A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

kolte. Ezenkívül még négy nemesi kuria került ki a Máriássy-utódok kezei alól. A berzétei ev. ref. templom a XVIII. századból származik, a róm. kat. templomot 1803-ban építették. A református templom őrzi Máriássy Ferenc és neje, üebreczeny Judit ajándékát, egy 1631 évben vert aranyozott ezüstkelyhet. A község területe 3850 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1207. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Alsótanya, Bakkpuszta, Berzehorka, Cigánytelep, Harangozópuszta, Nyergespuszta. Berzétekörös. -Története hűen kö veti Berzéte sorsát. Birtokosai a századok folyamán általában azonosak Berzéte földesuraival. A község területe 1201 kat. hold, lélekszáma a viszszacsatoláskor 439. Bés. A kis ungmegyei község határában a honfoglalás körüli időkben erős földvár emelkedett. A kuruc háborúk idején portyázó harcok színhelye. A község területe 3531 kat. hold, lélekszáma a viszacsatoláskor 679. Beszter. Kétségkívül ősi település, de a tatár, majd a török alatt teljesen megsemmisült. Az 1715. évi összeírás az elnéptelenedett falvak között sorolja fel. Hozzátartozik Majorpuszta. A község területe 1197 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 537. Biste. Hajdan Bysta alakban írták s a Kázméry-család ősi fészke. A XIX. század elején báró Geislerék kezére került, majd a Károlyi grófok szerzik meg. Kénes gyógyforrását eredménynyel használják a köszvényes betegek. A község területe 1874 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 264, ebből róm. kath. 80, ref. 82, ev. 1, gör. kath. 97, izr. 4. Bocsárd. A századok folyamán az egyházi birtokok között találjuk. A község területe 513 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 174. Bodoló. Azelőtt Bodolló. Elsőnek 1411-ben merül fel neve s ez időben Debrő István kezén találjuk. Debrő hűtlenségbe esvén, Zsigmond király javait elkobozza s itteni birtokát 23 más községgel együtt Perényi Péternek adományozza. 1427-ben a Finkeycsalád is bír itt földbirtokkal. 1556ban I. Ferdinánd Maczedoniai Péternek adja, de ez később visszaengedte a Perényiek birtokába. Hozzátartozik Mogyoróska. A község területe 1348 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 519. Bodrogmező. Előbb Leleszpolyán, de korábban szerepelt még Polyan, Polyen, Paylen alakban is. A leleszi premontrei prépostság ősi birtoka, majd a rend eltörlése után a kincstár birtokolja. Nem sokkal később az újra engedélyezett rend visszaszerzi itteni birtokát. A község területe 3238 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 809, ebből róm. kath. 168, ref. 254, gör. kath. 301, izr. 26. Bodrogszentes. A XV. század elejéig a Zenthesi, másként Makó-nemzetség ősi fészke. A család magvaszakadtéval 1411-ben női ágon a Csapyak, 1423-ban a Kerecseny-család osztozik rajta, de 1438-tól földesuraság itt még a Csicseri-család is. XV. században birtokosa még a Pike-, Eszenyi-, Bacskai-, Tárkányi-, Czékei-, Zétényi-család, de 1453-ban ismét egy Makó, majd egy Zenthesi nevű birtokosa is van. A két utóbbi bizonyára nem azonos a már korábban kihalt hasonnevű családdal. A XVI. századbeli birtokosai a Semsei-, Skaricza-, Soós-, Golopy-, Rákóczi-, majd a Kún-, Melith-, Anárcsy-, Bakos-, Sennyey-, Paczoth-, Pinkóczy-család voltak. A XVIII. században a Tárkányiak és Sennyeyek bírták, majd a Dőry grófok és ismét a Sennyeyek. A XIX. században a Szirmay, Bemer, Ghillányi, Ibrányi, Nemessányi, Gyulay, Mailáth és Nyomárkay famíliának volt itt uradalma. Határában, az úgynevezett Pilis hegyen található várromokat a hajdani szentesi vár maradványainak tartják. Ösi róm. kath. temploma 1423-ban már Ů i fennállott s később a reformátusok kezére került. A magyar lakosság a csehek húsz esztendős erőszakos uralma alatt sokat szenvedett. A község területe 1766 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1114. Bodrogszentmária. Régebben Szentmária. Szent István óta az egri püspökség ősi birtoka. A XVI. században Garany várához csatolták s egy ideig Losonczi Istvánt uralta, majd az Arky-, Miskolczy-, Girincsy-, Melith-, Pesthycsalád birtoka, özvegy Forgáchné Pálffy Kata családi részét visszaajándékozta az egri püspökségnek. Később a kassai püspökség birtokállományát gyarapítja. A község területe 1775 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 420. Bodrogszerdalifly. Legrégibb neve Zeredey alakban merül fel a XIII. századból, de nem sokkal később már Egyházas-Szerdahely és Vásáros-Serdahely néven két Szerdahelyt különböztetnek meg. A Szerdahelyi-család ősi fészke. A XV. században földesúr itt még a Soós-, Ronyvay-, Kozmafalvy-család. A Szerdahelyiek birtokát örökség útján 1459-ben a Bacskayak kapják. Későbbi birtokosként jegyezték fel itt még a Bornemisza-, Paczoth-, Szürthey-, Terjény-, Daróczy-, Csapaak-, Vécsey-, Ibrányi-, Orosz-, Szögyényi-, Csuka-, Borbély-, Ramocsaházy-, báró Jósika-családot. A Szerdahelyiek ősi várát Spork osztrák tábornok 1670-ben lerontatta. A várromokat később a Vécseyek kastéllyá alakíttatták át. ösi kath. temploma elenyészett s helyére 1600. körül új templomot emeltek. A ref. templom 1700 körül, a görög kath. templom pedig 1800. körül épült. Magyar lakossága a csehek alatt elnyomatást szenvedett; határába cseh-morvákat telepítettek. Hozzátartozik Keskenytanya, Ritkástanya, Vorzatelep. A község területe 2263 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 2011. Ebből róm. kath. 739, ref. 355, ev. 16, gör. kath. 740, izr. 127, egyéb 34. A községben cserépkályhagyár van. Bodrogszög. Okleveles első nyomát 1378-ból találjuk s ez időből Szögh, illetve Zewgh alakban bukkan fel s Myth filius Pauli de Zugh (Mies, a szögi Pál fia) a birtokosa. Később a Széchy-nemzetségé s 1487-ben a Tárczayak veszik zálogba. Később a Herczeg-, Szennyesy-, Bodo-, Darholczi-, Berzeviczy-, Bellaváry-, Dőry-, Krucsay-, Mudrányi-, Ramocsaházy-, Szögyény-, Kossuth-családnak volt, illetve van itt birtoka. A község területe 636 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 351. Bodrogvécs. Ösi település, V. István 1263-ban Péter mesternek adományozza. 1381-ben Hidvégveycze néven a Hidvégvecsei-család bírja, de 1444-ben már a Szerdahelyieké, azonban földje van itt Zemplén várának is. A Szerdahelyiek itteni birtoka örökség révén a Bacskayakra szállott és 1764-ben a báró Vécsey-család kapott rá királyi adományt. Későbbi birtokos még itt a Pogány-, Csapy-, Paczoth-, Soós-, Mezőssy-, Klobusitzky-, Sughó-, Balassa-, Szerencsy- és Kozma-család. A XVII. században Vécsszög alakban is szerepelt. Hozzátartozik Teréztanya. Határába a prágai kormányzat cseh-morvákat telepített. A község területe 1015 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 558, ebből róm. kath. 150, ref. 230, ev. 1, gör. kath. 149, izr. 20. - 13 -