A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Csontos Gyula gazdálkodó. * 1888. Nagygéres. Szülei mellett sajátította el a gazdálkodást. 1918-ban lett önálló. 15 hold földön kezdte meg a gazdál­kodást, melyet 40 holdra növelt. Részt­vett a világháborúban. 3 és fél évig orosz fogságban szenvedett. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Balogh Jolán. Gv.: Erzsébet és Gizella. Csontos Lajos gazdálkodó. * 1875 Ekei. Régi nemesi családból szárma zik. Ifjúéveit szülei birtokán töltötte. 1907-ben önálló gazda lett 100 hold földön, melyet később 148 holdra nö veit. A világháborúban az orosz fron Ion küzdött. Tagja az E. M. N. P.­nak. F.: néhai Somogyi Mária. Gy.: Gizella, István, Mária. Csonka István gépész és kovács­mester. * 1895. Komáromcsehi. Iskolái elvégzése után kitanulta a kovácsmes­terségét. Mint segéd több helyen fej­lesztette szaktudását. Résztvett a világ­háborúban. Kit.: török félhold, br. v. é., szolg. kereszt és Kcsk. 1928-ban lelt önálló. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Viczitál Mária. Gy.: István és Erzsé­bet. Csonka Sándor gazdálkodó. * 1898 Lontó. Iskolái elvégzése után a cipész­mesterséget tanulta ki. Önálló cipész­mester volt 1934-ig, majd a gazdálko­dásra tért át. A világháborúban az orosz és olasz fronton küzdött. Kit. II. o e., br. v. é., vaskereszt és Kcsk. F.: II id végi Etel. Gy.: Margit. Csontos Vilmos költő és asztalos mester. * 1908. Garamsalló. Iskolái elvégzése után az asztalosipari pályára lépett. 1936-ban lett önálló mester. Több verseskönyve jelent meg. Tagja az E. M. N. P.-nak. Atyja, Csontos István végigkiizdötte a világháborút, vitézzé avatása folyamatban van. Csorba Zoltán ruhakereskedő. * 1904. Kolozsvár. Érettségije után a köz­gazdasági egyetem hallgatója volt Bu­dapesten, majd 1939-ben ruhakeres­kedést nyitott. F.: Busettó Margit. Csőlle Alajos kisbirtokos. * 1868. Alsónyárasd. 1885 óta önálló gazda. 65 holdja van. 1910-től 1919-ig községi bíró volt. Képv. test tag, iskolaszéki gondnok, szöv. felügyelő, biz. lag és elnök, volt községi pénztáros Három fia, Ernő, Ignác és Lajos vett részt a világháborúban. F.: Nagy Emma. . Csölle Ernő gazdálkodó, közs. bíró. * 1893. Alsónyárasd. 1924-ben lett ön­álló gazda, jelenleg 85 hold saját föld­jén gazdálkodik. A világháborúban ka­tonai szolgálatot teljesített. 7 év óta bírája Pódafa községnek. Tagja volt az E. M. N. P.-nak. F.: Sebő Cecilia. Gy.: Cecilia, Margit és Tibor. Csölle István vendéglős és hentes­mester. * 1894. Alsónyárasd. Iskolái el­végzése után a hentes mesterséget ta­nulta ki. 1914-ben lett önálló Alsónyá­rasdon. 1917 óta Csallóközaranyoson, mint hentes és vendéglős munkálko­dik. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Liszkay Mária. Gy.: István, Imre és Aladár. Csölle Ignác ig.-tanító. * 1896. Al­sónyárasd. A tanítóképzőt Esztergom ban végezte el, majd Alsónyárasdon fejlesztette tudását. 1923-ban Lidérte­jcdre került mint tanító. Jelenleg mint igazgató működik. F.: Póda Cecilia. özv. Csörgey Imréné gazdálkodó. * Ollétejed. Iskoláit Dunaszerdahelyen végezte, majd 1889 ben férjhez ment C.sörgey Imre közs. bíróhoz, aki 1932­l>en hunyt el. Gy.: Imre, Lajos, László. Mária, Juliska és Ilonka. Csörgői áll. népiskola. 1870-ben ke­letkezett. Az első tanítója Magyar György volt. Az új iskola 1889-ben épült. A felszabadulásig 3 tanerős volt, jelenleg 2 tanerőből áll az oktatósze­mélyzet. Csörgői r. k. templom. Építésének ideje pontosan nem állapítható meg. Felszentelték 1718-ban. 1810-ben res­taurálták. Ebben az időben Csörgő község lélekszáma kb. 600 volt. na­gyobbrészt rk. vallásúak. A templom alatt ősi családi sírbolt van: az alsó­regmeci és csörgői Hericz-családé. özv. Csucsliegyi Gyuláné postames­ter. * Székesfehérvár. A középiskoláit Székesfehérváron végezte, ulána Buda­pesten a m. kir. posta szolgálatába lé pett. 1938-ban került Bucsra, ahol 1939-ben postamester lelt. Férje, néha : Csucshegyi Gyula végigküzdötte a vi lágháborút és 1938-ban, mint nyugal­mazott postatiszt hunyt el. Csunyó András nyug. bányász. * 1881. Berzéte. Iskolái elvégzése után a kerékgyártó szakmában képezte ki magát. 1899-ben Amerikába vándorolt ki, ahonnan 1908-ban hazatérve Sajó­házára keriilt a kincstári bányába. A világháborúban a szerb és olasz fron­ton küzdött. Kit.: 1. és II. o. e. v. é. és Kcsk. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Král Margit. Gy.: Mária. Margit, And­rás, István, Jolán, Piroska. Csuvara László szabómester. * 1893. Léva. Iskolái elvégzése után a szabóipart tanulta ki. Mint segéd több helyen működött. A ilágháborúban az orosz és szerb fronton küzdött. 1921-ben lett Léván ónálló mester. Öccse, István a világháborúban hősi halált halt. Az E. M. N. P.-nak vezető tagja. F.: Szeniczay Ilona. Gy.: Mar­git, László és Zsuzsanna. Csuz Ferdinánd gazdálkodó. * 1889. Fülekpüspöki. Iskolái elvégzése után a MÁV szolgálatába lépett, majd Fülek állomáson mint v.-fékező működött. 1919-ben a csehek elboesájtották a vasúti szolgálatból. Ekkor gazdálkodni kezdett, jelenleg is önálló gazda. E. M. N. P. tagja. F.: Csaba Matild. Gy.: Gyula, József, Mária és Ernő. Csécsi és Rozmaring-major. A bir­tok 600 kat. holdas. A mai kor követelményeinek megfelelő gazdasági felszereléssel rendelkezik, saját szesz­gyára van. Átlag 13 családnak és 3 havidíjasnak nyújt megélhetést. Tu­lajdonosok: Csillag Károly és dr. Beck Géza. Intéző: Ilerczka Zoltán. Cséfalvay Béla malomtulajdonos és kovácsmester. * 1896. Felsővámos. Iskolái elvégzése után a kovács-szak­mát tanulta ki, majd mint segéd több helyen működölt. 1935-ben Kisudvar­nokon darálómalmot alapított, amely­be a gépeket saját maga szerelte be. Résztvett a világháborúban, az olasz fronton küzdött. Kit. Seb. ér. Kcsk. F.: Fekete Erzsébet. Gy.: Mária. Jolán, Erzsébet és Béla. id. Cséfalvay Béla gazdálkodó. *. 1885. Cséfalva. 1911-ben lett önálló gazda. Jelenleg 30 hold saját földje van. Résztvett a világháborúban és hadifogságba esett. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Mészáros Mária. Gy.: Ilona, Mária, Gizella, Katalin, József. özv. Cséfalvay Jánosné vizimalom­lulajdonos. * 1872. Albár. Férje 1927 ben hunyt el. Özvegye vezeti jelenleg a vízimalmot. Béla fia az olasz fronton küzdött, ahol megsebsült. Gy. : Béla. Mihály, Mária, Róza, Anna, Etelka, Ágnes és Vince. Cséfalvay Miklós gazdálkodó, közs. bíró. * 1894. Iveszölcés. Szülei birtok­kán tanult gazdálkodni. A világhábo­rúban az orosz és olasz fronton küz­dött. Kit. II. o. e. v. é., br. v. é. és Kcsk. 1939 óta bírája Keszölcés köz­ségnek. Tagja az E. M. N. P.-nak. Szá­mos helyi egyesület tagja. F.: Takács Ágnes. Gy.: Dezső, Julia, Miklós és Já­nos. patasi Csémy Alajos gazdálkodó. * 1887. Csallóköztárnok. Iskolái elvég zése után a szülői háznál tanulta a gazdálkodást. 1912 ben postaszolgá­— 64 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom