A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

kolte. Ezenkívül még négy nemesi kuria került ki a Máriássy-utódok kezei alól. A berzétei ev. ref. templom a XVIII. századból származik, a róm. kat. templomot 1803-ban építették. A református templom őrzi Máriássy Ferenc és neje, üebreczeny Judit ajándékát, egy 1631 évben vert ara­nyozott ezüstkelyhet. A község terü­lete 3850 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1207. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Alsó­tanya, Bakkpuszta, Berzehorka, Ci­gánytelep, Harangozópuszta, Nyerges­puszta. Berzétekörös. -Története hűen kö veti Berzéte sorsát. Birtokosai a szá­zadok folyamán általában azonosak Berzéte földesuraival. A község terü­lete 1201 kat. hold, lélekszáma a visz­szacsatoláskor 439. Bés. A kis ungmegyei község ha­tárában a honfoglalás körüli időkben erős földvár emelkedett. A kuruc há­borúk idején portyázó harcok szín­helye. A község területe 3531 kat. hold, lélekszáma a viszacsatoláskor 679. Beszter. Kétségkívül ősi település, de a tatár, majd a török alatt teljesen megsemmisült. Az 1715. évi összeírás az elnéptelenedett falvak között so­rolja fel. Hozzátartozik Majorpuszta. A község területe 1197 kat. hold s la­kóinak száma a visszacsatoláskor 537. Biste. Hajdan Bysta alakban írták s a Kázméry-család ősi fészke. A XIX. század elején báró Geislerék kezére került, majd a Károlyi grófok szerzik meg. Kénes gyógyforrását eredmény­nyel használják a köszvényes betegek. A község területe 1874 kat. hold s la­kóinak száma a visszacsatoláskor 264, ebből róm. kath. 80, ref. 82, ev. 1, gör. kath. 97, izr. 4. Bocsárd. A századok folyamán az egyházi birtokok között találjuk. A község területe 513 kat. hold, lélek­száma a visszacsatoláskor 174. Bodoló. Azelőtt Bodolló. Elsőnek 1411-ben merül fel neve s ez időben Debrő István kezén találjuk. Debrő hűtlenségbe esvén, Zsigmond király javait elkobozza s itteni birtokát 23 más községgel együtt Perényi Péter­nek adományozza. 1427-ben a Finkey­család is bír itt földbirtokkal. 1556­ban I. Ferdinánd Maczedoniai Péter­nek adja, de ez később visszaengedte a Perényiek birtokába. Hozzátartozik Mogyoróska. A község területe 1348 kat. hold s lakóinak száma a vissza­csatoláskor 519. Bodrogmező. Előbb Leleszpolyán, de korábban szerepelt még Polyan, Polyen, Paylen alakban is. A leleszi premontrei prépostság ősi birtoka, majd a rend eltörlése után a kincstár birtokolja. Nem sokkal később az újra engedélyezett rend visszaszerzi it­teni birtokát. A község területe 3238 kat. hold s lakóinak száma a vissza­csatoláskor 809, ebből róm. kath. 168, ref. 254, gör. kath. 301, izr. 26. Bodrogszentes. A XV. század ele­jéig a Zenthesi, másként Makó-nem­zetség ősi fészke. A család magvasza­kadtéval 1411-ben női ágon a Csapyak, 1423-ban a Kerecseny-család osztozik rajta, de 1438-tól földesuraság itt még a Csicseri-család is. XV. században birtokosa még a Pike-, Eszenyi-, Bacs­kai-, Tárkányi-, Czékei-, Zétényi-csa­lád, de 1453-ban ismét egy Makó, majd egy Zenthesi nevű birtokosa is van. A két utóbbi bizonyára nem azo­nos a már korábban kihalt hasonnevű családdal. A XVI. századbeli birtokosai a Semsei-, Skaricza-, Soós-, Golopy-, Rákóczi-, majd a Kún-, Melith-, Anár­csy-, Bakos-, Sennyey-, Paczoth-, Pin­kóczy-család voltak. A XVIII. század­ban a Tárkányiak és Sennyeyek bír­ták, majd a Dőry grófok és ismét a Sennyeyek. A XIX. században a Szir­may, Bemer, Ghillányi, Ibrányi, Ne­messányi, Gyulay, Mailáth és Nyomár­kay famíliának volt itt uradalma. Ha­tárában, az úgynevezett Pilis hegyen található várromokat a hajdani szen­tesi vár maradványainak tartják. Ösi róm. kath. temploma 1423-ban már Ů i fennállott s később a reformátusok kezére került. A magyar lakosság a csehek húsz esztendős erőszakos ural­ma alatt sokat szenvedett. A község területe 1766 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1114. Bodrogszentmária. Régebben Szent­mária. Szent István óta az egri püs­pökség ősi birtoka. A XVI. században Garany várához csatolták s egy ideig Losonczi Istvánt uralta, majd az Arky-, Miskolczy-, Girincsy-, Melith-, Pesthy­család birtoka, özvegy Forgáchné Pálffy Kata családi részét visszaaján­dékozta az egri püspökségnek. Később a kassai püspökség birtokállományát gyarapítja. A község területe 1775 kat. hold s lakóinak száma a visszacsato­láskor 420. Bodrogszerdalifly. Legrégibb neve Zeredey alakban merül fel a XIII. szá­zadból, de nem sokkal később már Egyházas-Szerdahely és Vásáros-Ser­dahely néven két Szerdahelyt külön­böztetnek meg. A Szerdahelyi-család ősi fészke. A XV. században földesúr itt még a Soós-, Ronyvay-, Kozma­falvy-család. A Szerdahelyiek birtokát örökség útján 1459-ben a Bacskayak kapják. Későbbi birtokosként jegyez­ték fel itt még a Bornemisza-, Pa­czoth-, Szürthey-, Terjény-, Daróczy-, Csapaak-, Vécsey-, Ibrányi-, Orosz-, Szögyényi-, Csuka-, Borbély-, Ramo­csaházy-, báró Jósika-családot. A Szer­dahelyiek ősi várát Spork osztrák tá­bornok 1670-ben lerontatta. A várro­mokat később a Vécseyek kastéllyá alakíttatták át. ösi kath. temploma el­enyészett s helyére 1600. körül új templomot emeltek. A ref. templom 1700 körül, a görög kath. templom pedig 1800. körül épült. Magyar lakos­sága a csehek alatt elnyomatást szen­vedett; határába cseh-morvákat telepí­tettek. Hozzátartozik Keskenytanya, Ritkástanya, Vorzatelep. A község te­rülete 2263 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 2011. Ebből róm. kath. 739, ref. 355, ev. 16, gör. kath. 740, izr. 127, egyéb 34. A községben cserépkályhagyár van. Bodrogszög. Okleveles első nyomát 1378-ból találjuk s ez időből Szögh, illetve Zewgh alakban bukkan fel s Myth filius Pauli de Zugh (Mies, a szögi Pál fia) a birtokosa. Később a Széchy-nemzetségé s 1487-ben a Tár­czayak veszik zálogba. Később a Her­czeg-, Szennyesy-, Bodo-, Darholczi-, Berzeviczy-, Bellaváry-, Dőry-, Kru­csay-, Mudrányi-, Ramocsaházy-, Szö­gyény-, Kossuth-családnak volt, illetve van itt birtoka. A község területe 636 kat. hold s lakóinak száma a vissza­csatoláskor 351. Bodrogvécs. Ösi település, V. István 1263-ban Péter mesternek adományoz­za. 1381-ben Hidvégveycze néven a Hidvégvecsei-család bírja, de 1444-ben már a Szerdahelyieké, azonban földje van itt Zemplén várának is. A Szerda­helyiek itteni birtoka örökség révén a Bacskayakra szállott és 1764-ben a báró Vécsey-család kapott rá királyi adományt. Későbbi birtokos még itt a Pogány-, Csapy-, Paczoth-, Soós-, Me­zőssy-, Klobusitzky-, Sughó-, Balassa-, Szerencsy- és Kozma-család. A XVII. században Vécsszög alakban is szere­pelt. Hozzátartozik Teréztanya. Hatá­rába a prágai kormányzat cseh-morvá­kat telepített. A község területe 1015 kat. hold s lakóinak száma a vissza­csatoláskor 558, ebből róm. kath. 150, ref. 230, ev. 1, gör. kath. 149, izr. 20. - 13 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom