A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Nyiresi Tichy Kálmán: Rozsnyó

század közepe óta a felsőmagyarországi főkapitányság székelt. Egy ideig e házban volt berendezve Bethlen Gábor pénzverője, itt lakott Wesselényi Ferencz, majd Spankau, Cobb, Caraffa császári vezérek után Thököly Imre is. Ebből az épületből megy minden reggel a ferencesek templomába és hallgat szentmisét az istenfélő Fejedelem. Országgyűlést is tart Kassán; a város hűséges marad fejedelmi urához és csak a szatmári békét közvetlenül megelőző időkben adja meg magát a császár hadainak tisztességes feltételek mellett. A Rákóczi-korszak után Kassa történetében is a pihenés korszaka áll be. A város éli a maga belső életét és a nemzeti felujulás korának kell jönnie, hogy Kassa ismét elfoglalja az őt megillető helyet a magyarság szellemi életében. A felujulás korában Kassa a megújuló magyar szellemiség egyik legfontosabb központja. Az innen kiáradó szellem frissitoleg hat az egész magyar szellemi életre. Kazinczy vezetésével Kassáról indul meg a nemzeti nyelv és irodalom fejlesztésére irányuló mozgalom. Nagy nyelvújítónk mellett állanak Bacsányi János és Baróti Szabó Dávid. Együtt indítják meg 1788-ban az első magyar folyóiratot, a Kassai Magyar Muzeum ot. Kazinczy adja ki 1710-ben az Orpheust is. O a magyar irodalmi megujulás korszakának legdinamikusabb egyénisége. Hosszabb ideig Kassán lakik és ezen körülmény már magában is magyarázza, hogy miként alakul ki Kassán egy olyan szellemi központ, amelynek kisugárzása termékenyítőleg hat az egész magyar szellemiségre. Ugy érezzük, Kassa szellemének csodálatos varázsa ejtette meg Kazinczyt is. Nem véletlen, valami törvényszerűséget kell felfedeznünk abban, hogy a nemzeti nyelv és irodalom úttörő munkása Kassán kezdi el szellemünk új korszakát megnyitó munkásságát. Rákóczi városában a szabadság eszméjének új, korszerű értelmezését adja Kazinczy, amikor életét a nemzeti nyelv és irodalom megnemesítésére áldozza. A történelmi levegő inspirálta Kazinczyt, de serkentőleg kellett hatnia reá és irodalmi körére Kassa ekkor már magyar polgárságában és nemesi rétegében élő magyar szellem iránti vágyódásnak is. Kassa felsőbb rétegei — ideértve a polgárságot is — ebben a korszakban már olyan színvonalat értek el, amely termékeny televény volt Kazinczyék munkássága számára. Másfél évszázaddal később, a kisebbségi sorsba hullott magyarság Kazinczy szelleméből merített erőt, amikor útnak indította a felvidéki magyar irodalom megszervezését. Kassa város szellemi életében igen nagy fontosságú esemény, hogy 1804-ben VII. Pius pápa a városnak püspökséget ad. A püspökök hosszú sorában számos olyan névvel találkozunk — csak Bubics Zsigmond és Fischer-Colbrie nevét említjük — akik nemcsak Kassa város szellemi életében vittek nagy szerepet, hanem a magyar egyháztörténelem kimagasló egyéniségei is. Megzavarja a város nyugodtabb fejlődését az 1813. majd az 1845. évi árvíz. Ehhez járul az időközben — 1834-ben — Kassán is átvonuló földrengés. A sokszázados épületekben súlyos károkat okoz az újabb természeti csapás és a gondos restaurálás sem tudja feledtetni hosszú ideig a pusztítás nyomait. A leginkább anyagi javakat pusztító természeti csapások után, 1831-ben kolerajárvány szedi áldozatait. A borzalmas vész valósággal megtizedeli Kassa polgárságát. A kolerajárvánnyal kapcsolatos az a szlovák lázadás, amelyet egyesek szeretnek nemzetiségi lázadásnak minősíteni. A lázadás története a következő: Lehoczky Ferenc kassai orvos a kolerás betegeket bizmut-porokkal gyógyította és ezt az orvosságot profilaktikus célokból egészséges gyerekeknek is beadta, akik közül több meghalt kolerában. A városba bejáró, vándor szlovák árusok ezt a hírt vidéken elterjesztették és ez váltotta ki az inkább szociálisnak, mint nemzetiséginek nevezhető lázadást. A XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején Kassa városának több igen előkelő vendége van. Maga II. József császár háromszor is meglátogatja a várost. A francia háború idején pedig Kassa nyújt menedéket a győzelmes francia seregek elől menekülő trónörökösnek, a későbbi V. Ferdinánd császárnak, Mária Lujzának, Napoleon későbbi feleségének és Leopoldina főhercegnőnek, aki későbben a brazil császár hitvese lett. Az ilyen előkelő látogatások ebben a korszakban már nemcsak anyagi megterhelést jelentettek a városnak, hanem számos tekintetben előnyöket is. A magyar szellemi élet fejedelmei is ellátogatnak Kassára. így például 1845 április 3-án Petőfi száll meg a „Fekete Sas" vendégfogadóban. Petőfi ekkor Eperjes felé tartott, ahol Kerényi Frigyes költő barátját látogatta meg és Tompa Mihálylyal is találkozott. A három költő találkozásából született meg az Erdei lak megéneklésének költői versenye. Kassa lakosságának kultúrigényét bizonyítja, hogy már 1792-ben otthont adott a magyar színészetnek. A kassai színház másfélévszázados története alatt sok fényes lappal gazdagította a magyar szülészet krónikáját. 1828—1837 között éli fénykorát a kassai színház, amikor Déryné, Kántorné, Lendvay, Megyeri játszanak falai között. A kassai színház egészen a cseh megszállásig igyekezett hű maradni a — 366 —