A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Zeherje. A legrégibb gömörmegyei községek közé tartozik. A pápai tizedszedök is nyilvántartják már az 1233—37. években. 1413-ban a Derecsényiek birtokában van a község. Később a Rákosok és Korponayak, a báró Luzsénszky-, a Szakáll-, Polgáry-, Rakovszky- és Csemniczky-családok gazdálkodtak rajta. Ref. temploma a reformáció idejében már fennállott, azóta többször restaurálták. Külterülei lakott helyei: Barányipuszta, Cigánytelep, Eresztvénypuszta, Lengyelszöllő. A község területe 1189 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 409. Zemplén. Már a rómaiak idején lakott hely s a honfoglalás korában erősség volt. Egykorú oklevelek számtalan változatban említik nevét s leggyakrabban szerepel Zemlin, Zemlyn, Zemlun, Zemplen, Zemplum, Szemlien, Zemplein, Zemplény, Szemlén elnevezés alatt. IV. Béla névtelen jegyzője szerint Árpád fejedelem itt fogadta Zalán bolgár fejedelem kiküldötteit. Az első Árpádházi királyok alatt hatalmasan kibővül vára, mely 1220-ból mint királyi vár bír említéssel. A XIV. század elején Mic bán ivadékai a várurak, majd elcserélik a királlyal, ki azután a várat Drugeth Miklósnak adja. A századok folyamán nemesi birtokot szerez itt a Chernud, Joó, Abay, gróf Csáky, gróf van Dernath, gróf Almássy, Kazinczy, Péczely, majd korunkban a gróf Andrássy-család. 1685-ben Rákóczi György rövid időre kezében tartja. A kuruc idők kezdetén pusztult el hatalmas vára s ma már csak a földvár áll. 1803-ban az egész község leégett. A történetírók némelyike nevét a szlovák Zem plna szavakból származtatja, ami földet jelent. Ref. temploma a XVII. század, a gör. kat. templom a XIX. század elejéről való. A község területe 2549 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 677. Zétény. A községhez tartozik mint külterületi lakott hely: Cigánytelep. A község területe 3785 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 932. Zobor. Első említése 1449-ben történik s ez időben a Lorántffy-család fészke. 1587-ben Bajezid aga hűbérbirtoka, majd teljesen elpusztult s évszázadokon át hiányzik az adóösszeírásokból. Prónay Antal a XVIII. század elején morvaországi telepesek kel népesíti be. Hozzátartozik: Nyárjaspuszta. A község területe 572 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 259. Zone. Az Árpádházi királyok alatt pozsonyi várföld, majd II. Lajos 1524ben a gellei érsekségnek adományozza. Később királyi tulajdon, majd a XVII. század végétől a Pálffy grófok birtoka. Hozzátartozik Sóvetőpuszta. A község területe 443 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 305. Zsarnó. Okleveles első említését 1606-ban találjuk, mikor is Bocskay István fejedelem egyik rendeletében Telegdy Márton és neje Zegedy Katalin kezén említi. A török alatt jórészt elpusztult, de később újra telepítették. Több emberöltőn át a Koós-család birtoka. Ref. temploma 1810-ben, kath. temploma 1822-ben épült. A község területe 1251 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 524. Zsebes. A község keletkezése és története ismeretlen. Területe 841 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 393. x Zseliz. Első írásalakjában Ziliz néven szerepel. A XIV. század közepéig a koronabirtokok között tartják nyilván, majd csere útján a Becsei-család lesz a földesura. A családba házasodott Dessewffyek és Eszterházyak révén előbb az Eszterházy-, majd a Szakmáry- és gróf Amadé-családok birtokába kerül a községhatár. Később ismét Eszterházyak a földesurai, hogy végül a gróf Breunner-család kezébe kerüljön a termékeny uradalom. Zseliz a legkiemelkedőbb szerepét a kuruc szabadságharc alatt játszotta. Bottyán János nagy hadi jelentőségű hidat veretett itt a Garamon. 1706-ban maga Rákóczi Ferenc is tábort vert itt, 1709-ben ismét. Ezidőtájt Zelész, Zselez és a tót Zelezov alakjában írják a község nevét. Itt, az Eszterházy-kastélyban alkotta Schubert, a nagy osztrák zeneköltő, mint az Eszterházy grófkisasszonyok zenei nevelője „A szép molnárné" c. halhatatlan dalciklusát. A község külterületi lakott helyei: Albertmajor, Árokmajor, Gereblye, Karolinamajor, Kerekudvar, Rozinamajor. A község területe 6389 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 3173. Zsély. Okleveles első említéséi 1290-ben találjuk, amikor is Péter honti főispán halála után özvegye átengedi itteni birtokát rokonainak, Bettér zólyomi főispánnak, Demeter pozsonyi főispánnak és Detre fia Miklósnak. Bettér a Balassák voltaképeni őse s a birtok évszázadokon át a Balassa család kezén volt. A török alatt Ali török tiszt, majd Hasszán szécsényi szandzsákbég hűbérbirtoka. A török eltakarodása után újra a Ba lássák kezére kerül. Későbbi birtokosa még a Horváth, Koháry és királyi donáció folytán a gróf Zichycsalád. Az összeomlás előtt gróf Zichy Nándor volt a birtok haszonélvezője. A zsélyi Sósárfürdő gyógyvizét sokan keresik fel. Hozátartozik Bikamájpuszta, Forráspuszta, Karikáspuszta, Ortáspuszta, Peszerény, Sósárpuszta. A község területe 3260 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1228. Sokat szenvedett a prágai elnyomás alatt. Zsemlér. Egyike a szentbenedekrendi apátság 1075-ben kelt alapítólevelében említett községeknek. A község, mely az eztergomi káptalan birtokai közé tartozott, Zemlér, Zsemlyér és Zsemlét alakban szerepel a későbbi századok folyamán. A község területe 770 kat. holt. lélekszáma a visszacsatoláskor 366. Zsigárd. A Zsigárd nemzetség törzsfészke. Róbert Károly király 1309-ben adományozta a Zsigárdyak ősének s e nemzetség kezén maradt közel másfélszázadon át, majd ami kor a reformáció idején javaikat elkobozták, Zsigárdot az esztergomi érsekség kapta meg s nagyrészt napjainkig megtartotta itteni birtokát. A szabadságharc idején határában ütközet volt s az ágyúlövedékek a községet felgyújtották. A csehek húszesztendős erőszakos uralma alatt a község magyarsága sokat szenvedett. Hozzátartozik Érsekmajor. A község területe 4224 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 2601. Zsip. A község neve Jsyp alakban a pápai tizedjegyzékekben is feltalálható. 1460-ban mint Balogvár birtoka szerepel és attól kezdve azzal együtt váltakoznak földesurai. Ujabb időkben a Coburg hercegi család és a Fáy-család szereztek a határban birtokot. A község környékén van Bodolló-puszta, mely régen önálló község volt, így 1460-ban is. Református temploma régebbi eredetű, építésé- 77 — r