A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

id. Bese László gazdálkodó.* 1867. Megyercs. Iskolái elvégzése ulán szü­lei mellett gazdálkodott. 1893-ban lett önálló gazda. Jelenieg 28 hold földön gazdálkodik. A cseh megszállás alatt anyagilag és erkölcsileg támogatta az F.. M. N. P.-ot. F.: Kovács Julianna. Gy.: Julianna, László, Eleonóra és Géza. Bezák János • vendéglős. * 1888. Nagybosány. Iskolái elvégzése után a szíjgyártó-iparban képezte ki magát Résztvett a világháborúban. 1918--tól 1930-ig önállóan működött iparában, majd a vendéglői szakmára tért át. 1932-ben telepedett le Kéménden, ahol üzletét azóta önállóan vezeti. F.: Mi­kulás Gizella. Gy.: Mária, Gyula és Béla. Bihari Károly gazdálkodó. * 1885. Sárosoroszi. A szülői birtokon tanult gazdálkodni. 1910-ben lett önálló gaz­da. A világháborúban az orosz fron­ton küzdött. Megalapító tagja az E. M. N. P.-nak. Nős. Négy gyermek atyja. Bihari László dohánykisárus. * 1882. Komárom. A borbélymesterséget tanulta ki, mint segéd több helyen munkálkodott. 1907-ben lett önálló Komáromban, ahol iparát 30 éven ke­resztül folytatta. A világháborúban az orosz és olasz fronton küzdött. 1938­ban lett dohánykisárus. F.: Nagy Ju­lianna. Gy.: László és Ilona. Bihary Mihály vendéglős. * 1895. Olaszliszka. Iskolái elvégzése után a vendéglői ipart tanulta ki, mint se­géd több helyen működött. 1938-ban önálló vendéglős lett, amikor bérbe vette mai vendéglőjét, mely 20 éve áll fenn. Résztvett a világháborúban, az olasz és szerb fronton küzdött, hat szor sebesült, majd orosz fogságba esett, ahonnan 1921-ben szabadult. F.: Janik Rozália. Gy.: László, József. Id. Bihari Sándor gazdálkodó. * 1865. Sárosoroszi. Atyja mellett ta­nult gazdálkodni. A világháborúban az orosz fronton küzdött, egyszer se besült. Jelenleg 12 hold földön gazdái kodik. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: néhai Tordi Erzsébet. Gv.: Lajos és Paula. Bikreszt József kereskedő és gazdál­kodó. * 1910. Szőllőske. Szőllőskén és Rodrogszerdahelven végezte iskoláit. Utána atyja gazdaságában működött. 1932-ben lett önálló gazda. Atyja a világháborúban hősi halált halt F.: Tóth Erzsébet. Gy.: Katalin. Biky Ákos gazdálkodó. * 1887. Ti­vadarfalva. 6 gimnáziumot végzett ľ láramarosszigeten. Utána a szülői háznál gazdálkodott. Elnöke az E M. N. P.-nak. Egyházmegyei tanácsbíró. A mezőgazdasági bizottság tagja. F.: Szabó Irén. Gy.: Sándor. Biky Gábor földbirtokos. * 1890. Tivadarfalu. Iskoláit Máramarosszige­ten és Szatmárnémetiben végezte. Utá­na a családi birtokon gazdálkodott. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. Alelnöke az E. M. N. P.­nak. F.: Kardos Emma. Gy.: Piroska, Margit, Irén és Gábor. Bilakovits Sándor gazdálkodó, tej­üzemtulajdonos. * 1891. Szernye. Atyja mellett sajátította el a gazdál­kodás alapismereteit. A világháború­ban az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett. Leszerelése után újból gazdálkodott, majd 1938-ban tejgyüjtő és feldolgozó telepet létesített. F.: Kajla Zsófia. Gy.: Zoltán, Elvira és József. Bilkó István gazdálkodó. * 1876. Keszegf alván. Ifjúkorában a szülői gazdaságban segédkezett, 1913 óta ön­állóan gazdálkodik. A világháborúban orosz fogságba esett. A M. N. P. aktiv la g ja volt F.: Rreztvák Mária. Bilkó Lőrinc gazdálkodó. • * 1884. Keszegfalván. A hentes- és mészáros­ipart tanulta ki, szakmájában, mint segéd és üzletvezető működött, melyet 1919-ben gazdálkodással cserélt fel. A világháborúban az olasz, orosz és ro­mán fronton küzdött. Kcsk. és br. v. é tulajdonosa. Bing József kereskedő. * 1875. Rác­keve. Kunszentmiklóson tanulta ki a kereskedői szakmát, utána több város­ban fejlesztette szakismereteit. 1905­ben Pelsőcön megalapította üzletét. A világháborúban az orosz fronton küz dött, ahol fogságba esett. F.: Lichten­stein Ida. Gy.: Ilonka. Binéth Sámuel kereskedő. * 1905. Érsekújvár. Iskolái elvégzése után atyja mellett tanulta a kereskedői szakmát. Atyja halála után 1935-ben átvette a családi üzlet vezetését. F.: Lefkovits Gitta. Gy.: Gáspár. Binnctter Mihály ostyagyár-tulaj­donos. * 1887. Bátorkeszi. Közép­iskolái elvégzése után kereskedelmi akadémiát végzett Pozsonyban, majd atyja mellett az ostyagyártást tanul­la. A világháborúban a 26. kgye. kö­telékében az orosz fronton teljesí­tett szolgálatot, ahol meg is sebesült. 1919-ben telepedett le Érsekújváron és 1929-ben alapította meg ostyagvá­rát.amelvben átlag 40 állandó mun­^ 49 ­kaerőt foglalkoztat. F.: Beck Etel. Gy.: Olga, Ervin és Emil. Binetter Miklós szikvízgyáros és szeszkereskedő. * 1898. Bátorkeszin. Iskolái elvégzése után az italszakmá­ban képezi ki magát, majd végigkiizdi a világháborút és később a Nemzeti Hadsereg tagja volt. 1924 óta önálló, Gremium, Ipartestület és Kereskedelmi testület tagja, minden hazafias ma­gyar szociális megmozdulás lelkes résztvevője. Biriky Sándor gazdálkodó. * 1884. Balazsér. 40 hold földön önállóan gaz­dálkodik. A világháborúban az orosz, román és olasz fronton küzdött. Kit.: I. és II. o. ezüst v. é., br. v. é. és a Kcsk. F.: Krajník Anna. Gy.: Mihály és Malvin. özv. Bíró Ádámné, szül. Stemmer Vilma gazdálkodó. * Nagyudvarnok. 1901-ben Töbörétén férhez ment Biró Ádám gazdálkodóhoz. Férje elhunyta, 1915 óta önállóan gazdálkodik 33 hold földjén. Tagja az E. M. N. P.-nak. Gy.: Mária, Viktória és Flórián. Bíró Elek kereskedő. * 1917. Ba­dalo. Iskolái elvégzése után a keres­kedői pályára lépett. Szakismereteit a badalói Fogy. Szöv.-nél fejlesztette, majd mint üzletvezető 3^2 éven át ugyanott működött. Biró Géza gazdálkodó, közs. bíró. * 1891. Töböréte. Régi nemesi család­ból származik. 1911-ben önálló gazda lelt Hegybeneéten, jelenleg 25 hold földjén gazdálkodik. A világháború­ban az orosz és olasz fronton küzdött. Kit.: br. v. é., Kcsk. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Domonkos Erzsébet. Gy. : Mária, Erzsébet és Gizella. nagyrecskei Biró György fakeres­kedő. * 1898. Nagyszabos. ösi nemesi családból származik. Középiskoláit Dobsinán, felső ipariskoláit Brassóban végezte, majd a nagyszabosi papírgyár tisztviselője lett. A világháborúban a 16. hgye. kötelékében teljesített szol­gálatot az orosz és román harctéren. A Kcsk. tulajdonosa. Leszerelése után Füleken működött, mint tisztviselő, majd 1935-ben önálló fakereskedő lett. E. M. N. P. tagja. F.: Gere Mária Mag­dolna. Gy.: Györgyike és Béla. Bíró György elektroműszerész * 1902. Balassagyarmat. Iskolái elvégzése után az autó- és elektroműszerész-ipar­ban képezte ki magát, majd 14 éven át, mint segéd fejlesztette szakismere­teit. 1926-ban telepedett le Losoncon, ahol megalapította jelenlegi üzemét, amelyben 2 állandó alkalmazottat fog­A Visszatért Felvidék Adattára. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom