A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

•tagja voll a M. P .-nak, melynek helyi alelnöke. Tagja az rk. iskolaszéknek, igazgatósági tagja az Úrbéres Egyesü­letnek, igazgatósági tagja a szövetke­zetnek és felügyelőbizottsági tagja az OKH-nak. F.: Dömény Mária. Hat gyermeke van. Bondor László Zsigmond tanító és h. kántor. * 1919. Nőtincs. Iskolái el­végzése után tanítói képesítést szerzett Jászberényben 1938-ban. Kántori vizs­gát Miskolcon tett. 1939 január óta Alsószeliben működik mint tanító. Bonyhádi Samu fakereskedő. * 1869. Csütörtök. 1907 óta önálló Szen­cen. Fiait a csehek 1919-ben internál­ták. Képv. test. tag volt 1918-ig. F.: Fleischmann Janka, 9 gyermeke van. Borbély János gazdálkodó. * 1880. Pozsonyeperjes. Atyja mellett tanult gazdálkodni. 1911-ben húsvizsgálói tanfolyamot végzett Budapesten, azóta a község húsvizsgálója. Résztvett a vi­lágháborúban, az orosz fronton küz­dött, tábori csendőr-tanfolyamot vég­zett és mint tizedes szerelt le. F.: Szo­irolay Mária. Gy.: Sándor, Karolina, Gizella és Viktória. Borbély Lajos szikvízgyáros. * 1897. Tardoskedden. Iskolái elvégzése után katonai szolgálatot teljesített s csak 1919-ben szerelt le. A cseh meg­szállás alatt magyarsága végett sú­lyosan adózták. A Magyar Párt lelkes tagja. Borcsányi Lehel kereskedő. * 1913. Léva. A kereskedelmi akadémiát Po­zsonyban, az exportakadémiát Léván végezte el. Pályafutását Léván mint banktisztviselő kezdte, majd nagy­bátyjától átvette szaboüzemét, melyet a mai napig is vezet. Több cikke je­lent meg magyar újságokban. Atyja a világháborúban fogságba esett és oit eltűnt. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Máthé Józsa. Bordács Gyula gazdaságvezető. * 1893. Szene. Atyja mellett gazdálko­dott, majd sertéskereskedő lett. 1934 óta gazdaságvezető Vágvecsén bátyja gazdaságában. A világháborúban a szerb fronton küzdött. F.: Gruber Emi­lia. Gy.: Rózsi, Frigyes, Rudolf és Lajos. Bordács László műszaki tisztviselő, malomvezető. * 1892. Szencz. A fém­ipari szakiskolát Pozsonyban végezte el. 1914 óta a Vágsellyei Műmalom és Áramfejlesztő rt. malomvezetője. F.: Horváth Julia. Gy.: László és Zsig­mond. Bordács Vince gazdasága. 317 hold saját és 200 hold bérletből áll. Fő­kép szarvasmarhaliízlalással foglalko­zik. Gazdasági felszerelése a mai kor igényeinek megfelelő. A gazdaság ve­zetője Bordács Gyula és Szolik József ispán. Több családnak nyújt megélhe­tést. id. Borka Gábor gazdálkodó. * 1867. Guta. Ifjúéveit szülei gazdaságá­ban töltötte. 1900-ban lett önálló gaz­da. 19 hold földön kezdte meg a gaz­dálkodást. Birtoka ma 47 hold. Részt­vett a világháborúban. F.: Rigó Te­réz. Gy.: Mária, Teréz, Gábor, József, Margit, Emma és Róza. Borkesz János gazdálkodó. * 1893. Őrhegy. Atyja mellett tanult gazdál­kodni. A világháborúban az orosz és román fronton harcolt s mint szakasz­vezető szerelt le. Leszerelése után a Majláth-birtokon gazdálkodott. 1924­ben a dr. Hajne-féle birtokra kerüli és itt mint vezető-gazda működil: F.: Molnár Mária. Gy.: János és Iloaka. Bornemisza Gábor áll. gyermek­menhely-gondnok. * 1903. Majdanka. Iskoláit Beregszászon végezte, majd a közigazgatási pályára lépett. Mint jegyző 14 évig teljesített szolgálatot, majd gyermekvédelmi intézményeknél működött. 1938 óta a munkácsi nyo­morék gyermekek menhelyének gond­noka. Az E. M. N. P. tagja. Kazinczy Társaság tagja. F.: Kovács Mária. Gy.: Gabriella. Bornstein Dávid kereskedő. * 1886. Ipolynyék. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. Önálló ke­reskedő 1910-ben lett Drégelypalán­kon, 1912-ben pedig Ipolynyéken, ahol üzletének vezetése mellett 35 kat. hold bérleten gazdálkodik. A világ­háborúban az olasz fronton teljesített szolgálatot. A br. v. é. tulajdonosa. F.: Weiner Olga. Gy.: Magda, Erzsé­bet és Oszkár. Boros Ferenc gazdálkodó. * 1860. Felsőszeli. Gazdálkodását 2 hold föl­dön kezdte, melyet 35 holdra növelt. Tagja az E. M. N. P.-nak. A cseh megszállás alatt sok zaklatásban volt része. F.: Bakó Teréz. Gy.: Mária, Jusztinia, Anna, Hedvig, Ilona és Margit. Boros Géza gazdálkodó. * 1898. Béla. Az elemi iskola elvégzése után atyja mellett kezdett gazdálkodni. A világháborúban az olasz harctéren küzdött, 1918-ban szerelt le. Utána Bélán önálló gazda lett, tagja az E. M. N. P.-nak. Boros György sütőmester. * 1907. Gerlice. Iskolái elvégzése után a sütő­ipart tanulta ki. Rimaszombaton gyara­pította szakismereteit, majd 1938-ban Rozsnyón megalapította mai sütödé­jét, melyet önállóan vezet. Boros István asztalosmester. * 1907. Bény. Iskolái elvégzése után az asztalosipart tanulta ki. Ismereteit Ko­máromban, Nyitrán és Pozsonyban bővítette. Utána Béla községben önálló mester lett. .Atyja a világháborúban hősi halált halt. F.: Szlobodnyik Má­ria. Gy.: László, Károly és Katalin. Boross Bálint gazdálkodó, k. bíró. * 1872. Köröstarcsa. A szülői háznál tanult gazdálkodni, majd letöltötte tényleges katonaidejét, utána építkezé­seknél mint munkavezető működött. 1908-ban a MÁV szolgálatába lépett és pályafelvigyázói rangban vonult nyu­galomba. 1926-ban telepedett le Barka­szón, 1935 óta Barkaszó község bírája. A csehek sokat üldözték magyarsá­gáért. F.: Sütheő Mária. Gy.: Ilonka és Ferenc. Boross Zoltán járásbírósági elnök. * 1876. Földes. Debreceuben végezte az egyetemet. 1913-ban lett járásbíró­sági elnök, Feleden. A csehek Rima­szombatra helyezték az ottani törvény­székhez, de ismét visszahelyezték Fe­ledre. Itt volt 1934-ig. Az E. M. N. P. alapítótagja. F.: fornetti Makray Er­zsébet. Dr. Boross Zoltán ügyvéd. * 1906. Rimaszombat. A pozsonyi egyetemen tette le az ügyvédi vizsgát. 1937-ig jog­gyakornokként dolgozott. Attól fogva katonai szolgálatot teljesít. A csehek többízben meghurcolták, házkutatást tartottak nála. Irodalmi munkásságot fejtett ki a felvidéki magyar lapoknál. Bors Joachim gazdálkodó. * 1892. Macháza. Iskolái elvégzése után a csa­ládi birtokon tanulta a gazdálkodást. A világháborúban a 72. gy. e. kötélé kében az orosz és olasz fronton tel­jesített szolgálatot. Az !.. o. e. v. é., a II. o. e. v. é., a br. v. é. és a Kcsk. tulajdonosa. E. M. N. P. tagja. Közs. képv. t. t. F.: Nagy Rozália. Gy.: Fe­renc, István, Mária, Rozália és Er zsébet. Borostyán Zoltán ny. körjegyző. * 1862. Munkács. Iskoláit Nagyváradon végezte. Pályafutását mint s. jegyző kezdte Beregszöllősön, ahol 40 éven át teljesített szolgálatot, majd nyugalomba vonult. Borsody Béla ny. ig.-tanító. * 1871. Kenyeri. Középiskoláit Szombathelyen, a tanítóképzőt Győrben végezte. Okle­velet 1901-ben nyert. Több községben - 53 — r

Next

/
Oldalképek
Tartalom