A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

pet játszani. Másfélévtized multán Soós György özvegye kegyelmet nyer s visszakapja itteni birtokát. Utána leányágon a Klobusitzky grófokra száll. A XIX. század végétől azonban Windischgraetz hercegnek, Jósika bárónak és a Gedeon-családnak volt itt birtoka. Hozzátartozik Cigánytelep, Homoktanya, Rózsatanya. A község területe 2212 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1171. Magyar lakossága a csehek alatt sok zaklatásnak volt kitéve. Nagylég. Okleveles első említését 123y-bol találjuk s ez időben pozsonyi várbirtok. Az 1553. évi adóösszeirók a Sárkány- és Zomor-familiák Jtezén jegyzik lel. A XVII. század végétől a szullo-család a földesura, de e birtokot lööü körül a Gálfyaknak zálogosítják el. Az összeomlás előtt a Benyovszky grófoknak, a Petöcz- és Bacsák-családnak volt itt nagyobb birtoka. Plébániája 1328-ban már fennállott, temploma a XVII. században épült. A cseh megszállás alatt a prágai kormányzat cseh-morvákat telepített a magyaroktól kisajátított két nagyobb birtokon. Hozzátartozik Tösepuszta, Gálhézpuszta, Nagyhegypuszta, Vörösbuzahelypuszta, Sárrétpuszta. A község területe 2946 s lakóinak száma 051, ebből róm. kat. 640, ev. 1, izr. 4. Nagylúcs. Első irott nyoma egy örökségi levélben 1302-ből maradt fenn s Felsewluche néven írták. Ez időben Chugud fia András gróf örökli a Bartal-nemzetség itteni birtokát. A XV. században Szilass-Lucsi-nak is nevezték. 1553-ban az adóösszeírók jegyzékében Nagy-Luche alakban fordul elő a Lipcsey- és Pálffy-család kezén. Későbbi birtokos még itt az Aranyossy, Macholányi, Unger, Jiringen, Lienzboth, Bartal-család. Hozzátartozik Antóniamajor, Nádaslakpuszta, Nagysómajor. A község területe 1621 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 435, ebből róm. kat. 421, ref. 7, ev. 1, gör. kat. 1, izr. 5. Nagymácséd. A XIV. század végéről merül fel neve elsőnek Mahid alakban. Ez időbeni birtokosát azonban nem jegyezték fel. 1553-ban az adóöszszeírók Báthori András és a Domini de Borostyánkő kezén találják. Idővel az Esterházy grófok szerzik meg, majd a XIX. század végén Alsasse d'Hennin hercegnő vásárolja meg az Esterházyak itteni uradalmát. A csehek alatt magyar lakossága sokat szenvedett. A község területe 2574 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 2320. Nagymad. Azelőtt Mad. Szájhagyomány szerint Mátyás király igen sokat vadászott környékén s a közeli erdőségben vadászlaka is állott volna. Mad neve gyakorta felbukkan a Mátyás királyról szóló mondákban is. A község területe 1340 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 523. Nagymagyar. A XIII. században Morthamagor néven említik, majd később Egyházas-Magyar alakban bukkan fel. Írott nyomát elsőnek 1239-ből találjuk s ez időben pozsonyi várföld. 1355-ben az Olgyaiak kezén van, majd a Dankháziak jutnak itt adománybirtokhoz. 1495-ben II. Ulászló Pogány Péternek és Vizközi Andrásnak ajándékoz itt birtokot. Későbbi földesurak még itt a Verbőczi (1500), Csorba (1533), Illésházy (1540), Saághi Deák (1540) családok. 1647-ben a pozsonyi apácáké, 1787-ben pedig a vallásalap javára írják át. Az újabb időkben az Esterházy, Zichy, Batthyány, Pálffy grófok szereznek itt birtokot. A cseh megszállás alatt a prágai kormányzat a két Pálffy-birtokot kisajátította és 35 cseli-morva családot telepített rá. A magyar lakosság a cseh elnyomás alatt sokat szenvedett, ösi temploma, amely 1390-ben már fennállott, és apácazárdája már régen megsemmisült. Hozzátartozik Szigetmajor Ujvásárpuszta. A község területe 2496 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1815, ebből róm. kat. 75%, e v. 10%, izr. 15%. Nagymánya. Első történelmileg igazolt földesura András főtárnokmester, akinek IV. Béla adományozza a széles községhatárt. Később Csák Máté keríti hatalmába a népes községet, ds Róbert Károly hadai ellenében nem sokáig tarthatja. Róbert Károly feleségének ajándékozza, majd Mária királyné birtokai közé kerül. A török hódoltság alatt az egykor virágzó ko.cség elpusztul: az 1657-iki összeírás az elhagyott községek sorában tünteti Nagymánya. A Földváry kastély. fel. Alighogy lakói visszaszállingóztak, a török ismét lerohanja és feldúlja. A XVII. század végén lassan újból benépesül és ekkor birtokosai a Malonyayak. Következő földesurai: a gróf Koller-, gróf Bellegarde-, majd a báró Hirsch-család. Hozátartozik Alsógödör és Felsőgödör. A község területe 3058 kat. hold, lélekszáma a visszacsatol iskor 1695. Nagymegyer. 1268-ban a komáromi vár tartozéka, de rövidesen Parabuch comes kap rá donációt. Ez időben Meger a neve. A XV. században Zsigmond király a földesura Mátyás király 1466-ban vásárjogot adományoz városi jelleggel. A XVI—XVII. században birtokosokként jegyezték fel többek között a Zsemlyéssy-, Bajusz-, Zichy , Zakal-, Kapornaky-, Szigethy-, Császári-, Vásárhelyi-, Vér- és Esterházycsaládokat. A török elpusztította. Hajdan „jus gladiuma" is volt s a község levéltárában őrzött feljegyzés szerint két embert küldött máglyára. Többször tűz hamvasztotta. 1710-ben, 1821ben és 1849-ben pestis, kolera tizedelte. A szabadságharc alatt a horvátok sanyargatták. Nevezetes Szent Vince rendi apácazárdája. Kathoiikus templomáról Pázmány az ősi plébániák sorában tesz említést s már 1460 körül fennállott. A református templom 1785-ből való. Sokat szenvedett a csehek elnyomása alatt. Hozzátartozik Bucsuháza, Erdészlak, Gátőrház, Kórósziget-dülő, Millér, Nagydürpuszta, Ómajor, Paptag, Pertag, Rostástanya, Sárkánypuszta, Tájlak, Tiszot'i, Újmajor. A község területe 8205 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 4644. Nagymuzsaly. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Akol, Bikk, Burunka, Csicsóhegy, Felsőszárhegy, Hankus, Hunyadytanya, Kisbakta, Kishegy, Kuklyabánya, Mezőhegy, Nagybakta, Nagymező, Szárhegy, Székelytag, Szilágyitanya, Várnahegy, — 55 —