkony. Tanítói oklevelét Modorban szerezte 1908-ban. Nagymagyarban lett tanító. Mint tart. hadnagy az olasz és francia fronton küzdött, a Sig. Laudis tűnt. ki. 1931ig Nagymagyaron működött, műkedvelő sziniegyesületet alapított és több városban is szerepelt vele. A Hit. Szöv. 12 éve elnöke, a fogy. szöv.-nek ügyv.-elnöke, 1939 óta a kismagvari népiskola ig.-tanítója. Kultúrházat építtetett színpaddal, élénk szinikultúrát fejlesztett ki nejével, Buday Erzsébet tanítónővel együtt. Pedagógiai és történelmi műveket írt. A jár. közm. liga vál. tagja. Erdős Géza vendéglős. * 1899. Pereszlény. Középiskolái elvégzése után a MÁV szolgálatába lépett és mint tisztviselő 1919-ig működött. Peresžlényben lett önálló kereskedő, majd 1926-ban Ipolyságon vendéglőt nyitott. 1937 óta szikvízgyártással is foglalkozik. Több egyesület tagja. F.: Gágyor Mária. Gy.: Géza. néhai Erdős Mihály kávéháztulajdonos. * 1878. Padány. A vendéglősszakmát Bonyhádon tanulta ki, majd 1913-ban kávéházat alapított, melyet elhunytáig vezetett. Résztvett a világháborúban. Halála után felesége, Jurg Hanna vette át az üzlet vezetését. Gy.: Sándor, Gabriella, Andor, Jenő, Imre. Dr. Erényi Margit oki. tanárnő, k. ig.-tanítónő. * Dunaszerdahely. Középiskoláit Pozsonyban, az egyetemet Pécsett végezte. A pozsonyi Orsolyazárdában kezdte meg pályafutását, 1932-től Kisudvarnokon működik, 1938tól igazgatói minőségben. A megszállás alatt többízben tanújelét adta izzó magyarságának. néhai Erényi Károly m. kir. telekkönyvvezető. * 1871. Dunaszerdahely. F.: Donhauser Filoména oki. óvónő, a dunaszerdahelyi Milleneumi óvóda vezetője volt, 1919-ben vonult nyugalomba. 1921 óta lakik Nagyudvarnokon. Gy.: Margit és Béla. özv. Ertinger Józsefné vendéglős. * 1867. Léva. 1922-ben lett önálló vendéglős Léván. Tagja a Jézus Szíve társaságnak, a Rózsafüzérnek, a Skapulárénak. Férje, néhai Ertinger József 1917-ben hunyt el. Ernst Sándor ig.-tanító. * 1896. Galgóc. Iskolai tanulmányait Galgócon és Nagyszombatban, tanítóképzőt Modoron végzett. Tanítói oklevelet 1915-ben nyert. A világháborúban a 12. hgye. kötelékében az orosz és olasz fronton teljesített szolgálatot. Az e. Sign. Laudis, a hadiékítményes br. Sign. Laudis, a II. o. e. v. é., a br. v. é. és a Kcsk. tulajdonosa. Tanítói pályafutását Nyitraegerszegen kezdte, Bényen folytatta, majd 1932ben Nyitranagykér ig.-tanítója lett. A Hitelszöv. és Fogj'. Szöv. vezetőségi tagja. F.: Vogth Etel. Gv.: Mária és István. i Ermt Károly hentesmester. * 1914. Bátorkeszi. Iskolái elvégzése után a húsiparban képezte ki magát, majd mint segéd 3V2 éven át fejlesztette szakismereteit. 1937 óta önálló mester Karván. F.: Tóth Margit. Gy.: Gitta. „Erzsébet" Hengermalom. A malmot 1931-ben vették át a jelenlegi tulajdonosok: Schwarz Fülöp és Schlesinger Béla. Modern berendezéssel, korszerűen, felszerelve, villanymeghajtással működik. Napi őrlési teljesítménye kb. 125 q búza. A malom ~ 76 —