A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Ipolyvorbó község plébánosa. Atyja Baján az áll. főgimnázium igazgatója volt. Bándy Endre ev. esperes. * 1865. Tényő. Középiskolákat Győrben és Sopronban, főiskolát Sopronban és Halléban végzett. Pappá 1889-ben avatták. Pályafutását Komáromban kezdte mint káplán, majd Miskolcon működött. 1893 óta Léván esperes. E. M. N. P. tagja. F.: Cziglan Amália. Gy.: Endre, László és György. Bánkeszi rk. elemi népiskola. 1812­ben alapították. A jelenlegi iskola épülete 1905-ben épült fel. Az iskola 8 osztályos és 11 tanerős. A tanítási nyelv főeg szlovák. Óvodája is van. Baraxa Lajos ref. lelkész. * 1887. Dernő. Rozsnyón érettségizett, a teoló­giát Sárospatakon végezte. Pályafutá­sát mint segédlelkész Egerszögön kezdte meg. 1915-ben került Berzétére, ahol azóta megszakítás nélkül műkö­dik. A helybeli fogy. szöv. ügyv. igaz­gatója, több egyesület.vezető tagja. F.: Knoth Katalin. Gy.: Lajos László, Er­zsébet és Katalin. Barsbaracskai Ref. Iskola. 1517-ben létesítették. A jelenlegi iskola 1900­ban épült. Berendezése a mai kor igé­nyeinek megfelel. Temploma 1909-ben épült. Bartalos Gyula r. k. plébános. * 1902. Busocz. Középiskoláit Pozsony­ban és Esztergomban, a teológiát Nagyszombaton végezte. Pályafutását Naszvadon kezdte meg. 1937-től mint plébános Helembán működik. A ese hek magyarságáért sokat üldözték Bary Gyula ref. lelkész, esperes. * 1880. Beregszász. Középiskoláit Sáros­patakon, teológiai tanulmányait Deb­recenben végezte. Pályafutását Bereg­szászon kezdte, majd Beregdarócon működött. 1914 óta Nagybereg ref. hitéletének tevékeny vezetője. 1932 óta esperes. A Fogy. Szöv. elnöke. Egyházm. közpénztár vezetője. A cseh uralom idején hazafias magatartása miatt letartóztatták. E. M. N. P. tag­ja. F.: Bodáki Ida. Gy.: Ilona, Ida és Judit. Bátorkeszi Ref. Egyház. 1560-ban alapították, 1849-ben újjáépítették. Lé­lekszáma 1000. Iskolája a templom­mal egyidős, 3 tantermes és 3 tanerős. Lelkésze Lelkes Ferenc. Béla község elemi iskolája. 1868­ban alapította Bródy Zsigmond és a községnek adományozta. 2 tanerős és 8 osztályos, a növendékek száma 110. Van tanítói és ifjúsági könyvtára. Le­venteegyesülete 55 tagból áll. Beregsomi Ref. Egyház. 1605-ben keletkezett. 1768 óta van írott anya­könyve. A ref. lelkek száma 893. Az egyházhoz egy tanya tartozik. Bernitz Manó izr. hilk. rabi. * 1882. Réte. Pozsonyban végezte isko­láit. 1908-ban lett első rabi. 1908— 24-ig Pásztón, majd Szencen műkö­dött. F.: Friedmann Regina. 4 leány­gyermeke van. Bertók Béla ref. püspök. * 1873. Munkács. Középiskoláit és a theoló­giát Sárospatakon végezte el. Mint lel­kész több helyen működött, majd Munkácsra került, ahol 1923-ban püs­pökké választották. A ref. egyház lap­jának 1923-tól 1938-ig szerkesztője volt. Tagja az E. M. N. P.-nak. F.: Sihor Erzsébet. Gy.: János, Erzsébet és Irén. Boda Miklós, Felsőszeli plébánosa. * 1873. Jaák. Ősrégi nemesi család sarja. 1898-ban szentelték pappá Esz­tergomban. Egy évig természetrajz-föld­rajz-szakos egy. halig, volt Budapesten. Működött mint káplán Szentmihályfán, Balassagyarmaton, Egyházgellén és Tallóson. 1903-tól Felsőszeli plébánosa. A cseh zászló kitűzésének megtagadá­sáért és magyar hazafias dalok éne­keltetéséért a csehek állandóan üldöz­ték. A világháborúban a hadiözvegyek és árvák gondozása terén fejtett ki maradandó értékű működést. Nevéhez fűződik a templom restaurálása és freskókkal való díszítése, két új iskola építése, harangok és orgona beszerzése, kántori lak építése, tanítói állások szervezése. Bodrogszerdahelyi görög kath. egy­ház. Temploma 1772-ben épült. Az egy­házközséghez tartozik Bodrogszerda­hely, Kisbodor, Zemplén és Bodrog­mező. Anyakönyvek 1776 óta vannak. Hívek száma: 1660. Az egyház keretén belül több vallásos egyesület működik. Bodrogszerdahelyi görög kath. is­kola. 1890-ben alapíttatott. Az iskola 1 tanerős. Növendékeinek száma: 54. Ez a szám állandó emelkedést mutat. Bognár Gergely rk. plébános, szent­széki tanácsos. * 1868. Pósfa. Közép­iskoláit Pozsonyban, theológiai tanul­mányait Esztergomban végezte. Pappá 1892-ben szentelték Esztergomban. Pá­lyafutását Pozsonypüspökiben kezdte, mint káplán, majd 31 évig volt plébá­nos Dunahidason. 1927 óta gutái plé­bános, 1926 óta szentszéki tanácsos. A kai. tankönyvek kiadására alakult Szt. Ágoston Társulat elnöke, E. M. N. P. helyi csoportjának díszelnöke, a Hitelszövetkezet és Fogy. Szöv. elnöke, az Alsócsallóközi Ármentesítő Társu­lat IV. körzetének elnöke. 1939-ben a Magy. Érdemrend tiszti keresztjével tünteltetett ki. Bohuss Rezső rk. plébános. * 1892. Érsekújvár. Ugyanott érettségizeti, Budapesten és Bécsben keleti keresk. akadémiát, Kalocsán theológiát vég zeit. Kúlán és Temerinben volt se­gédlelkész. Hazafias magatartása miatt a szerbek két évre fogságba ve­tették. 1926-ban a Fehérmegyei Hír­lapnál volt újságíró. 1929-től 1937-ig Bősön volt plébános. Jelenleg Balony­ba n plébános. Az E. M. N. P.-nak já­rási elnöke. A világháború alatt tá­bori lelkész volt őrnagyi rangban. Bori Ref. Egyház. Az Egyházat a reformáció korában létesítették. Anya­könyvét 1779 óta vezetik. A ref isko­lát 1914-ben építették. Egy tanerő, 73 tanuló. Lelkésze: bicskei és biszterczi Kovács Károly. Bősi róm. kat. elemi iskola. 1897­ben épült. 1937-ben kibővítették és modernizálták. 10 tantermes. Könyv­tára 127 tanítói és 218 ifjúsági köny­vet tartalmaz. Igazgatója Skriba Gyula. Bősi Róm. Kat. Plébánia. A temp­lom tiszta gót stílusban épült. 1720 óta van írott anyakönyve. A templom­nak több értékes tárgya van. Kegyura gróf Üchtritz Amadé. Kántora Roba­rek János. Buczna Vilmos rk. esperes-plébá­nos. * 189. Hontpalást. Középiskoláit Selmecbányán, theológiai tanulmányait Esztergomban végezte. Pappá 1913­ban szentelték. A világháborúban az orosz fronton tábori lelkész volt. Pályafutását Selmecbányán és Hegy­bánján kezdte, majd Alsóbágyon mű­ködött. 1938 óta Nagykálna plébáno­sa, 1939 április óta esperes. A cseh uralom alatt fogságot szenvedett. Bukó Lajos ref. lelkész. * Tőke­terebes. A gimnáziumot és a theológiát Sárospatakon végezte. Pályafutását 1925-ben Magyarsason kezdte meg. 1929-ben került Nevetlenfaluba a ref. egyház élére. Résztvett a világháború­ban. pataki Bussay Tivadar plébános, pápai kamarás, tb. kanonok. * 1877. - 4 — r

Next

/
Oldalképek
Tartalom