A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Í;eii szentelték pappá. Pályafutását Somorján kezdte meg. 1936 óta Alistál község plébánosa. M okos Kál món ref. lelkész. * 1892. Kisujfalu. Iskoláit Pápán végezte. 1922 óta Madaron lelkész, egyházme­gyei tanácsbíró. Háború alatt mint katonai lelkész működött. A mátyus­földi lelkészegyesület elnöke, számos ifj. és kulturális egyesület vezetője. A E. M. N. P. és a felvidéki magyar Kultúregyesület tagja F.: Udvardy Margit. Moskovics Sámuel kerületi főrabbi. * 1903. Gálszécs. Középiskoláit Mára­maroszigeten, a theológiát Ungváron végezte. 1929-ben nevezték ki. 1928 óla működik Nagypaládon. F.: Rainitz Olga. Gy.: Márkus, Béla, Noémi, Erna. N-Ny Nagy Sándor ref. lelkipásztor. * 1907. Nemeshódos. Iskoláit a pozsonyi ev. líceumban, tanulmányait Losoncon és Edinburghban végezte. A helyi Szemke elnöke, fogy. szöv. ügyv. el­nöke. F.: Galambos Katalin. Nagy József róm. kath. plébános * 1881. Hegymagas. Középiskoláit Gyö rött, a theológiát Győrött és Budapes­ten végezte. Mint s. lelkész több he­lyen működött. 1916 óta Pozsonyeper­jesen plébános. A község krónikása ľ.'33 óta. Nagy Péter esperes-plébános. * 1883. Várkony. A theológiát Eszter­gomban végezte. Pályafutását Udvar­don kezdte, majd 7 évig Perbéten mint káplán működött, 1917-ben Kur­lakeszi plébánosa lett. A cseh meg­szállás alatt élete veszedelemben for­golt a nemzeti lobogó kifüggesztése miatt. A plébánia 1755-től önállóan működik, azóta vannak írott anya­könyvek. Temploma román stílusú. Iskoláját a róm. kat. egyházközségi­tartja fenn. Az iskola 5 tantermes és 5 tanerős. Káplánja :Zoród Ede. Nagy Sándor ref. lelkész. * 1900. Csallóközaranyos. Középiskoláit Ko­máromban. a theológiát Pápán vé­gezte. 1926-ban segédlelkész volt Csallóközaranyoson, utána Kisujfalun működött, majd 1929 óta Alistál lel­késze. F.: Nagy Irén. Gy.: Erzsébet, Zsuzsanna és Ilonka. Nagyberegi lief. Iskola. Már 1535 ben fennállott. A jelenlegi iskola 1908­ban épült; 6 tantermes, 6 tanerős és 1 óvodája van. Tanulói száma 406. Az iskola tanítóit a csehek sokat üldöz­ték. Igazgatója 1932 óta Fory József, aki egyben a kántori leendőket is el­látja lluszli József tanítóval együtt. Nagymácsédi r. k. templom. Gróf Esterházy Ferenc, a plébánia kegyura 1872-ben építtette. 2400 személy be­fogadóképessége van. A plébánia első plébánosa Abrahámffy István volt. Nagymadi ref. egyház. Fából és náddal fedve. 1786-ban épült temp­loma. 1925-ben új templom építését határozta el az egyház, az alapkövét már elhelyezték. A harangját Domon­kos Vince és Márk Géza ajándékozta. A lelkészlakást 1911-ben építették ujjá. 1 elkésze: Tóth Zsigmond. N agy hindi rk. egyházközség. 1332­ben már fennállott. Temploma 1779­ben épült. Lélekszáma: 483. Nagypeszeki ref. egyházközség. Az egyházközség 1655 körül alakult. Anya­könyvei 1798-tól vannak. Temploma 1908-ban épült. Lélekszáma: 435. Leányegyháza: Tergenye, amelynek lé­lekszáma: 1(11. Nagypakai rk. egyházközség. Ala­píttatott 1678-ban. Első temploma 1868-ban épült. 1937-ben lebontották a régi templomot és a régi szentéllyel kiegészítve ujat épílettek. Az új temp­lom befogadóképessége: 800 lélek. Kegyura a gróf Pálffy-család. A temp­lomban függ Szent László értékes vá­szonra festett olajképe. A festmény kb. 100 esztendős. Nagykövesdi rk. egyházközség. 1773-ig a parókia Pácinban volt. A világháború elölt 13 községre terjedt ki 3200 hívővel. A trianoni béke elsza kitolta Nagy kövesd tői Pácint s többi leányegyházait, úgyhogy ezidölájl csak négy község tartozik hozzá (Nagykö­vesd, Kiskövesd, Szomotor, Örös). hí­vek száma összesen: 517. Temploma a vároldalon épült 1810-ben a vár kövei­ből. Szent József tiszteletére. Nagyöluedi rk. egyház. Már a Xlil században fennállott. Kegyúri temp­lom. Anyakönyve 1700 óta van. Je­lenlegi plébánosa dr. Pécsi Gusztáv. Iskolája 1700 óla áll fenn, 5 tanerős. Nagysurányi k. elemi népiskola. Régebben felekezeti iskola volt, 1934 óta községi kezelésben van. Az épület modern, mai igényeknek megfelelő. 0 tanterme van, 12 tanerőt foglalkoztat. Növendékek száma: 517. Tanítási nyelv: szlovák. Tanítói és ifjúsági könyvtárral rendelkezik. Nagysurányi rk. Egyházközség. Mint önálló plébánia 1290 óta áll fenn. Temploma 1517-ben épült, amelyet a török uralom alall megszentségtelení­tenek, majd 1720-ban Bosnyák István nyitrai püspök újjáépíttetett. Ezt a régi templomot 1936-ban teljesen le­bontották, a tornyok kivételével, amelyek mint barok történelmi mű­emlék, . stílszerűen restauráltattak. 1938-ban épült fel az új kéthajós, ke­reszthajós templom, amely kb. 3000 lélek befogadására alkalmas. Hossza 40'/» ni, szélessége 18—22 m. Az Egy­házközségnek 15 osztállyal működő elemi népiskolája is van, amelynek tanítási nyelve szlovák. Az egyház lé­lekszáma: 9000. Egyházi nyelv: szlo­vák. Nagysurányi Aut. Ortodox Izr. Hit­község. Az 1780-as évek óta áll fenn. Mindig önálló voll, sől régebben Ér­sekújvár is a rahhinátus körzetébe lartozotl. Saját temploma 1916-ban épült. Tagjainak száma: 140. Feleke­zeti iskolát több mint 80 éve tart fenn. Az iskolának jelenleg 3 tanterme van, 2 tanerőt és hiloklatót foglalkoz­tat, növendékeinek létszáma átlag 70—75. Tanítási nyelv: magyar. A hitközség elnöke: Ehrenfeld Dávid. Alelnök: Weisz Jenő. Pénztáros: Braun Henrik. Naszuetter Ferenc rk. plébános. * 1883. Esztergom. A teológiát Eszter­gomban végezte. Pályáját Ipolynyéken kezdte meg mint káplán. 1917 óla Ipolvszécsénykén mint plébános mű­ködik. Tagja az E. M. N. P.-nak. I)r. Náthán Nándor izr. főrabbi. * 1909. Nagysurány. A rabbiképzőt és az egyetemet Budapesten végezle. Pá­lyafutását 1937-ben kezdte meg Lé­ván. 1938-ban megválasztották főrab­binak. Atyja résztvett a világháború ban. F.: Sebestyén Klára. Negyedi Róm. Kath. Egyház. A temploma 1780-ban épült. Első vezető plébánosa Farkas István volt. A temp­lom befogadóképessége 1600 személy. 1912-ig a nyitrai püspökség volt a kegyura. Negyedi r. k. iskola. 1903-ban épült, 1930-ban bővítették ki. 5 tantermes és 5 tanerős. Jelenlegi igazgatója: Munka Lajos. Nemes Kálmán ref. lelkész. * 1870. Ekei. Iskolai tanulmányait Sopronban és Pápán végezte. Pályafutását mint s.-lelkész Nagy megy eren kezdte meg, majd Somorján 31 éven keresztül mű­ködön. 1928 óla Apácaszakállas község ref. lelkésze. F.: Oszvald Ilona. Gy.: Sándor (dr. oki. vegyészmérnöki, Ka­talin. Imre (oki. tanító) és Béla Igyii­mölcskertész). - 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom