A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Nemeskosiiti rk. egyházközség. Az egyházközség 1809 óta áll fenn, de már 1788 óta vezettetnek anyakönyvek. Az első káplán 1812-ben Zruten János volt. A templom 1845-ben épült, egy toronnyal, 1500 személyes befogadóképességgel. Németh Géza rk. lelkész. * 1905. Guta. Középiskoláit Komáromban, a teológiát Nagyszombatban végezte. Pappá 1931-ben szentelték. Pályafutását Komáromban kezdte, majd Nagycétényben, Somorján, Ipolyságon és Zsélyen működött. 1937 óta Óvár rk. hitéletét tevékenyen vezeti. Köz;;, képv. test. tag. A Levente Egyesület elnöke. Novinszky Gusztáv plébános. * 1871. Budapest. A theológiát Budapesten végezte. Mint káplán több helyen működött. 1911-ben lett plébános Kajaion. 1931 óta Dercsikán mint plébános működik. domaniczi Nyitray Béla ref. lelkész. * 1906. Tusa. A gimnáziumot Hajdúböszörményben és Eperjesen, a theológiát Sárospatakon végezte. Pályafutását Sárospatakon kezdte meg, utána több helyen működött. 1931-ben került Bátyú községbe, ahol jelenleg vezető lelkésze a ref. egyháznak. 1932ben megalapította az Orsz. Magyar Dalos Szövetséget. Több helyi egyesület vezető tagja. F.: Szentimrey Aranka. Gy.: László és Zsuzsanna. Nyitranagykéri rk. egyházközség. * Az egyházközség egykorú feljegyzések szerint 1332-ben alapíttatott. Anyakönyvek 1371 óta maradtak fenn. Lélekszáma kb. 2900. 8 osztályos, 8 tanirős iskolát is tart fenn. Az iskola 1843 óta működik. O Oremus János ref. lelkész. * 1901. Homok. Sárospatakon érettségizett. 1921—1935 között Feketepatakon lelkészkedett. 1935 óta Csépén tevékenykedik. F.: Tihos Ida. Két gyermeke van. Óvári rk. egyházközség. A plébánia 1810-ben épült. Anyakönyvek 1787 óta vezetnek. A templom 1883-ban épült ujjá. Az oltárkép értékes régi festmény: Magyarországi Szt. Erzsébetet ábrázolja. Hívek száma: 493. P Padány Ref. Egyház. 1784-ben épült a temploma, 12 presbitere és 2 gondnoka van. Iskolája 3 tantermes és 3 tanerős. Tanulók száma: 100. néhai Pál Bertalan ref. lelkész. * 1853. Örös. Sárospatakon végeziiskolai tanulmányait. Mint s.-lelkész több helyen munkálkodott, majd Örösön ref. lelkész lett. i914-ben hunyt el. Özvegye Pál Mária. Gy.: Béla fia résztvett a világháborúban, Ilona és Lenke. Pap Kovácli Árpád ref. lelkész. * 1886. Berhida. Középiskoláit és a teológiát Pápán végezte. Pályáját Illaván kezdte meg, mint segédlelkész. 1924bcn került Vágfarkasdra, ahol jelenleg mint ref. lelkész működik. Tagja az E. M. N. P.-nak. A csehek üldözték magyarságáért. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. Kit.: polgári hadi érdemrend. F.: Sebestyén Margit. Gy.: Margit, férj. dr. Petry Győzőné. Papp István ref. lelkész. * 1878. Kistárkány. Középiskoláit és theológiai tanulmányait Sárospatakon végezte. Pályafutását 1902-ben mint káplán kezdte. 1904-ben Nagykövesden r. lelkész lett. 1927 óta Legenyén működik s a ref. hitéletet tevékenyen vezeti. F.: Morvay Etelka. Gy.: Etelka, Ilona, István, Miklós és Jolán. Papp Sándor gör. kath. lelkész. * 1890. Nyírkovász. Ungváron érettségizett. 1934 óta Tiszaujlakon lelkész. Az E. M. N. P. tagja. F.: Suba Irén. Négy gyermeke van. Parais Árpád ref. lelkész. * 1898. Madar. Középiskoláit és a theológiát Pápán végezte. 1922 ben szakvizsgát, 1924-ben papivizsgát 1925-ben vallástanári vizsgát tett. Pályafutását, mint hitoktató a mezőtúri áll. leánygimná ziumban kezdte, 1922-ben. Később Komáromban és Nemesócsán, mint s. lelkész működött. 1928 óta a somorjai ref. egyházközség lelkésze. A világháború alatt harctéri szolgálatot is teljesített, Kcsk. jogosult. E. M. N. P. tagja. A közs. kulturális életének tevékeny vezetője. F.: Hauptvogel Antónia. Gy.: László és Eva. Patay Gyula ref. lelkész. * 1902. Középiskoláit Komáromban, theológiai tanulmányait Losoncon végezte. Pályafutását Alsószecsén kezdte 1929-ben, mint s. lelkész. 1935 óta Nagypeszek ref. hitéletének tevékeny vezetője. F.: Akucs Katalin. Gy.: Zsuzsanna. Patay Károly nyug. ref. espereslelkész, volt püspök. * 1860. Szodó. ösi nemesi család sarja. Theológiai tanulmányait Sárospatakon végezte. 1881-ben nyerte diplomáját. 1921-22ben h. püspök volt. Széleskörű irodalmi munkásságot fejtett ki. Komáromban megalapította a magyar tanítóképzőt. F.: néhai Klára Ilona. patai Patay Miklós ref. lelkész. :t= 1876. Szodó. Pápán végezte a theológiát. Működését 1901-ben kezdte meg. 1904-tői Kisölved község lelkésze. Tagja az E. M. N. P.-nak. Bátyját, Patay Lászlót, a csehek 1920-ban agyonlőtték. F.: néhai Jókai Irma. Tizenhárom gyermeke van. Pátkay István r. k. plébános. * 1901. Újbánya. Régi nemesi családból származik. Selmecbányán érettségizett, a theológiát Nagyszombaton végezte. Pályafutását Récsén kezdte meg, mint káplán. Utána több helyen működött. 1938-tól Kőkeszi plébánosa. Páskaházai Ref. Egyház. Önálló anyaegyház, van temploma, iskolája 1 tanerős. Lélekszáma: 321. Lelkésze: Csontos László, gondnoka: Körösi Sándor, tanítója: Tóth Tibor. Pásztor Valér plébános * ]893. Középiskoláit Székesfehérváron, Esztergomban, a theológiát Esztergomban végezte. Pályafutását Stomfán kezdte meg. 1935-ben került Szelőczére, ahol mint plébános működik. Résztvei! a világháborúban. Dr. Pécsi Gusztáv rk. plébános. * 1874. Brassó. Középiskoláit Budapesten és Esztergomban, a teológiát Rómában végezte. Pályáját Ipolyságon kezdte meg, majd 20 éven keresztül Esztergomban bölcsészet tanár volt. 1918 óta Nagyölved község plébánosa. A világháború alatt tábori lelkész volt. Számos cikke jelent meg a tudományos lapokban és több színdarabját játszották. Pelsőci Ref. Egyház. A reformáció ideje óta áll fenn. Templomát a műemlék-bizottság 1939-ben műemlékké nyilvánította. Harangjait 1932-ben vették a hívek adakozásából. Pelsőci Ref. Otthon. 1936-ban alapították. Jelenlegi gondnoka: R. Pulen Lajos, aki anyagilag is támogatta. Könyvtára 500 kötetes. Pelsőci r. k. Egyház. 1825 óta áll fenn, anyakönyvei 1825-től vannak, temploma 1901-ben épült. Iskolája 1 tanerős. Peredi izr. egyház. A templom 1901ben, iskolája 1900-ban épült. Az iskola egy tantermes, egy tanerős. Peredi Róm. Kath. Népiskola. Két épülete van, 10 tantermes és 11 tanerős. Az egyik iskola 1756-ban, az új épület 1904-ben épült. Ifjúsági könyvtára 370 kötet, tanítói könyvtára 220 kötet. Igazgatója Hüttner József. i — 14 —