A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Az összeomlás előtti időkben a Vaybáróknak volt itt uradalma, ösi katolikus temploma elpusztult és mai templomát 1650 körül építették. A világháborúban elesettek emlékét a Hősök szobra örökíti meg. Hozzátartozik Kismadarász, Majorháza, Tamásháza, Doma. Tamásháza 1443-ban a Tamásházy-család nevében bukkan fel. A cseh megszállást megsínylette, amihez hozzájárult az is, hogy határába cseheket és morvákat telepítettek. A község területe 2453 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1618, valamennyi római katolikus. Felbár. Baar alakban tűnik fel IV. Béla 1269-ből fennmaradt adományozó levelében, mellyel Bodó grófot iktatja itt birtokba. Később az lllésházy-, Istvánffy-, Boboky-család a földesura. Bél Mátyás az Amadé grófok hajdan híres itteni várkastélyában írta történeti müvét. Az ő idejében a várkastélynak még négy tornya állott. A kastély lakója volt a XVIII. században Amadé László báró, jeles költőnk is s ő írta a kastély előtt álló Szent Nepomuk szobor feliratát is. A XIX. században a Zichy grófok kezére kerül, majd rövidesen a Batthyány grófok bírják. Az Árpádok alatt épült ősi katolikus templomát 1778-ban újjáépítették. A megszállás alatt határába cseheket és morvákat telepítettek a csehek. Hozzátartozik Józseímajor. A község területe 1804 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 781, vallás szerint: róm. kat. 778, izr. 3. Feled. Az árpádkori Rátót-nemzetségé volt legrégibb időkben a község. 1424-ben már a Feledyek kezén találjuk a feljegyzésekben. 1788-ban mint Feledinze szerepel a feljegyzésekben. Az utolsó Habsburgok alatt a gróf Almássy-, Jekelfalussy-, báró Vécsey-, gróf De la Motié- és Török-családok voltak itt földesurak. így számos ki sebb-nagyobb úrilak ékesíti a községet, amelyek közül a Vécsey-kúria mintegy háromszáz évvel ezelőtt épült, újabban pedig Draskóczy Lászlónak is volt birtoka. A község határában lévő Dornafalva-puszta régente község volt, mely 1479-ben a Lórántffy-család birtokát képezte. A feledi református templom 1600-ban épült, a katholikusoké 1794-ben keletkezett. A világháborút követő cseh megszállás húsz esztendeje alatt a magyar többségű község sok zaklatásnak volt kitéve. Határában a csehek 180 kat. hold földet felosztottak. A községhez tartozó puszták: Cifra, Ivánfala, Dobra, Vizesbikk, Domafala és Barta. A község területe: 2564 hold, lélekszáma: 1357, ebből róm. kath. 769, ref. 364, ev. 137, izr. 71. Felistál. 1291-ben Bazini Kozma gróf birtoka Falitzer néven. 1292-ben Bazini Pál elajándékozza István fia Lászlónak s ezúttal Faristar alakban szerepel. 1303-ban a Faristari grófoké. Az 1553. évi adóösszeíráskor Filistálként jegyzik fel a Serédy- és Méreycsaládok kezén. A község területe 1291 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 316, ebből róm. kat. 138, ref. 168, ev. 3, gör. kat. 1, izr. 6. Felsőbalog. A honfoglaló magyarok már mint meglévő községet találták a Balog-völgyében. Az ősi Baloghnemzetség kapta birtokul és 1347-ben Balogvárral együtt, melynek tartozéka volt, Balug néven nyer újra említést. A várat később a Széchiek kapták meg. Giskra hadai elfoglalják a várat, 1451-ben azonban Hunyadi János elől kitakarodtak. Mátyás király 1459-ben Komjáthy Ulriknak adományozta a várbirtokot. Mátyás király alatt még kétszer cserél gazdát a község. 1463ban Rozgonyi Sebestyéné, 1481-ben ismét a Széchieké az uradalom. 1563ban is a Széchiek a birtokosok, ugyanekkor Balogh András a várkapitány. A török harcokban a végvárak közé tartozott, ezen a címen említi meg az 1608. évi 15. tc. 1619-ben Széchi Györgyé a vár, aki gondosan felépítteti a leomlott falakat. Ennek halála után neje, Homonnai Drugeth Mária veszi át az uralmat a vár és a birtok felett. Leányát, a Gyöngyössy által megénekelt Széchi Máriát Wesselényi Ferenc feleségül veszi. így a Wesselényiekre száll az uradalom. 1671-ben a császári kincstár veszi birtokba. 1691-ben a Koháry-család kapta meg a birtokot. Rákóczi vezére, Esterházy Antal 1704-ben elfoglalta Rimaszécset és Balog-várát. Ezekben harcokban a vár elpusztult. 1720-ban Koháry István gróf országbíró új kastélyt építtet a régi helyébe, amelynek kápolnáját azonban meghagyja. Ebben ma is látható Koháry Istvánnak egy 1685-ből származó bibliai tárgyú festménye és szövege. A község területe 3150 kat. hold, lélekszáma a viszszacsatoláskor 799. Külterületi lakott helyei: Felsővadaskert, Széplakitanya, Szőllőhegy. Felsőcsáj. Már a bronzkorban lakott hely volt, mint az itt feltárt bronzkori leletek tanúsítják. Okleveles első említését a XV. században találjuk. Ez ideig a Chyrke- (Csirke; családé. 1426-ban a Semseyek kapják királyi adományként. A XIII. századtól a Szent-Márlony-család bírta. A község területe 829 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 381. Felsőfalu. Egész története folyamán Alsófalu sorsában osztozik. A község területe 1613 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 257. Felsöfegy vernek. Keletkezése a XIII. század végére tehető, első okleveles említésével azonban csak a következő század közepe táján találkozunk, 1343ban, amikor a község nevét Feguernek alakban írják. A helység családinév vonatkozásban is szerepel ebben a században: mint Petrus de Feguernek. A XV. században Villa Fegvernek alakban tünteti fel egy oklevél. A XVII. század közepén Theodosius Sirmiensis horvát vitéz birtokában találjuk a községet, mint Rudolf király adományát. Jelentősebb birtokosai a mult században: a Plachy-, Nyáry-, Tersztyánszky-, Majthényi- és a Szulvovszky-családok. Ez utóbbi az említett Sirmiensis horvát vitéztől származik. A község külterületi lakott helyei: Berekpuszta és Perzenypuszta. A község területe 1468 hat. hold s lélekszáma a visszacsatoláskor 440. Felsögellér. Régi nemesi község és birtokviszonyai az évszázadokon át mindenkor azonosak voltak Alsógellér község viszonyával. E szomszédjának jó- és balsorsában egyként osztozott. A szabadságharc előtti időkig a Csepy-, Ivürthy-, Külkey-, Vas-, Király- és Antal-családok voltak a nagyobb nemesi birtokok tulajdonosai. A község területe 871 kal. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 182. Felsőgyőröd. Története miben sem különbözik Alsógyőröd sorsától. Birtokosai között a XV. század elején Andreas de Kis Geurd is szerepel: Felsőgyőröd ugyanis Kisgyőröd néven is ismeretes ebben a században. A török hódoltság itt is csak üszköt, romot és nélkülözést hagyott maga után. A községhez tartozik: Galibamajor és Hladnómajor. A község területe 1242 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 526. Felsőhutka. A község keletkezése és története ismeretlen. Hozzátartozik Bogár. Területe 645 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 333. — 2b —