A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Ncvetlenfalu. Még az Árpádházi ki­rályok alatt benépesült és a XV. szá­zad derekáig Deákfalva néven szere­pelt. Szájhagyomány szerint a Deák­család fajtalan hírében állott s ami­kor a család kihalt, a községbeliek szégyenlették falujok nevét, azt nem is használták s így történt, hogy ami­kor a század végén egy portyázó ka­tonai csapat parancsnoka megkérdezte egy községbeli hajadontól, hogy mi a neve a községnek, a leányzó így vá­laszolt.: „Ez névtelen falu". Állítólag innen maradt rajta mai neve. A prá­gai kormányzat környékén cseh-mor­va családokat telepített. Hozátartozik: Kosánláz. A község területe 1368 kat. hold s lakóinak száma a visszacsato­láskor 806, ebből r. k. 332, ref. 232, gör. kat. 182, izr. 52, felekezeten kí­vüli 8. Nyír. A tatárjárás előtti évtizedek­ben már fennáll a község. 1249-ben IV. Béla adományaképpen Archinus kamaragróf birtokába kerül. Két 'v­századdal később a győrödi Pobor­család birtokában találjuk. A mohácsi vész esztendejében elhagyott hely és ekkor „Barthamas földe" néven említi egy összeírás. A XVII. és XVIII. szá­zadokban Nyér alakban írják nevét. Ekkor az Ebeczky- és a Sipeky-család osztozkodnak határán. Később a Breu­ner grófok, valamint örököseik bír­nak nagyobb birtoktesteket itt. Hoz­zátartozik Nyírpuszta. A község terü­lete 1388 kat. hold, lélekszáma a visz­szacsatoláskor 477. Nyitrakiskér. A község területe 295 kat. hold, lélekszáma a visszacsato­láskor 294. Nyitramalomszeg. A Huntpázmán­család ősi birtoka volt a község a honfoglalás óta, így említik az 1274 és 1379 évekből származó okiratok. Ezek „Zig", illetve Malomszegh néven so­rolják fel a községet. Később itt is földbirtokosok a Bosnyák-, Károlyi-, Turcsányi-, Motesiczkv- és Pongrácz­utódok. Legutóbb a Károlyi-család ke­rült előtérbe. A községhez tartozik Ondrohópuszta. A község területe 2369 kat. hold, lélekszáma a visszacsatolás­kor 1076. Nyitranagykér. Már 1113-ban fenn­állt a község. Ekkor a nyitrai várhoz tartozott, számos más községgel együtt. Nagykér földesura régi idők­től fogva az esztergomi érsekség, mely kegyúri fennhatóságot is gyakorolt az itteni kath. egyház felett. Igen regi 3 róm. kath. templom is, amelyet 1763­ban építettek újjá. 1883-ban nagy tűz­vész pusztított a községben. A község területe 291 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 2470. O Óbást. A községhez tartozó külte­rületi lakott hely: Óbásti. puszta. A község területe 1460 kat. hold, lélek­száma a visszacsatoláskor 468. Ógelle. Az Árpádházi királyok alatt a gellei érseki szék jószága. II. Lajos 1524-ben kelt diplomája már mai ne­vén említi. 1553-ban az adóösszeírók mint királyi birtokot jegyezték fel. Ké­sőbb a Pálffy grófokat uralta. A köz­ség területe 936 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 282, ebből róm. kath. 279, izr. 3. Ógyalla. Első okleveles említése 1357-ből származik Possessio Gylla alakban. Két évszázadon át pusztaként szerepel és csak a XVI. század végén népesül községgé, amikor is már a Thasy- és Zzigmondics-család bírja. A következő évszázadban a Sánta-, Fe­kete-, Csajághy-familiákat találjuk még itt birtokban. 1697-ben a Konkoly nemzetség jut itt uradalomhoz s mind­inkább gyarapodva, a birtok kezükön marad másfél évszázadon át. A XVIII. században birtokosként szerepelnek még a Ghyczy-, Baranyay- és Csuzy­familiák is. Ógyallán európai hírű csillagvizsgáló és meteorológiai inté­zet van. Mindkettőt dr. Konkoly­Thege Miklós, a kiváló astronomus alapította saját birtokán 1870-ben, majd a kitűnően felszerelt csillagdát drága műszereivel egyetemben 1899­ben a magyar államnak adományozta s azóta mint Konkoly-alapítványú as­trophysikai observatórium szerepel hivatalosan. A csillagda legértékesebb műszerei közé tartozik a Mercz-féle 6 hüvelykes refractor, a Howe-féle normálóra, az Arway-féle Boxchrono­meter és Gothard-féle spectograph. A cseh megszállás elől 1919-ben a fon­tosabb műszereket elmenekítették és az intézet 1938 őszéig Budapesten, a Svábhegyen működött, majd a vissza­csatoláskor visszakerült eredeti he­lyére. Ógyallához tartozik Kis- és Nagy-Konkoly, Vék, Giczi, Révai, Ba­lázstag, Kovács és Zöldállás-puszta. Konkoly-puszta már a XII. században falu volt és Fényes szerint Thege ku­mai vezér bírta. E vezér ivadékai a Konkoly-Thegék. 1356-ból királyi dip­loma Konkoly-Thege Miklóst és Pé­tert említi itt birtokosként. A török időkben megsemmisült. Vék-puszta elsőnek 1247-ből bír említéssel Weyk alakban az Apor-, majd a Pozsár­család birtokában. A török alatt szin­tén elpusztult, de később többször fel­bukkan különböző királyi adományo­zások során. Öhaj. Árpádházi királyaink idejé­ben az esztergomi érsekség birtokában találjuk. Temploma, mely a török hó­doltság idején pusztult el, 1332-ben már fennállott. A töröktől egyébként is sokat szenvedett a község. A XVII. és XVIII. században két különálló, bár egymáshoz közelfekvő Óhaj nevű köz­séget ismerünk: Kis- és Nagy-Ohajt. Hozzátartozik Herminapuszta. A köz­ség területe 2959 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1565. Oldalfala. A község területe 878 kat. hold, lélekszáma a visszacsatolás­kor 376. Olgya. Ouga néven már 1251-ben létezett s határa pozsonyi várbirtok. 1358-ból Olga alakban bukkan fel s ez időben már az Olgyai-család kezén. 1380-ban Olgia-nak írták s 1488-ban Mátyás király egy oklevele Ogya né­ven említi. Birtokos volt itt az idők folyamán még az Udvarnoky- és Ba­csák-család is. A község területe 1543 kat. hold s lakóinak száma a vissza­csatoláskor 291, valamennyi r. kath. Ollétejed. A XIII. században csak egy Teyed nevű község szerepelt. Va­lószínű, hogy később oszlott ketté, Li­dértejed és Ollétejed községre. Mind­két községnek a századok folyamán azonos sorsa volt. A XIII. században pozsonyi várbirtok, majd az Elleu­teyedy-, később Előtejedi-, Méhes- és Balogh-családoknak van itt birtoka. Ollétejed elsőnek a XVII. században merül fel s nevét Ollé nevű régi nemesi birtokosától vette. Hozzátartozik még Rongytelep. A község területe 527 kat. hold s lakóinak száma a visszacsato­láskor 194, valamennyi róm. kath. Oroszka. A lekéri apátság legállan­dóbb javadalmai között szerepel. Ar­pádházi királyaink alatt népes, jól művelt községhatár. A XIII. század közepe táján egy oklevélben Oronov néven szerepel. Hozzátartozik mint külterületi lakott hely a Garamvölgyi cukorgyár. A község területe 1029 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 803. Oroszvég. A község területe 1411 kat. hold, lélekszáma a visszacsatolás­kor 3107. Osgyán. A községhez tartozó kül­területi lakott helyek: Bába völgy. Ke­rekrét, Kishegymeg, Pást, Szépbokor, Zabzó, Zsidó. A község területe 6257 kat. hold, lélekszáma a visszacsato­láskor 1219. Ósva. A község keletkezése és tör­ténete ismeretlen. Területe 1732 kat. hold s lakóinak száma a visszacsato­láskor 511. Otrokocs. A községhez tartozó kül­területi lakott hely: Otrokocsi puszta. - 59 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom