A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Abafalva. Nagy Lajos király idejében szerepel először a község, melyet 1339-ben az egri káptalan oklevele említ. Nagy Lajos a községet 1379ben az Abafi-családnak adományozza. Abafalvát 1465-ben csatolják Gömörvárniegyéhez, míg azelőtt borsodmegyei terület volt. Az okiratok váltakozva emlegetik Kis-Várkony és KisAbafalva néven. A község közelében fekvő Miklósfalva- és Abaffi-puszták 1431-ben a Jánosi-család, 1480-ban pedig a Fügediek birtokában voltak. A XVIII. század elején a Keviczkycsalád is birtokot kapott a községben. Az Abaffy-család régi kastélya ma is fennáll a községben, szép kastély a Fodor-család tulajdona is, amelyet a Keviczkyek építettek. A község területe 1423 kat. hold, lélekszáma o visszacsatoláskor 674. Külterületi lakott helyei: Cigánytanya, Erzsébettanya, Vigyorgópuszta. Abara. A kuruc szabadságharcot megelőző időkben a Rákócziak birtoka. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Cseresznyéspuszta, Nagyerdőpuszta. A község területe 3284 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 761. Abaszéplak. Az Árpádok alatt alapított apátsága 1140 körül már fennállott. Alapítója ismeretlen, de egy a XII. századból fennmaradt misekönyv bejegyzése szerint templomát II. Géza idejében, 1143-ban Martyrius egri püspök szentelte fel. Az apátságot I. Ferdinánd 1528-ban Kassa városának adta jutalmul azért, hogy a város elpártolt Zápolya János királytól s az ő hűségére tért. Lónvay Gergely és Gscsey Márton azonban Kassát a visszatért János király kezére játszották s ezért tőle az apátság birtokát kapták meg. Ferdinánd király 1562-ben az apátságot helyreállította és a jezsuitáknak adta. Bethlen Gábor az apátság birtokát lefoglalta s azt Alvinczi Péternek ajándékozta. Thököly Imre 1678-ban megszállotta. A község liez tartozik Hajnaltanya, Rezsőmajor, Sereg. Területe 1656 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1372. Abaujnádasd. Okleveles első említését 1235-ben találjuk, mikor is Imre király Chépán-nak adományozza. Korábban abaujvári birtok. Bocskay István fejedelem egyik rendelete 1606ban, mint Telegdy Márton és neje, Zegedy Katalin birtokát említi. A kurucidőket, majd az osztrák s korunkban a cseh elnyomást megsínylette. A község területe 2242 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1363. Abaujrákos. Azelőtt Rákos. A köz ség keletkezése és története ismeretlen. Területe 1837 kat. hold s lakói nak száma a visszacsatoláskor 345. Abaujszakaly. 1263-ban kolostora volt, mely valószínűleg a török alatt elpusztult. A község az ősi Radványicsalád birtoka volt s azidőben említik elsőnek, amikor a család a XV. században kihalt. A község neve az idők folyamán Zakal, Sakal, Szakály alakban fordult elő. Területe 1913 kat. hold s lakóinak száma a visszacsato láskor 859. Abaujszina. Okleveles első említését 1249-ben találjuk, mikor is IV. Béla a helybeli német telepeseknek olyan kiváltságokat ad, milyeneket Kassa polgársága kapott és nekik adja Kaettetio (Kéked?) és Bocsárd nevű földeket, 1255-ben pedig a csányi várispánsági földeket kapják meg 1276-ban az Aba - nemzetségbeli György kezén találjuk. Az 1427. évi adóösszeíráskor 70 portát jegyezlek fel itt. Határában Ferdinánd király osztrák hadai megsemmisítő csapást mértek Zápolya János király seregére. Hozzátartozik Lánczy-tanya. A község területe 4396 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1658. Agcsernyő. Okleveles említését elsőnek 1214-ből találjuk, mikor is a le leszi konvent birtoka. István király 1270-ben Rukk Jakabnak és Aghnak ajándékozza. Rukk Agh ivadékai a Cherneyek s így alakult ki a község Agcsernyő neve. Az idők folyamán ugyanis több változatban szerepelt s az egykorú iratok szerint hajdan Chorna, Cherna, Chernafolu, Chernafewld, Charnyő, Polian-Cerneö alakban írták. A Cherney-család kihaltával Bocskai István szerzi meg a XV. század elején, de 1448-ban már a Pelejtei- és Agóczi-család kezén jegyezték fel. A XVI. század derekán a Rá kóczi, Málnássy- és Deregnyey-család nyer itt királyi adományt. Későbbi birtokos még itt a XVII—XVIII. században a Fekete, Balpataky, Krucsay, Debreközy, Bacskay, Daróczy, Bara konyi, Soós család, Bocskay István, Klobusitzky András, majd a Szerda helyiek és Sallayak. A XIX. század derekától kezdve nagyobb birtokosa nincs. Ősi róm. kat. templomát 1648 óta a reformátusok bírják. Hozzátartozik Cigánytelep. A község területe 1187 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 607. A csehek a kétévtizedes megszállás alatt morvákat és szlovákokat telepítettek a község határában. Agó. Első írásos említését a nyitrai káptalannak egy bizonyságlevelében találjuk, mely 1290-ben kelt. Ekkor Aguch néven szerepel. A későbbi szá zadok során Agh alakban emiitik ok mányaink. Mai alakjában — Aghó írásalakban — a XVII. században talál kozunk nevével. Ezidőben a báró Amadé- és az Eszterházy-család a községhatár urai. Később a Breuner grófi családot találjuk a földek birtokában. A község területe 996 kat. hold és lélekszáma a visszacsatoláskor 452. Aha. 1265 óta szerepel okmányaink ban. Ebben a században az esztergomi káptalan birtokában találjuk. 1319-ben Tamás érsek kapja cserébe a káptalantól. Ezidőtájt a verebélyi érseki szék alá tartozik. A XVII. század elején, amikor a török uraskodik benne, — 3 —